Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - Miskolci Törvényszék 2.Pf.20.637/2022/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az ügy I. rendű alperese gépjárműfinanszírozási célú kölcsönszerződést kötött az I. rendű alperessel, amely szerződés biztosítékaként az II. rendű alperese (a továbbiakban: indítványozó) készfizető kezességet vállalt az adós hitelező felé fennálló tartozásának mindenkori esedékes része és annak járulékai erejéig. A hitelező a jogszabályi kötelezettségének eleget téve kezdeményezte a devizában nyilvántartott tartozás forintra váltása érdekében a szerződés módosítását, amellyel szemben az I. rendű alperes elutasítással nem élt. Az I. alperes szerződés módosulása előtti időszakban teljesítette az utolsó befizetést a tárgyi kölcsönre, és mivel a későbbiekben sem történt befizetés, a hitelező a kölcsönszerződést felmondta, amivel a tartozás egy összegben esedékessé vált; erről a hitelező tájékoztatta a készfizető kezeseket is. A felperes ezt követően fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztése útján érvényesítette vagyoni kérelmét. A kibocsátott fizetési meghagyás az alperesek ellentmondása révén perré alakult át; az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket a tőketartozás, a késedelmi kamat, az ügyleti kamattartozás, valamint a késedelmi kamattartozás továbbá a perköltség felperesnek történő egyetemleges megfizetésére. Az alperesek fellebbezésükben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetétnek elutasítását; míg másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb tárgyalásra, újabb határozat hozatalára utasítását kérték; vitatták a kereset összegszerűségét. A másodfokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette a polgári perrendtartás szabályait, hiszen a perben a felperesnek kellett bizonyítania a követelése összegszerűségét, amely bizonyítási kötelezettségének eleget is tett a becsatolt dokumentumokkal; rögzítette azt is, hogy az alperesek a rendelkezésükre álló - felülvizsgálati és forintosítási - elszámolások összegszerűséget nem vitatták, azokkal összefüggésben panasszal nem éltek; a perben az alperesek azt a tényt sem vitatták, hogy a fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Az indítványozó álláspontja szerint a jogerős ítéletben a bíróság az alperesek fellebbezését csak részlegesen bírálták el; az ítélet nélkülözi az ügy specifikumait és csak általános megállapításokat tartalmaz; mindezek által sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog. Az indítványozó sérelmezte, hogy a peres eljárásban, amelynek tárgya deviza alapú kölcsönszerződés volt, a felperes devizában nem vezetette le követelését, a devizaösszeg megjelölésre sem került; és a forintosított követelés összegszerűségét sem vezette le ellenőrizhető módon. .
. |