A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.I.20.587/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján előterjesztett alkotmányjogi panasza 2014. október 3-án érkezett az Alkotmánybíróságra. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26–27. §-a megjelölésével, és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdésére utalással előterjesztett alkotmányjogi panaszban az indítványozó a Debreceni Ítélőtábla Pk.I.20.587/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
[2] 2. Az Alkotmánybíróság döntését a rendelkezésre álló iratokból megállapított, alábbi tényállás alapján hozta meg. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 179/2014. (IX. 12.) számú határozatával elutasította az indítványozó, mint jelölő szervezet képviselő jelöltjének jelöltként történő nyilvántartásba vételét. A HVB határozat indokolása rámutatott arra, hogy a Ve. 125–127. §-a, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 7. § (1) bekezdés f) és g) pontjai alapján a választási iroda ellenőrizte a benyújtott ajánlóíveket, melynek során megállapította, hogy az indítványozó a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 9. § (1) bekezdésében meghatározott számú ajánlásnál kevesebb számú elfogadható aláírást gyűjtött, ezért a nyilvántartásba vétel elutasításra került. Az indítványozó fellebbezése nyomán eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 45/2014. (IX. 15.) számú határozatával helybenhagyta a HVB határozatát. Határozatában a TVB hivatkozott arra, hogy a vonatkozó jogszabályok áttekintése és értelmezése, az ügyhöz kapcsolódó 25 darab leadott ajánlóív és E2-es nyomtatvány, továbbá a rendelkezésére álló egyéb iratok és azok adatainak alapján megállapította, hogy az indítványozó a szükséges 72 aláírás helyett csak 46 elfogadható aláírást gyűjtött. A Nemzeti Választási Rendszerben rögzített ajánlások száma 96, melyből 46 elfogadható, az érvénytelenség oka adateltérés, adathiány, többszörös ajánlás illetve az, hogy a nyilvántartásban nem szerepel az adott személy.
[3] 2.1. A HVB határozatát helybenhagyó, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 45/2014. (IX. 15.) számú határozatával szemben az indítványozó bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. Felülvizsgálati kérelmében a határozatok megváltoztatását, vagy hatályon kívül helyezését és a határozatot hozó szervek új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, amely lehetővé teszi, hogy képviselő jelöltként indulhasson a 2014. október 12. napjára kitűzött helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán. A Debreceni Ítélőtábla Pk.I.20.587/2014/2. számú végzése megállapította, hogy az indítványozó felülvizsgálati kérelme nem alapos, ezért TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdésének a) pontja alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla indokolásában hangsúlyozta, hogy a Ve. rendelkezéseinek értelmében eljárási jogszabálysértésre hivatkozás esetén is érdemi felülbírálat a bírósági felülvizsgálat, érdemben vizsgálandó a támadott határozatba foglalt döntés jogszerűsége, megalapozottsága, továbbá a bíróság a megelőző eljárást is vizsgálja, melynek érdekében a választási iroda az ügy összes iratával együtt küldi meg a felülvizsgálati kérelmet az eljáró bíróságnak. Rámutatott az ítélőtábla, hogy az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi, melynek eredményéről tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot. Az ítélőtábla a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy az ajánlások ellenőrzése a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történt, a választási bizottságok határozatai a választási irodához leadott ajánlások tételes ellenőrzése utáni eredményközlésén alapulnak, és a határozatok elégséges indokot tartalmaznak az érvénytelen és az érvényes ajánlások számának, valamint az érvénytelenség okainak megjelölésével. A fentieken túlmenően azonban az ítélőtábla nem csak azt jelölte meg – ellentétben az eljárt választási bizottságokkal –, hogy az 50 érvénytelen ajánlás oka adateltérés, adathiány, többszörös ajánlás, illetve az, hogy a nyilvántartásban nem szerepel az adott személy, hanem a rendelkezésére álló iratok alapján részletezte is ezen adatokat: 14 esetben az ajánlást adó választópolgár személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét vagy anyja nevét nem megfelelően tartalmazta az ajánlás, 24 esetben többszörös ajánlás történt, míg a többi esetben a választópolgár egy másik választókerületben rendelkezett választójoggal. Ezért összesen 50 ajánlás nem felelt meg, a Ve. 122. § (1)–(2) és (4) bekezdésében foglalt kógens törvényi rendelkezéseknek.
[4] 2.2. Az indítványozó az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján, az Abtv. 26–27. §-a, és a Ve. 233 § (1) bekezdésére utalással alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Debreceni Ítélőtábla Pk.I.20.587/2014/2. számú végzésével szemben, és indítványozta az alaptörvény-ellenesség megállapításán túlmenően a bírói döntés Abtv. 43. § (1) bekezdése szerinti megsemmisítését. Indítványában az ítélőtábla végzésének az Alaptörvénybe ütközését állítja, továbbá azt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvénnyel is ellentétesnek véli. Véleménye szerint a választópolgár választási akaratának kinyilvánítási joga sérült azáltal, hogy formai, alaki hibák miatt nem fogadták el érvényesnek az ajánlást. Álláspontja szerint elírás miatt helytelenül megadott adatok esetében is érvényes az ajánlás, ha az ajánló választópolgár személyazonossága a többi adata alapján egyértelműen beazonosítható, mely értelmezés megegyezik a „Legfelsőbb Bíróság” döntésével is. Az indítvány szerint a támadott bírói döntés indokolásában egyáltalán nem jelölte meg, hogy mely ajánlásban van adateltérés, adathiány, többszörös ajánlás vagy más egyéb ok, a támadott határozatok csak az el nem fogadott ajánlások számát rögzítik, részletesen nem tartalmazzák, hogy abból mennyit és milyen indokolással nem vettek figyelembe.
[5] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz befogadásáról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
[6] A Ve. 233. § (3) bekezdése szerint a Ve. alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz eljárás során az Abtv. 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)–(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható.
[7] Jelen alkotmányjogi panasz az TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet elbíráló végzést támadja. A Ve. kifejezetten meghatározza azokat az Abtv.-beli rendelkezéseket, melyek ebben a speciális jogorvoslati eljárásban nem alkalmazhatók, ezen túlmenően azonban az alkotmányjogi panasz indítványra, a befogadásról szóló döntésre és az ezt követő érdemi elbírálásra is az Abtv. – más jogszabály által nem kizárt – általános rendelkezései az irányadóak.
[8] 4. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a alapján megvizsgálta az alkotmányjogi panaszt, és ennek során megállapította, hogy az a befogadhatóság formai feltételeinek az alábbiak miatt nem felel meg.
[9] Az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdései értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli – többek között – azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, mely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, és indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével.
[10] Az indítványozó nem jelölte meg az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezéseit és nem fejtette ki, hogy az ítélőtábla végzése az Alaptörvényben biztosított jogait mennyiben és miért sérti (Abtv. 52. § (1b) bekezdés b), d) és e) pontja), tehát indítványa nem tartalmaz az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdései szerinti határozott kérelmet. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítványozó azon érvelése mely szerint „a bírói döntés indokolásában egyáltalán nem jelölte meg, hogy mely ajánlásban van adateltérés, adathiány, többszörös ajánlás vagy egyéb ok”, nem helytálló: az ítélőtábla végzésében számszerűen megjelölte, és a fentiekben már kifejtettek szerint részletezte az érvénytelen ajánlásokat. Az Abtv. 55. § (4) bekezdés d) pontja értelmében az indítvány nem kerül érdemi elbírálásra, ha a beadvány nem minősül indítványnak.
[11] Ahogyan arra az Alkotmánybíróság a 3034/2014. (III. 3.) AB végzésében is rámutatott: az Alkotmánybíróságnak a Ve. 233. § (3) bekezdése alapján jelen ügyben hiánypótlási eljárás lefolytatására nincs lehetősége, ugyanakkor a felsorolt hiányok miatt a panasz érdemben nem bírálható el. A fentiekben ismertetett, jelen ügyhöz kapcsolódó előzmények tükrében az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az ugyanazon alapügyhöz tartozó három különféle részletességű indokolás közül, a legrészletesebb, azaz az ítélőtábla végzésének indokolása az, mely az indítványozó által felhozott érveket meg tudja válaszolni.
[12] 5. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1)–(2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság tanácsa járt el. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (3) bekezdése alapján a befogadás visszautasítása esetén rövidített indokolással ellátott végzést hoz.
[13] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az alkotmányjogi panasz befogadását az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Dr. Lévay Miklós s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |