Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján - a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 17. §-a és a Veszprémi Törvényszék 10.K.700.478/2021/27/II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügyben az indítványozó adásvétel útján szerzett meg egy ingatlant 2008-ban, mely akkor két helyrajzi számon volt bejegyezve. Az indítványozó a két helyrajzi szám összevonását 2009-ben eredményesen kezdeményezte. 2018-ban a helyi járási hivatal fölhivatali osztálya (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) "felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba" kijavítása iránt indított eljárást 27 ingatlant érintően. Az eljárás eredményeképpen az elsőfokú hatóság indítványozó ingatlanának területnagyságát 598 m2-ről 539 m2-re csökkentette, míg a szomszédos ingatlan (a továbbiakban: alperesi érdekelt) területnagysága nőtt. A másodfokú hatóságként eljáró illetékes kormányhivatal helybenhagyta az elsőfokú hatóság határozatát. Az indítványozó másodfokú határozattal szembeni keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. A Kúria felülvizsgálati jogkörben eljárva hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és a hatósági határozatokat, továbbá új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú hatóságot. A megismételt - jogszabály módosítás folytán egyfokúvá vált - eljárásban az alperes hatóság határozatában ismételten az érintett földrészletek térképi ábrázolását terhelő térképezési és területszámítási hiba kijavításáról döntött, oly módon, hogy az indítványozó ingatlanának területnagyságát 598 m2-ről 562 m2-re változtatta, míg az alperesi érdekeltét 515 m2-ről 538 m2-re növelte. Az indítványozó közigazgatási pert indított melynek során a Veszprémi Törvényszék hivatkozott a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 17. § (1) bekezdésére, amelynek értelmében a térképészeti hiba bármikor hivatalból kijavításra kerülhet, amely kijavítás nem lehetőség, hanem jogszabályi kötelezettsége volt az alperesnek. A bíróság nem fogadta el az indítványozó semmisségi hivatkozását, és megállapította, hogy az alperes részéről tényállás tisztázási és bizonyítási eljárás lefolytatási kötelezettség megsértése nem merült fel, a kúriai ítélet által előírtakat teljesítette, döntését megfelelően indokolta. A bíróság az indítványozó által hivatkozott eljárási szabálysértéseket nem látta fennállónak és megállapította, hogy az alperes a térképezési, területszámítási hiba kijavítására irányadó jogszabályok alapján jogszerű határozatot hozott. Megállapította hogy az alperes nem követett el jogszabálysértést azzal, hogy az Fttv. módosított 17. § (2) bekezdésére hivatkozott, mivel a megismételt eljárás a módosítás hatálybalépése után indult. A bíróság az indítványozó keresetét elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint az sérelmezett Fttv. 17. §-a aránytalanul korlátozza a tulajdonhoz való jogot és ellentétes az államnak az Alaptörvény XIII. cikkéből eredő intézményvédelmi kötelezettségével, tekintettel arra, hogy a szabályozás értelmében a kijavításra irányuló eljárásban nincsen szükség az eljárásba bevont ingatlanok tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatára. Az indítványozó úgy foglalt állást, hogy a megismételt eljárás keretében hozott ítélet sérti a tulajdonhoz való jogát, mivel az ingatlan-nyilvántartási térkép megbízhatóságához fűződő közérdek nem indokolhatja az esetében - kártalanítás nélkül - történt tulajdonkorlátozást. A döntés, az Fttv. 2020. január 1-jétől hatályos szövegének alkalmazása révén, ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés szerinti visszaható hatályú jogalkotás tilalmának követelményével. .
. |