Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Bfv.I.91/2022/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 29.Bf.10.722/2019/21. számú ítéletére kiterjedő hatállyal.
Az indítványozó nyugdíjas belgyógyász szakorvos ellen feljelentés alapján indult büntetőeljárás, mert ügyeletes orvosi feladatok ellátását követően az egyik beteg meghalt.
Az elsőfokú bíróság megállapította az indítványozó büntetőjogi felelősségét, és 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéltét a bűnügyi költségre és a bűnjelekre vonatkozó részében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A másodfokú döntéssel szemben az indítványozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Kúria végzésével a másodfokú döntést hatályon kívül helyezte az indítványozó vonatkozásában és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
A megismételt eljárás során a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 29.Bf.10.722/2019/21. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet az indítványozó tekintetében megváltoztatta és az indítványozót büntetés kiszabása helyett, intézkedésként, próbára bocsátotta, a próbaidő tartamát pedig kettő évben határozta meg. A Fővárosi Törvényszék ítéletével szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria a Bfv.I.91/2022/6. számú végzésével a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartotta. Az indítványozó előadása szerint a szakértők egybehangzó nyilatkozata alapján - melyet a másodfokú bíróság az ítéletben rögzített is - nem áll ok-okozati összefüggésben a sértett halála az indítványozó magatartásával, a bűncselekmény megállapíthatóságának feltétele pedig az ok-okozati összefüggés megléte. A Kúria jelen panaszban sérelmezett végzése azonban megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyv 165. § (1) bekezdése szerint a bűncselekmény megállapíthatóságának feltétele, hogy a terhelt „teszi ki” más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélynek, ám a „teszi ki” fordulat nem csak azt jelenti, hogy az elkövető hozza létre a közvetlen veszélyhelyzetet, hanem azt is, hogy azt fenntartja, illetve a mértékét súlyosbítja. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria indokolás nélküli jogértelmezésével önkényes, contra legem és a józan ész követelményével ellentétes megállapításra jutott, mely az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt jogát, másfelől pedig a XXVIII. cikk (4) bekezdésében foglalt alapjogát sérti. .
. |