English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01522/2019
Első irat érkezett: 09/24/2019
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pvf.I.20.598/2018/13. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közös tulajdon megszüntetése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/21/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó − az Abtv. 27. § alapján − a Kúria Pvf.I.20.598/2018/13. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.887/2016/41/IX. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 23.P.24.739/2012/96. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó megváltási ár ellenében, ingatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében fordult bírósághoz. Az elsőfokú bíróság a keresetnek megfelelően, szakértők által meghatározott megváltási ár ellenében a felperes indítványozót jogosította fel a tulajdonostársa tulajdonrészének megváltására.
Az alperes és a felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú eljárásban szereplő szakértői vélemények közötti jelentős eltérésre hivatkozással, a szakértői véleményt kiegészítve a per főtárgya tekintetében megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és a keresetet elutasította. Mellőzte a viszontkereset elutasítását, a perköltség tekintetében pedig helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
A Kúria támadott döntésével a másodfokú bírósági ítéletet helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróságok az iratellenes döntéseikkel az önkényes mérlegelés tilalmába ütköző módon jártak el. Ezáltal, továbbá az eljárás részleges egyfokúvá tételével, a jogorvoslati jog szűkítésével és az eljárás elhúzásával a tisztességes eljáráshoz való jogát sértették meg a tulajdonhoz való joga megsértése mellett..
.
Támadott jogi aktus:
    A Kúria Pvf.I.20.598/2018/13. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.887/2016/41/IX. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 23.P.24.739/2012/96. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1522_0_2019_indítvány.anonim.pdfIV_1522_0_2019_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3357/2020. (X. 14.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 09/29/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.09.29 10:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3357_2020 AB végzés.pdf3357_2020 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pvf.I.20.598/2018/13. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.887/2016/41/IX. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó személyesen eljárva a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pvf.I.20.598/2018/13. számú és a ­Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.887/2016/41/IX. számú ítéletével szemben a Fővárosi Törvényszék útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
      [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján azért nyújtott be alkotmányjogi panaszt, mert álláspontja szerint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pvf.I.20.598/2018/13. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.887/2016/41/IX. számú ítélete sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében elismert tulajdonhoz fűződő jogát, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében foglalt tisztességes tárgyaláshoz illetve jogorvoslathoz való jogait. Az indítványozó ilyen alaptörvényi hivatkozások mentén kezdeményezte a kifogásolt bírói döntések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó ezen kívül kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság hívja fel az első fokon eljáró bíróságot az alkotmányjogi panaszban támadott bírósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére.

      [3] 1.1. Az indítványozó az alkotmányjogi panasz benyújtására okot adó, közös tulajdon megszüntetése miatt indított polgári peres eljárás felperese (a továbbiakban: felperes vagy indítványozó). A bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1/2, az I. és II. rendű alperesek 1/4-1/4 arányú tulajdonosai a perbeli ingatlannak. A felperes végleges keresete szerint a közös tulajdon megszüntetését az alperesek illetőségének magához váltása útján kérte. Az alperesek a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezték, azonban elutasítani kérték a felperes által történő megváltást és az ingatlan természetben történő megosztását indítványozták.
      [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felek közös tulajdonát a keresettel kért módon szüntette meg.
      [5] Az I. rendű alperes és a felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság a szakértői bizonyítás kiegészítése után meghozott ítéletével a per főtárgya tekintetében megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és a keresetet elutasította, mellőzte a viszontkereset elutasításáról és a viszontkereseti illeték viseléséről szóló rendelkezéseket, egyebekben – a perköltség vonatkozásában – helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
      [6] A jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élő felperes elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalát kérte. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság azonban a jogerős ítéletet a jelen alkotmányjogi panaszindítvánnyal támadott, Pvf.I.20.598/2018/13. számú ítéletével hatályában fenntartotta.

      [7] 1.2. Az indítványozó ezt követően terjesztett elő alkotmányjogi panaszt, amelyben az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében elismert tulajdonhoz fűződő joga sérelmére, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében foglalt tisztességes tárgyaláshoz, illetve jogorvoslathoz való jogai sérelmére hivatkozik. Az indítványozó a tulajdonhoz fűződő jogának sérelmét – alkotmánybírósági és európai emberi jogi bírósági eseteket felidézve – elsősorban arra alapozza, hogy a pervesztessége befolyásolta a perköltségteljesítési kötelezettséget. Az indítványozó szerint a másodfokú bíróság döntése iratellenes, így az önkényes mérlegelés tilalmába ütközik. A tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét elsősorban a megváltásra irányuló kereset elutasítására, a bizonyítás elmaradására, a nem megfelelő, önkényes tényállás-mérlegelésre, új tényállítások és bizonyítékok – perrendtartási korlátok ellenére történő – bírósági befogadására, továbbá az eljárás elhúzódására alapozza.

      [8] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.

      [9] 3. Az Abtv. 29. §-a az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltételeként határozza meg, hogy az indítvány bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a befogadhatóság feltételei vagylagos jellegűek, így fennállásukat az Alkotmánybíróság minden esetben külön-külön vizsgálja {elsőként lásd: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
      [10] Az Alkotmánybíróság a befogadhatóság e törvényi feltételével összefüggésben elsőként arra emlékeztet, hogy az Alkotmánybíróság a bírói döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz intézményén keresztül is az Alaptörvényt és az abban elismert jogokat oltalmazhatja {erről lásd elsőként: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}. Vagyis az Alkotmánybíróság a bírói döntések felülvizsgálata során is az Alaptörvényben elismert alapjogi követelményrendszer tényleges érvényesülését garantálja. Ennek megfelelően az Alkotmány­bíróság következetes gyakorlata szerint nem vizsgálja, hogy a bírói döntés indokolásában megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e ezeket a bizonyítékokat és érveket, illetve a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás, valamint az abból levont következtetés megalapozott-e, mint ahogy azt sem vizsgálja, hogy a bíróságok jogértelmezése helyesen illeszkedik-e a jogági dogmatika általánosan elfogadott szabályaihoz {elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; legutóbb megerősítette: 3198/2019. (VII. 16.) AB végzés, Indokolás [10]}.
      [11] Az Alkotmánybíróság előbbiekben felidézett következetes álláspontja értelmében az ítélkező bíróság bizonyítékértékelési és jogértelmezési szabadságához tartozik, hogy a bizonyítékokat meggyőződése szerint mérlegelje, és ezzel együtt jogági minősítésüket illetően szabadon alakíthassa ki jogi álláspontját, valamint ennek megfelelően saját maga dönthessen a tényállás megállapításáról. Az eljáró bíróság által elfogadott jogértelmezés és a bizonyítékok mérlegelésének ilyen felülvizsgálatától pedig az Alkotmánybíróság mindaddig tartózkodik, amíg a jogértelmezés pontosan körülírt, Alaptörvényben védelmezett jogot nem sért {lásd például: 3027/2017. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [15]}. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában azonban pontosan körülírt alaptörvény-ellenességre nem hivatkozik, ehelyett az Alkotmánybíróság megítélése szerint a panasz valójában a bírói döntések ismételt felülbírálatára irányul. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy az alkotmányjogi panaszban előadott kifogások nem vetnek fel olyan alaptörvény-ellenességi kételyeket, amely érdemben befolyásolhatta a támadott bírói döntéseket. Az Alkotmánybíróság emellett az alkotmányjogi panaszban felvetett kérdéseket a jelen ügyben nem értékelte olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésekként sem, amely érdemi alkotmánybírósági eljárásra okot adhatna {elsőként lásd: 3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3], legutóbb megerősítette: 3186/2018. (VI. 8.) AB végzés, Indokolás [11]}.

      [12] 4. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként így arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.
      [13] Mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította, így okafogyottá vált az indítványozó abbéli kezdeményezése, hogy az Alkotmánybíróság hívja fel az első fokon eljáró bíróságot a panaszban támadott bírósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére {elsőként lásd: 3097/2015. (V. 19.) AB végzés, ­Indokolás [21]; majd legutóbbról: 3198/2019. (VII. 16.) AB végzés, Indokolás [13]}.
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          előadó alkotmánybíró helyett

          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szívós Mária

          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Schanda Balázs

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Varga Zs. András

          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          09/24/2019
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. Pvf.I.20.598/2018/13 of the Curia (termination of co-ownership)
          Number of the Decision:
          .
          3357/2020. (X. 14.)
          Date of the decision:
          .
          09/29/2020
          .
          .