Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Gyulai Törvényszék 12.Bf.305/2018/104. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót a bíróság bűnszervezetben, társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette és más bűncselekények miatt bűnösnek mondta ki a bíróság.
Az indítványozó álláspontja szerint a büntetőügy során lefoglalt anyagok bizonyítottan új pszichoaktív szernek minősültek, a le nem foglaltakról azonban kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy az elkövetési cselekmény idején szintén ebbe a körbe estek. Az indítványozó szerint a bíróság azzal, hogy ezt a szakkérdést jogkérdésként minősítette és döntötte el, olyan cselekményért mondhatta ki bűnösnek, ami a cselekmény időpontjában nem volt bűncselekmény, ez pedig sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdését.
Az indítványozó véleménye szerint a tisztességes eljáráshoz való joga az eljárás minden szakaszában, sorozatosan elkövetett eljárási hibák összhatásaként sérült, tehát nem feltétlenül törvényben explicit módon rögzített eljárási hibák megvalósulásával. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság megsértette indokolási kötelezettségét, amikor szakértői vélemény nélkül minősített minden lefoglalt anyagot új pszichoaktív anyagnak, sérült az eljárás közvetlenségéhez való joga azáltal, hogy a kirendelt szakértőhöz nem volt lehetősége kérdést intézni, a bíróság továbbá olyan személyek meghallgatását mellőzte, akik kapcsán a minősítést érintő megállapításokat tett, a bíróság a tényállást sem állapította meg egyértelműen, ami szintén az indokolási kötelezettséget sérti, a magánszakértői vélemény beszerzése iránti kezdeményezést az indítványozó szerint a törvény önkényes értelmezésével indokolták. A beadvány szerint a másodfokú eljárás lefolytatása során az eljárásból kizárt bírókból álló tanács járt el, így az eljárás nem volt részrehajlás nélküli és tisztességes..
. |