Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a és 26. § (1) bekezdése alapján - a Budai Központi Kerületi Bíróság 4.Bpk.1845/2023/6. számú büntetővégzése és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 51. § (1) bekezdés f) pontjának az „e törvényben meghatározottak szerint” fordulata és a 742. § (1) és (2) bekezdésealaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó a büntetőügy sértettje. A bíróság a Be. 740. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása alapján - miszerint háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetében tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzés meghozatalára van lehetőség, ha az ügy megítélése egyszerű, a vádlott szabadlábon van és a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető - az eljárást a büntetővégzésre vonatkozó szabályok alapján folytatta le az ügyészi indítványnak megfelelően. A büntetővégzés alapján a bíróság megállapította, hogy a vádlott a Btk. 164. § (1) bekezdése szerinti testi sértés bűntettét követte el, ezért őt két év próbára bocsátotta. A Be. 742. § -a alapján a végzés ellen fellebbezésnek helye nincsen, de a kézbesítésétől számított 8 napon belül az ügyész, a vádlott és a védő, a magánfél és a vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt tárgyalás tartását kérheti.
Az indítványozó előadása szerint a végzést nem kézbesítették részére, holott mind sértettként, mind tanúként egyéb érdekeltnek minősül. Az indítványozó álláspontja szerint a bírói döntés azért sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogát, mivel a döntés előzményéül szolgáló eljárásban nem vizsgálta ki sértettként az általa és ügyvédje által előterjesztett tanúvallomásait, bizonyítékait, ezáltal nem juttatta érvényre az I. cikk (1) bekezdéséből következő az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogainak védelmére vonatkozó állami érdeket és kötelezettségvállalást, ezért olyan állapotot idézett elő, mely megfelelő büntetés nélkül hagyja a II. cikk szerinti élethez és emberi méltósághoz és a IV. cikk szerinti biztonsághoz való alapjogát. Továbbá a jogszabályi rendelkezés a XXVIII. cikk (7) bekezdését sértően olyan helyzetbe hozta, hogy ezen sérelmeit a határozat elleni rendes jogorvoslat keretében sem orvosolhatja. A jogszabályi rendelkezés a fentiek alapján sérti a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőséghez és tisztességes eljáráshoz való alapjogát..
. |