Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíróság - az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján, az eljárás felfüggesztése mellett - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 108/F. § (7) bekezdése b) pontjának "...ha tulajdonjoga 2018. március 6. napja után kötött...szerződés...alapján keletkezett" fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítását, megsemmisítését és alkalmazásának kizárását kéri az Alkotmánybíróságtól.
A Fétv. 108/F. § (6) bekezdés a) pontja szerint a törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségéről kell döntést hozni, ha nem minősül jóhiszeműnek a (7) bekezdés szerinti valamelyik személy. A Fétv. 108/F. § (7) bekezdése b) pontja alapján az ügyfelek közül nem minősül jóhiszeműnek az érintett ingatlan tulajdonosa, ha tulajdonjoga 2018. március 6. napja után kötött vagy ezt megelőzően kötött, de a földforgalmi törvénynek megfelelő eljárás – ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárást is – érdekében 2018. március 6. napját követően az illetékes hatósághoz benyújtott szerződés, illetve 2018. március 6. napja után tett végintézkedés alapján keletkezett. A Fétv. 2022. január 1-jén hatályba lépett módosításával Magyarország eleget kívánt tenni az Európai Unió Bíróság C-235/17. számú ügyben hozott ítéletben foglaltaknak.
Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a Fétv. 108/F. § (7) bekezdése b) pontja visszamenőleges hatályúnak minősül, mivel a 2022. január 1-jén hatályba lépett rendelkezés az alapügy felperese által 2021. május 10-én megkötött földcsere szerződéses jogviszonyra, valamint a felperes tulajdonjogviszonyára is hátrányos jogkövetkezményt rendel alkalmazni. Mindezek okán e rendelkezés ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésben garantált jogbiztonság és jogállamiság elvével, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával. A bíróság álláspontja szerint sérült továbbá az Alaptörvény II. cikkében biztosított emberi méltósághoz való jog, mivel a sérelmezett rendelkezés mezőgazdasági igazgatási szerv által jóváhagyott földcsere szerződéssel összefüggésben, utólagosan, ex lege rosszhiszeműnek minősítette az alapügy felperesét. Az Alaptörvény XIII. cikk (1) és (2) bekezdésben biztosított tulajdonhoz való jog sérelme a harmadik személy holtig tartó haszonélvezeti jogának bejegyzésével valósul meg; a felperes tulajdona olyan mértékben korlátozottá vált, hogy alkotmányjogi értelemben kisajátításra került sor..
. |