A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kpkf.VI.40.029/2021/2. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 101.K.700.304/2021/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A személyesen eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
[2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege – a bírósági határozatokban megállapított tényállás és az indítványozó előadása alapján – az alábbiak szerint foglalható össze.
[3] Az indítványozó feljelentése alapján a Kiskőrösi Rendőrkapitányságon jogtalan elsajátítás vétsége miatt folyamatban volt eljárásban a nyomozó hatóság a 03040/453-27/2020. bü. számú határozatával a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. Az indítványozó a határozat ellen panasszal élt, amelyet a Kiskőrösi Járási Ügyészség a B.500/2020/11. számú határozatával – mint alaptalant – elutasított, és tájékoztatta az indítványozót a pótmagánvádlókénti fellépés lehetőségéről.
[4] Az indítványozó pótmagánvádlóként nem lépett fel, ehelyett közigazgatási keresetet terjesztett elő a Szegedi Törvényszéken a Kiskőrösi Járási Ügyészség ellen, kérve döntésének megsemmisítését, és új eljárás lefolytatására kötelezését. A keresetlevelet a Szegedi Törvényszék 101.K.700.304/2021/4. számú, 2021. március 17. napján kelt végzésével visszautasította azzal, hogy a büntetőeljárási és nyomozati cselekmények jogszerűségének elbírálása nem tartozik közigazgatási bíróság elé. A végzés ellen az indítványozó jelentett be fellebbezést, kérve annak megváltoztatását, keresetének elbírálását, vagy a törvényszék erre történő utasítását. A másodfokon eljáró Kúria a Kpkf.VI.40.029/2021/2. számú, 2021. május 10. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését – helyes indokainál fogva – helybenhagyta.
[5] 3. Az indítványozó – hiánypótlásra történt felhívását követően kiegészített – alkotmányjogi panaszában a Kúria Kpkf.VI.40.029/2021/2. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 101.K.700.304/2021/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel azokat ellentétesnek tartotta az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével.
[6] Az indítványozó a fenti cikkben rögzített tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét arra alapította, hogy a keresetlevél visszautasítása lehetetlenné tette, hogy a bíróság az ügyét érdemben elbírálja, így elzárta őt a jogérvényesítés lehetőségétől. A nyomozó hatóság és az ügyészség határozatainak felülvizsgálata meglátása szerint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) alapján közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik, így nem volt jogszerű a keresetlevél visszautasítása, és annak sem adták okát a támadott határozatok, hogy az indokolásukban hivatkozott hatáskör hiánya miatti áttételhez milyen adatok hiányoztak. A fentiek szerint szükséges a bírósági döntésekben foglalt jogértelmezés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata.
[7] 4. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.
[8] 4.1. Az Alkotmánybíróság elsőként a panasz határidőben való érkezését vizsgálva megállapította, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint határidőben nyújtotta be.
[9] 4.2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve a sérelmezett bírói döntéseket, indokolja azok Alaptörvénybe ütközésüket, és kifejezetten kéri a megsemmisítésüket.
[10] 4.3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29. §-ában foglalt tartalmi feltételeket kimeríti-e.
[11] Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügyben felperes volt.
[12] Megállapítható továbbá, hogy az indítványozónak a támadott határozattal szemben további jogorvoslati lehetősége nem áll fenn.
[13] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeként jelöli meg, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
[14] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó elsősorban azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert sérelmesnek tartja az ügyében hozott bírósági döntéseket. Az Alkotmánybíróság gyakorlata e tekintetben töretlen, több döntésben is kifejtésre került, hogy a bíróságok határozatainak szakmai felülvizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe {lásd például: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; 3427/2020. (XI. 26.) AB végzés, Indokolás [12]}. A támadott bírósági határozatok indokolásában az eljáró bíróságok részletes indokát adták hatáskörük hiányának, az indítványozó panaszában foglalt felvetésekre is kiterjedően indokolták a keresetlevél visszautasítását.
[15] 5. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó panasza a sérelmezett döntésekkel kapcsolatban nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, így nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.
[16] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Handó Tünde
alkotmánybíró helyett
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Márki Zoltán
alkotmánybíró helyett
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
előadó alkotmánybíró helyett
. |
. |