A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
1. Az Alkotmánybíróság az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (4) és (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.125/2021/2. és Kfv.I.35.279/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A gazdasági társaság indítványozó jogi képviselője (dr. Radnai Éva ügyvéd) útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) és d) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. §-a [helyesen 26. § (1) bekezdése], 27. § (1) bekezdése és 28. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.125/2021/2. számú és Kfv.I.35.279/2021/2. számú végzése, valamint az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (4) és (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mivel azok véleménye szerint ellentétesek az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésével, XXV. cikkével, XXVI. cikkével, és a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével.
[2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege az ügyben előterjesztett beadvány és a bíróságok által hozott határozatok alapján a következőképpen foglalható össze.
[3] Az elsőfokú adóhatóság bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le több ellenőrzési időszakra vonatkozóan (a 2009. és a 2012. évben) az indítványozónál, határozatával az indítványozó gazdasági társaság terhére áfa adónemben adókülönbözetet állapított meg, amely teljes egészében adóhiánynak minősült. A hatóság az adóhiány mellett adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésre kötelezte az indítványozót. A másodfokú adóhatóság helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Az indítványozó a hatósági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított pert, keresetét az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék elutasította. Az indítványozó az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, mivel azt jogszabálysértőnek találta.
[4] A Kúria Kfv.I.35.125/2021/2. számú végzésével megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem hatálytalan, mivel azt a jogi képviselő az ügyfélkapuján keresztül – és nem a cégkapun – nyújtotta be. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 2016. január 1-jétől a jogi képviselővel eljáró fél számára előírta az elektronikus kapcsolattartást [régi Pp. 349/C. § (1)–(2) bekezdése]. A régi Pp. – 2017. január 1-jétől – azt is előírta, hogy a bíróság az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és az elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) szerinti szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, valamint az E-ügyintézési tv. és a Kr. szerinti szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól. A Kr. 91. §-a szerint – 2019. január 1-jétől – az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyéni szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja. Az E-ügyintézési tv. 9. § (5) bekezdése szerint pedig, ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – főszabály szerint – hatálytalan.
[5] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy mivel az indítványozó jogi képviselője a cégkapu helyett az ügyfélkapun keresztül terjesztette elő a felülvizsgálati kérelmet, az hatálytalan, így a felülvizsgálati eljárás megindítására nincs lehetőség.
[6] Ezt követően az indítványozó jogi képviselője a cégkapun keresztül ismételten felülvizsgálati kérelmet és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő felülvizsgálati kérelem késedelmes előterjesztésének kimentésére. Az indítványozó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 102. § (2) bekezdésére hivatkozott, melyből következően a felülvizsgálati kérelem a Kp. 49. § (1) bekezdésében meghatározott 8 napos határidőben ismételten benyújtható.
[7] A Kúria Kfv.I.35.279/2021/2. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította. A végzés indokolása rögzítette, hogy a tárgyi ügyben a régi Pp. szabályait kellett alkalmazni, ezért a Kp. szabályaira való hivatkozást a bíróság érdemben nem vizsgálhatta. Az igazolási kérelemmel kapcsolatban a Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy önmagában a korábbi felülvizsgálati kérelem hatálytalanságának vitatása nem elegendő a tárgyi felülvizsgálati kérelem késedelmének igazolására.
[8] 2. Az indítványozó álláspontja szerint az E-ügyintézési tv. 9. § (4) és (5) bekezdésének – a régi Pp. 394/C. §-ának, 394/F. §-ának és az E-ügyintézési tv. 38. § (3) bekezdésének, valamint a Kr. 91. §-ának együttes – alkalmazása sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, a XXV. cikket, a XXVI. cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, különös tekintettel arra, hogy a jogszabályi környezet hiányos.
[9] Az indítvány szerint a felülvizsgálati kérelem benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásának intézménye a felülvizsgálati eljárásban „a jogalkotó részéről nem szabályozott”. Az alkalmazni rendelt elektronikus iktatási rendszer hibája és a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezések hiánya miatt pedig nincs lehetőség ellenbizonyításra, ti., annak bizonyítására, hogy elektronikusan, de nem a jogszabályban meghatározott módon (a cégkapun keresztül) terjesztette elő a jogi képviselő a kérelmet.
[10] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 26. § (1) bekezdése és az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti indítványok megfelelnek-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.
[11] 3.1. Az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek kimerítése után, a törvény által biztosított hatvan napos határidőn belül terjesztette elő alkotmányjogi panaszát. A közigazgatási perben, amely az alkotmányjogi panasz alapjául szolgál, az indítványozó felperes volt, így érintettsége megállapítható.
[12] Az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdésére való hivatkozása kapcsán – saját megfogalmazása szerint is – valójában nem az E-ügyintézési tv. támadott rendelkezésének az alaptörvény-ellenességét indokolta, hanem mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állított, nevezetesen azt, hogy a jogalkotó elmulasztotta szabályozni az elektronikus kapcsolattartással összefüggésben a kérelmek benyújtásának részletes szabályait, illetve a felülvizsgálati kérelem benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásának intézményét a felülvizsgálati eljárásban.
[13] Az Alkotmánybíróság ennek alapján megállapította, hogy – figyelemmel az Abtv. 46. § (1) bekezdésében foglaltakra – az alkotmányjogi panaszban indítványozott jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló kérelem előterjesztésére az indítványozónak nincs jogosultsága, miután arra – a törvényes feltételek fennállása esetén – az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során hivatalból jogosult {3014/2019. (I. 7.) AB végzés, Indokolás [13]; 3337/2018. (X. 26.) AB végzés, Indokolás [22]; 3158/2017. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [18]}.
[14] 3.2. Az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti, a Kúria végzéseinek felülvizsgálatára irányuló, alkotmányjogi panaszban az indítványozó azért állította a végzések alaptörvény-ellenességét, mert azokat a Kúria az általa alaptörvény-ellenesnek vélt Kp. 102. §-a, illetve az E-ügyintézési tv. 9. § (4) és (5) bekezdése alkalmazásával hozta meg.
[15] Az Abtv. 27. § (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panasz egyrészt nem felel meg a határozott kérelem követelményeinek, mivel az indítvány részben nem tartalmaz önálló indokolást a tekintetben, hogy a Kúria végzései miért és mennyiben sértik az Alaptörvény felhívott rendelkezéseit, csak visszautal az E-ügyintézési tv. 9. § (4)–(5) bekezdésével kapcsolatban az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint előterjesztett alkotmányjogi panasz indokolására. Továbbá, az indítványozó részben a Kp. 102. §-ának alkalmazását kifogásolta, azonban a Kúria ezt a törvényi rendelkezést nem alkalmazta a perben. Végezetül az indítványozó a bírói döntések törvényességi és nem alkotmányossági felülvizsgálatát kérte.
[16] A bírósági határozatokkal kapcsolatos indítványozói felvetésekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is hangsúlyozza: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja értelmében alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. Az alkotmányjogi panasz jellegének megfelelően a testület hatáskörébe a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik. Ebből következően az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogvédelem nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna.” {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}
[17] 4. Az Alkotmánybíróság mindezeket figyelembe véve megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező alkotmányjogi panasz egyrészt nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában foglalt határozottsági követelménynek, másrészt hiányzik az indítványozói jogosultság, ezért az indítványt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének c) és h) pontjai alapján visszautasította.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Czine Ágnes s. k.
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.
előadó alkotmánybíró
. | Dr. Sulyok Tamás s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Horváth Attila
alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Miklós
alkotmánybíró helyett
. |
. |