Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01376/2017
Első irat érkezett: 06/28/2017
.
Az ügy tárgya: A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (2) bekezdés "az eljárás során ezen okiratot megismerni nem lehet" szövegrésze elleni alkotmányjogi panasz (közérdekű adat kiadása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/13/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 119. § (2) bekezdés "az eljárás során ezen okiratot megismerni nem lehet" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó közérdekű adat megismerése iránti igénnyel fordult az Országgyűlés Hivatalához. A megismerni kívánt adatok a Házbizottság 2012. október 14-i és november 27-i ülésének jegyzőkönyvei. Amikor igényét elutasították, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. A NAIH felszólította az Országgyűlés Hivatalát az adatok kiadására, az Országgyűlés Hivatal a felszólításnak nem tett eleget, így az indítványozó bírósághoz fordult. Az elsőfokú eljárás során az alperes a felperes kérésének részben eleget tett, így a felperes módosította kérelmét, a per tárgya már csak a november 27-i ülés jegyzőkönyve volt. A Fővárosi Törvényszék 33.P.22023/2016/5. számú elsőfokú ítéletében kötelezte az alperest az adatok felperes részére történő kiadására. A másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az indítványozó pernyertességét követően, a per tárgyát képező adatok átvétele után fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában sérelmezi, hogy nem ismerhette meg a per tárgyát képező jegyzőkönyvet, és ezen túlmenően is volt olyan írásbeli nyilatkozata az ellenérdekű félnek, amelyet nem ismerhetett meg. Az indítványozó álláspontja szerint a Pp. sérelmezett rendelkezése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog részének tekintett fegyverek egyenlőségének elvét, és az indokolt bírói döntéshez való jogát. .

.

Támadott jogi aktus:
    a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (2) bekezdés "az eljárás során ezen okiratot megismerni nem lehet" szövegrésze
    Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.305/2016/6. ítélete
    Fővárosi Törvényszék 33.P.22023/2016/5. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1376_0_2017_inditvany_anonim.pdfIV_1376_0_2017_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3072/2018. (II. 26.) AB végzés
    .
    Az ABH 2018 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/20/2018
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2018.02.20 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3072_2018 AB végzés.pdf3072_2018 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (2) bekezdésének „az eljárás során ezen okiratot megismerni nem lehet” szövegrésze alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 119. § (2) bekezdésének „az eljárás során ezen okiratot megismerni nem lehet” szövegrésze alaptörvény-ellenessége megállapítása és megsemmisítése iránt. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joga sérelmére hivatkozott.
      [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzménye, hogy az indítványozó közérdekű adat megismerése iránti igényt nyújtott be az Országgyűlés Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal igényét elutasította, így az indítványozó a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (a továbbiakban: Hatóság) vizsgálatot kezdeményezett, amely eredményeképpen a Hatóság felszólította a Hivatalt az adatok kiadására. A Hivatal a felszólításnak nem tett eleget, ezért az indítványozó bírósági eljárást kezdeményezett az adatok kiadása iránt. Az első fokon eljáró bíróság kötelezte a Hivatalt az adatok kiadására, amely ítéletet a másodfokon eljáró bíróság helyben hagyott.

      [3] 2. Az indítványozó ezt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt, amelyben előadta, hogy az eljáró bíróságok által az ügyében alkalmazott jogszabályi rendelkezés, a régi Pp. 119. § (2) bekezdése tiltó fordulata következtében a közérdekű adatot tartalmazó okiratot a bírósági eljárás során nem ismerhette meg.
      [4] Érvelése szerint az idézett jogszabályi rendelkezés fenti fordulata sértette a számára az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog két részjogosítványát, a fegyverek egyenlőségének elvét és az indokolt bírói döntéshez fűződő jogot. A fegyverek egyenlőségének elvét a támadott jogszabályi rendelkezés azért sérti, mert, ugyan az adatkezelő a bíróság részére becsatolhatja az érintett okiratokat és észrevételeket is fűzhet hozzájuk, ezt azonban ő maga mint adatigénylő nem tehette meg. Az indokolt bírói döntéshez való joga azért sérült, mert az első fokon eljáró bíróság ítéletét nem tudta kellőképpen megindokolni, hiszen ügyelnie kellett arra, hogy az érintett okiratok tartalma számára ne legyen megismerhető.

      [5] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében elsőként azt vizsgálta meg, hogy fennállnak-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételei.
      [6] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány határidőben került benyújtásra. Az indítványozó érintettnek tekinthető és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezést, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, valamint kérelme határozott.
      [7] Az Abtv. 29. §-a értelmében alapvető feltétel, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel.
      [8] Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem tartalmaz, mert az indítványozó a jogerős döntésnek köszönhetően megismerhette a közérdekű adatokat, így még ha az eljárás folyamán sérült is volna a tisztességes eljáráshoz való alapjoga, ezt a sérelmét a számára kedvező jogerős döntés mindenképp orvosolta volna. Az indítványozó tisztességes eljáráshoz való alapjogának vélt sérelme a bírói döntést érdemben nem befolyásolta, épp ellenkezőleg, a jogerős bírói döntés tette lehetővé az indítványozó számára a közérdekű adatok megismerését.
      [9] Az Alkotmánybíróság másrészt megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem vet fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem. Ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az okirat tartalma közérdekű adatnak minősül-e, és az indítványozó az eljárás során megismerhetné ezen okiratot, az lényegében kiüresítené a közérdekű adat kiadása iránt indított eljárásokat. A konkrét alkotmányjogi panasz által felvetett alkotmányjogi kérdést ezért nem lehet alapvető jelentőségűnek tekinteni.
      [10] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság nem talált olyan körülményt, amelyet az alkotmányjogi panasz a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal összefüggésben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vetne fel.
      [11] Az Alkotmánybíróság ez alapján az alkotmányjogi panaszt – az Abtv. 29. §-ában írt befogadási feltétel teljesülése hiányában – az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Horváth Attila s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          06/28/2017
          Subject of the case:
          .
          The constitutional complaint against the text "during the proceedings this document may not be inspected" in Section 119(2) of the Act III of 1952 on the Civil Procedures (IV/1376/2017.)
          Number of the Decision:
          .
          3072/2018. (II. 26.)
          Date of the decision:
          .
          02/20/2018
          .
          .