Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01620/2016
Első irat érkezett: 09/23/2016
.
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.20.863/2016/7. számú ítélete és a Kttv. 179. §-a elleni alkotmányjogi panasz (közérdekű adat kiadása iránti igény)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/03/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Stumpf István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a 27. § alapján - a Kúria Pfv.IV.20.863/2016/7. számú ítélete és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 179. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy a perbeli felperes közérdekű adatigényléssel fordult a perbeli alpereshez. A felperes a Kttv. 179. §-ában foglaltakra hivatkozva kérte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által egy meghatározott időpontban foglalkoztatott valamennyi kormánytisztviselőre vonatkozó közérdekből nyilvánosnak minősített adatnak az adatigénylő rendelkezésre történő bocsátását. Így a felperes mindenkire, azonosítható módon, külön-külön kérte a névre, besorolásra, címadományozásra, a vezetői kinevezésekre, illetve azok megszűnésének idpontjára, valamint illetményre vonatkozó adatok kiadását. A másodfokú ítélet helybenhagyta az első fokú bíróság azon döntését, amely szerint az alperes köteles ezt az egész adatkört, mindenfajta szűkítés nélkül a felperes rendelkezésére bocsátani, oly módon, hogy az egyes kormánytisztviselők egyesével beazonosíthatóak lehessenek. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a jogerős ítéletben foglalt adatkör ítéletnek megfelelő kiadása által sérült az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében fogalt személyes adatok védelméhez fűződő alapjoga.
          .
.
Indítványozó:
    Dr. Nagy Kristóf
Támadott jogi aktus:
    a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 179. §
    Kúria Pfv.IV.20.863/2016/7. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (3) bekezdés
II. cikk
VI. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1620_0_2016_inditvany.pdfIV_1620_0_2016_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3189/2017. (VII. 21.) AB végzés
    .
    Az ABH 2017 tárgymutatója: információszabadság; közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog; személyiségi jogok
    .
    A határozat kelte: Budapest, 07/11/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.07.04 10:00:00 Teljes ülés
    2017.05.02 17:00:00 2. öttagú tanács
    2017.05.23 16:00:00 2. öttagú tanács

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3189_2017 AB végzés.pdf3189_2017 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásával – meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.20.863/2016/7. számú felülvizsgálati ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a Kúria Pfv.IV.20.863/2016/7. számú felülvizsgálati ítélete – a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.122/2015/5. számú és a Fővárosi Törvényszék 64.P.21.956/2015/4. számú ítéletére is kiterjedő – alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Alkotmányjogi panaszában az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte továbbá a támadott bírói döntésben alkalmazott, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 179. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
      [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben egy magánszemély (a továbbiakban: felperes) 2015. április 1-én az Infotv. 28. § (1) bekezdése alapján adatigénylést terjesztett elő az Emberi Erőforrások Minisztériumához (a továbbiakban: alperes). Figyelemmel arra, hogy az alperes az adatigénylésnek részben tett csak eleget, a felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben annak érdekében, hogy az eredetileg kért közérdekű adatokat bocsássa az alperes a rendelkezésére. Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék a kereseti kérelemnek megfelelően elmarasztalta az alperest és kötelezte az adatigény teljesítésére. Az alperes fellebbezése alapján másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
      [3] Ezt követően a jelen alkotmányjogi panaszt – a Kúria ítélete, illetve a bíróság által alkalmazott törvényi rendelkezés ellen – az alperes minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban alkalmazott indítványozó terjesztette elő.

      [4] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit, különösen a 26. § (1) bekezdés és a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
      [5] Az Abtv. 51. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnak mindenek előtt vizsgálnia kellett az indítványozói jogosultság meglétét.
      [6] Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [7] Az indítványozó az egyedi ügyben folytatott bírósági eljárásban nem vett részt, abba nem avatkozott be. Alkotmányjogi panaszát az indítványozó a felperes és az alperes közti – a felperes közérdekű adat megismerése iránti jogi igényének teljesítésére irányuló alperesi kötelezettségről szóló – jogvitában az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítélete (Pfv.IV.20.863/2016/7. számú ítélet) ellen terjesztette elő. Az Alkotmánybíróság ezért az adott alkotmányjogi panasz kapcsán arra a megállapításra jutott, hogy a jelen indítványozó a felperes és az alperes polgári jogi jogvitáját lezáró konkrét bírói döntés ellen, illetve az adott bírósági eljárásban alkalmazott jogszabállyal szemben alkotmányjogi panaszt saját jogsérelmének orvoslására nem jogosult előterjeszteni.
      [8] Az Alkotmánybíróság a fentiek figyelembe vételével a jelen alkotmányjogi panaszt az Abtv. 26. § (1) bekezdése, 27. §-a és 56. § (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          az Alkotmánybíróság elnöke
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Horváth Attila s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolása

          [9] Egyetértek a végzés rendelkező részével, azonban szükségesnek tartom az indokolás kiegészítését arra tekintettel, hogy az indítványozó – a támadott bírói döntés megsemmisítése iránti kérelem mellett – a Kttv. 179. §-ának az alkotmányossági vizsgálatát is kezdeményezte.
          [10] Az Infotv. megalkotásakor kiemelt jogpolitikai szempont volt a közélet működésének átláthatósága szempontjából alapvető jelentőségű adatok nyilvánosságának biztosítása. Ennek keretében a törvény „legfőbb újítása” volt, hogy „az állam működésének átláthatósága érdekében egyértelműen rögzíti, hogy a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályok szerint nyilvános a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja” [Infotv. 26. § (2) bekezdéséhez fűzött indokolás]. A jogalkotó tehát ennek a kiemelt jogpolitikai indoknak megfelelően minősítette közérdekből nyilvános adatnak a kormánytisztviselők egyes személyes adatait (Kttv. 179. §).
          [11] A hatályos szabályozás e rendelkezésében azon alkotmányos követelmény jut kifejeződésre, amely szerint a közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok nyilvánossága és megismerhetősége lehetővé teszi – egyebek mellett – „a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését” [32/1992. (V. 29.) AB határozat, ABH 1992, 183.].
          [12] A Kttv. 179. §-ával érintett személyi kör személyes adatai ugyanakkor kizárólag a törvényben meghatározottak szerint lehetnek nyilvánosak. Az érintettek a személyes adatok nyilvánosságra hozatalával összefüggésben esetlegesen előálló jogsérelmük orvoslására többféle igényérvényesítési lehetőséggel rendelkeznek. E körben mindenekelőtt – amint erre az Alkotmánybíróság végzésének indokolása is utal – a közérdekű adat kiadása iránti perbe történő beavatkozás lehetőségét szükséges kiemelni. A beavatkozás hiányában ugyanakkor a polgári bíróság által meghozott ítélet személyi hatálya – főszabály szerint – kizárólag a peres felek egymás közti jogviszonyára terjed ki (Pp. 229. §, 57. §).
          [13] Véleményem szerint a Kttv. 179. §-ával érintett személyi kör személyes adatok védelméhez fűződő jogának védelme érdekében, ha a személyes adatok nyilvánosságra hozatalára az Infotv. vagy a Kttv. rendelkezéseit sértő módon került sor, jogvédelmi lehetőséget jelenthet a személyiségi jogi per megindítása is.
          [14] A fentiek alapján fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Kttv. 179. §-a az érintettek személyes adatainak a nyilvánosságát az információszabadság érvényesülése érdekében írja elő. Ez a rendelkezés – amint erre a jogalkotó is utalt – kiemelt jelentőségű, mert egyik garanciája a végrehajtó hatalom ellenőrzésének. Ezzel összefüggésben ugyanakkor fontosnak tartom annak hangsúlyozását is, hogy a személyes adatok nyilvánosságának kizárólag az Infotv. és a Kttv. által meghatározott szabályok szerint lehet helye, és az érintettek esetleges jogsérelmük esetén rendelkeznek igényérvényesítési lehetőséggel.

          Budapest, 2017. július 11.
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          09/23/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3189/2017. (VII. 21.)
          Date of the decision:
          .
          07/11/2017
          .
          .