English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01163/2018
Első irat érkezett: 07/13/2018
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.111/2018/3. számú végzése és a Kfv.I.35.110/2018/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 08/28/2018
.
Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Kfv.I.35.111/2018/3. számú végzése és a Kúria Kfv.I.35.110/2018/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánbíróságtól.
Az indítványozó önellenőrzéssel egy tekintet alá eső beadványával kérte az illetékes önkormányzati adóhatóságtól (továbbiakban: hatóság) a 2015. év előtt a tulajdonában álló ingatlana után a terhére kivetett építményadó utólagos módosítását. A hatóság végzésében az indítványozó önellenőrzését elutasította, érvelése szerint az önellenőrzéssel érvényesíteni kívánt jogot korábban már elbírálta. Az indítványozó fellebbezésében előadta, hogy álláspontja szerint az önellenőrzés még el nem bírált jog érvényesítésére irányul, az adóügy érdemét érinti, így határozattal kellett volna elbírálni. Az alperes végzésével az elsőfokú döntést helybenhagyta.
Az indítványozó bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményezett. A bíróság a keresetlevelet nemperes eljárásban vizsgálta felül és elutasította. Az indítványozó fellebbezését a bíróság elutasította, mivel állsápontja szerint az olyan határozat ellen irányult, amely nem fellebbezhető.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket elutasította, és döntésében kifejtette, hogy ha a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény alapján hozza meg a határozatot, akkor az ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ezért a Kúria azt sem vizsgálhatta meg, hogy az alperesi döntések az ügy érdemében hozott határozatnak, végzésnek minősülnek-e.
Az indítványozó álláspontja szerint az eljárás sértette az Alaptörvény B) cikke szerinti jogállamiság elvét, a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, mivel nem biztosította számára ügyének érdemi vizsgálatát.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kfv.I.35.111/2018/3. számú végzés, Kúria Kfv.I.35.110/2018/3. számú végzés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
C) cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
25. cikk (2) bekezdés b) pont

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1163_0_2018_indítvány_anonim.pdfIV_1163_0_2018_indítvány_anonim.pdfIV_1163_1_2018_indkieg_anonim.pdfIV_1163_1_2018_indkieg_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3005/2019. (I. 7.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 12/11/2018
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2018.11.27 15:00:00 2. öttagú tanács
    2018.12.11 15:00:00 2. öttagú tanács

    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3005_2019 AB végzés.pdf3005_2019 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.35.111/2018/3. és Kfv.35.110/2018/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. A gazdálkodó szervezet indítványozó (a továbbiakban: indítványozó) alkotmányjogi panaszt nyújtott be „a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 33.Kpk.46.175/2017/3. számú végzését, illetve az indítványozó azzal szemben benyújtott fellebbezését elutasító 33.Kpk.46.175/2017/6. számú végzését felülvizsgáló Kúria Kfv.1.35.111/2018/3. számú végzésével és a Kfv.1.35.110/2018/3. számú végzésével szemben.”

    [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz előzménye, hogy az indítványozó beadvánnyal élt az önkormányzati adóhatóságnál, amelyben kérte a kivetett építményadó utólagos módosítását. A kérelmet az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül, végzéssel elutasította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30. § e) pontja alapján (VI-4/12/2017. számú végzés). A Ket. e szabályai szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki. Az önkormányzati adóhatóság megállapította, hogy az adózó adókötelezettségeiben 2011. óta változás nem állt be; az adózónak a vitatott időszakra az ingatlan tekintetében van bevallása, mely alapján az adóhatóság 2011. évtől kivetette az építményadót.
    [3] A másodfokú adóhatóság a végzést helybenhagyta (BP/1008/09727-2/2017. számú végzés). A kormányhivatal végzése tartalmazza, hogy ellene fellebbezésnek, bírósági felülvizsgálatnak helye nincs. Az indítványozó bírósághoz fordult, az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság a közigazgatási végzés felülvizsgálatára irányulói kérelmet – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: régi Art.) 143. § (1) bekezdése alapján, amely szerint az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak – érdemi vizsgálat nélkül elutasította (33.Kpk.46.175/2017/3.). Rámutatott arra, hogy az 1/2019. KJE határozat alapján sem volt helye a jelen esetben bírósági felülvizsgálatnak, mert mind az elsőfokú, mind a másodfokú adóhatóság a Ket. 30. §-ára hivatkozva hozta meg döntését végzés formájában, tehát a döntés tartalma és elnevezése összhangban állt egymással. A végzés tartalmazta, hogy a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
    [4] Az indítványozó ezt követően a bíróság 33.Kpk.46.175/2017/3. számú végzése ellen fellebbezést és felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A fellebbezést a bíróság hivatalból elutasította (33.Kpk.46.175/2017/6.). A végzés tartalmazta, hogy a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria utasította el hivatalból (Kfv.35.111/2018/3.). A Kúria hivatalból elutasította a fellebbezést hivatalból elutasító végzés ellen az indítványozó által benyújtott másik felülvizsgálati kérelmet is (Kfv.35.110/2018/3.). Megállapította, hogy a felülvizsgálattal támadott bírósági határozatok felülvizsgálatát az eljárási törvények nem teszik lehetővé.

    [5] 1.2. Az indítványozó abból indult ki az alkotmányjogi panasza tartalma alapján, hogy kérelme az önellenőrzéssel esik egy tekintet alá annak ellenére, hogy az önellenőrzés az önadózáshoz, mint adó-megállapítási módhoz kapcsolódik, a helyi adókat viszont nem önadózással állapítják meg, hanem bevallás alapján, kivetéssel az adóhatóság. Az indítványozó azzal érvel, hogy beadványát, amely a tartalma szerint önellenőrzés, határozattal – és nem végzéssel – kellett volna elbírálnia az adóhatóságnak. Így a bíróság és a Kúria is érdemi vizsgálatot folytathatott volna. A panasz szerint a kúriai végzések sértik a jogbiztonság elvét [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés], a hatalommegosztás elvét [Alaptörvény C) cikk (1) bekezdés], a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogot [XXVIII. cikk (1) bekezdés], a jogorvoslathoz való jogot [XXVIII. cikk (7) bekezdés], továbbá az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b) pontját. Hivatkozott az 1/2009. KJE határozatra.

    [6] 2. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26–27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
    [7] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
    [8] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság tartalmi feltételeinek nem felel meg, az Alaptörvénynek a panaszban felhívott szabályaival összefüggően az indítvány olyan alkotmányjogi kérdést, amely a panasz befogadását eredményezhetné, nem vet fel az alábbiak szerint.

    [9] 3. Bár az indítványozó az Abtv. 27. §-ára alapítottan terjesztette elő a Kúria és a bíróság alaptörvény-ellenesnek vélt jogszabály-értelmezését támadó panaszát, az indítvány valójában alkotmányossági érvet nem, kizárólag a jogalkalmazó jogszabály-értelmezésére vonatkozó cáfolatot tartalmaz.
    [10] Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben az alábbiakat kívánja hangsúlyozni: önmagában a jogszabályok értelmezése, valamint a bírósági joggyakorlat egységének biztosítása nem az Alkotmánybíróság, hanem a bíróságok, kiemelten pedig a Kúria feladata [Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdése, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény III. fejezete], ezt az Alkotmánybíróság a jogbiztonságra és az alapjogokra figyelemmel sem vonhatja magához {lásd: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}. Kirívó jogértelmezési hibák megvalósulásának hiányában a jogszabályokat a bíróságok önállóan értelmezik, és az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}.
    [11] Az alkotmányjogi panaszra okot adó ügyben az adóhatóságnak abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy az indítványozó beadványa alkalmas-e érdemi vizsgálatra; a bíróság pedig azt vizsgálta felül, hogy az első- és a másodfokú adóhatóság a Ket. 30. §-ára hivatkozva alapos okból hozta-e meg döntését végzés formájában, a döntés tartalma és elnevezése összhangban áll-e egymással.
    [12] A bíróság és a Kúria a Ket. 30. §-a valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 143. § (1) bekezdése, továbbá a régi Art. 13. § (1) bekezdése jogalkalmazói értelmezésével és a korábbi bírói gyakorlat alapján, a konkrét ügy sajátosságaira tekintettel hozta meg döntését. A régi Art. 13. § (1) bekezdése értelmében a jogkövetkezmények alkalmazása során esik egy tekintet alá az önellenőrzéssel, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri, adóbevallásának módosításával. A konkrét ügyben az adóhatóság nem alkalmazott jogkövetkezményt, nem észlelt az adózó kötelezettségeiben változást. A bíróság pedig megállapította, hogy az adóhatósági döntés tartalma és elnevezése összhangban állt egymással. Figyelemmel arra is, hogy az Alkotmánybíróság alapvetően tartózkodik jogági dogmatikához tartozó kérdések helytállóságáról, illetve törvényességéről, avagy kizárólag törvényértelmezési problémáról való állásfoglalástól, az alkotmányjogi panaszban előadott érvek alapján kirívó jogértelmezési hiba vizsgálatának szükségességét sem találta megalapozottnak. Az a körülmény pedig, hogy a bíróság és Kúria az indítványozó által irányadónak tartott értelmezéstől eltérően alkalmazott jogi normákat, önmagában nem veti fel a támadott bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-sértés kételyét, és nem tekinthető alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek sem. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával visszautasította.

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Stumpf s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Schanda Balázs s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Varga Zs. András s. k.,
      előadó alkotmánybíró
    .
    English:
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    07/13/2018
    Subject of the case:
    .
    Constitutional complaint against the ruling No. Kfv.I.35.111/2018/3 of the Curia and against the ruling No. Kfv.I.35.110/2018/3 of the Curia (taxation)
    Number of the Decision:
    .
    3005/2019. (I. 7.)
    Date of the decision:
    .
    12/11/2018
    .
    .