A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (2) bekezdésének „az eljárás során ezen okiratot megismerni nem lehet” szövegrésze alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 119. § (2) bekezdésének „az eljárás során ezen okiratot megismerni nem lehet” szövegrésze alaptörvény-ellenessége megállapítása és megsemmisítése iránt. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joga sérelmére hivatkozott.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzménye, hogy az indítványozó közérdekű adat megismerése iránti igényt nyújtott be az Országgyűlés Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal igényét elutasította, így az indítványozó a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (a továbbiakban: Hatóság) vizsgálatot kezdeményezett, amely eredményeképpen a Hatóság felszólította a Hivatalt az adatok kiadására. A Hivatal a felszólításnak nem tett eleget, ezért az indítványozó bírósági eljárást kezdeményezett az adatok kiadása iránt. Az első fokon eljáró bíróság kötelezte a Hivatalt az adatok kiadására, amely ítéletet a másodfokon eljáró bíróság helyben hagyott.
[3] 2. Az indítványozó ezt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt, amelyben előadta, hogy az eljáró bíróságok által az ügyében alkalmazott jogszabályi rendelkezés, a régi Pp. 119. § (2) bekezdése tiltó fordulata következtében a közérdekű adatot tartalmazó okiratot a bírósági eljárás során nem ismerhette meg.
[4] Érvelése szerint az idézett jogszabályi rendelkezés fenti fordulata sértette a számára az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog két részjogosítványát, a fegyverek egyenlőségének elvét és az indokolt bírói döntéshez fűződő jogot. A fegyverek egyenlőségének elvét a támadott jogszabályi rendelkezés azért sérti, mert, ugyan az adatkezelő a bíróság részére becsatolhatja az érintett okiratokat és észrevételeket is fűzhet hozzájuk, ezt azonban ő maga mint adatigénylő nem tehette meg. Az indokolt bírói döntéshez való joga azért sérült, mert az első fokon eljáró bíróság ítéletét nem tudta kellőképpen megindokolni, hiszen ügyelnie kellett arra, hogy az érintett okiratok tartalma számára ne legyen megismerhető.
[5] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében elsőként azt vizsgálta meg, hogy fennállnak-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételei.
[6] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány határidőben került benyújtásra. Az indítványozó érintettnek tekinthető és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezést, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, valamint kérelme határozott.
[7] Az Abtv. 29. §-a értelmében alapvető feltétel, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel.
[8] Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem tartalmaz, mert az indítványozó a jogerős döntésnek köszönhetően megismerhette a közérdekű adatokat, így még ha az eljárás folyamán sérült is volna a tisztességes eljáráshoz való alapjoga, ezt a sérelmét a számára kedvező jogerős döntés mindenképp orvosolta volna. Az indítványozó tisztességes eljáráshoz való alapjogának vélt sérelme a bírói döntést érdemben nem befolyásolta, épp ellenkezőleg, a jogerős bírói döntés tette lehetővé az indítványozó számára a közérdekű adatok megismerését.
[9] Az Alkotmánybíróság másrészt megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem vet fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem. Ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az okirat tartalma közérdekű adatnak minősül-e, és az indítványozó az eljárás során megismerhetné ezen okiratot, az lényegében kiüresítené a közérdekű adat kiadása iránt indított eljárásokat. A konkrét alkotmányjogi panasz által felvetett alkotmányjogi kérdést ezért nem lehet alapvető jelentőségűnek tekinteni.
[10] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság nem talált olyan körülményt, amelyet az alkotmányjogi panasz a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal összefüggésben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vetne fel.
[11] Az Alkotmánybíróság ez alapján az alkotmányjogi panaszt – az Abtv. 29. §-ában írt befogadási feltétel teljesülése hiányában – az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
Dr. Czine Ágnes s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |