Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01823/2014
Első irat érkezett: 11/04/2014
.
Az ügy tárgya: a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.021/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (szavazás megismételtetése egyes választókörökben - Szekszárd)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/04/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - a Ve. 233. §-a és az Abtv. 27. §-a alapján - a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.021/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az ügy előzményeként egy Szekszárdon polgármester-jelölt választópolgár - a választási alapelvek megsértése miatt - kifogást terjesztett elő, amelyet a Szekszárd Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 107/2014. (X. 17.) HVB határozatával elutasított. A választópolgár fellebbezése következtében a Tolna Megyei Területi Választási Bizottság 48/2014. (X. 22.) TVB határozatával a helyi választási bizottság döntését helybenhagyta. Ezt követően a választópolgár felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Pécsi Ítélőtáblánál. A bíróság a támadott végzésben megállapította a választási eljárás alapelveinek megsértését, a területi választási bizottság döntését megváltoztatta azzal, hogy Szekszárd egyes szavazóköreiben a szavazást meg kell ismételni.
Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint az Ítélőtábla nem tisztázta kellően a tényállást, döntése nem felel meg a valóságnak, ezért a támadott végzés sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot..
.
Támadott jogi aktus:
    a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.021/2014/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1823_0_2014_inditvany.anonim.pdfIV_1823_0_2014_inditvany.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3297/2014. (XI. 11.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/2840
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: bizonyítékok felülmérlegelése
    .
    A határozat kelte: Budapest, 11/07/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.11.07 13:30:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.021/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Pécsi Ítélőtáblához (a továbbiakban: ítélőtábla) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § a) pontja alapján.
      [2] Az indítványozó az ítélőtábla Pk.III.20.021/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint a támadott döntés sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát.

      [3] 2. Az alkotmányjogi panasz előzményeként a helyi önkormányzati választáson Szekszárd városában indult egyik polgármester- és egyben képviselőjelölt kifogást nyújtott be Szekszárd Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB), amelyben két választókerület több szavazókörét érintő kampánycsendsértés, illetve választópolgárok szervezett szállításának, valamint meghatározott jelöltre leadott szavazat esetére anyagi juttatás átadásának megtörténtét állítva. A kifogást benyújtó jelölt előadta továbbá azt is, hogy további választókerületekben láncszavazás történhetett. A kifogást benyújtó érvelése szerint az általa állított visszásságok a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjainak, valamint a 143. §-ának a sérelmét okozták, ezért kérte az általa megjelölt szavazókörökben a választás eredményét megállapító határozatok megsemmisítését és a megjelölt szavazókörökben a szavazás megismételtetését. A HVB a 2014. október 17. napján kelt, 107/2014. (X. 17.) HVB határozatával a kifogást elutasította és a szavazás eredményét helybenhagyta. A határozat indokolásában rögzítésre került, hogy a HVB a kifogáshoz csatolt bizonyítékok közül többnek a figyelembevételét mellőzte, illetve az általa lefolytatott tanúkihallgatások alapján azt állapította meg, hogy a kifogásban említett személyek csak családtagjaikat szállították szavazni. A kifogás láncszavazással kapcsolatos állításai nyomán a HVB felnyitotta az érintett szavazókörök urnáit a szavazóköri pecsétek ellenőrzése céljából, és annak eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a láncszavazás kifogásban állított módon való megvalósulása nem bizonyítható.
      [4] A HVB határozata ellen a kifogást benyújtó fellebbezést terjesztett elő, annak megváltoztatása és a kifogásában foglaltak teljesítése iránt. A Tolna Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2014. október 22. napján kelt 48/2014. (X. 22.) határozatával a HVB határozatát helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a kifogásban sérelmezett magatartás nem minősül választási kampánynak, így kampánycsendsértés sem volt megállapítható; valamint a szavazóhelyiséghez történő szállítás vonatkozásában sem volt megállapítható a Ve. felhívott rendelkezéseinek sérelme. Az indokolás utalt továbbá arra, hogy a kifogáshoz csatolt bizonyítékok közül melyek bizonyítóerejét nem találta megfelelőnek a TVB.
      [5] A TVB határozatával szemben a kifogást benyújtó bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélőtáblához, amelyet az ítélőtábla részben – a kampánycsendsértés, a választópolgárok szervezett szállítása, valamint meghatározott jelöltre leadott szavazat esetére anyagi juttatás átadása vonatkozásában – megalapozottnak talált. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a TVB határozatát részben megváltoztatva megállapította, hogy Szekszárd városában a helyi önkormányzati választáson két választókerületet érintő, összesen négy szavazókörben megtartott szavazás a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiba ütközés miatt jogszabálysértő volt, ezért e szavazókörök vonatkozásában a szavazást, valamint az eredményt megállapító határozatokat megsemmisítette és a szavazás megismétlését rendelte el. Az ítélőtábla a kifogásolt végzés indokolásában „[a] rendelkezésre álló bizonyítékok helyes és okszerű” mérlegelése alapján kiegészítette TVB határozatában foglalt tényállást, valamint rögzítette, hogy a kifogást benyújtó által csatolt bizonyítékok alapján a fentiekben említett körben kétséget kizáróan megállapítható volt a jogszabálysértés ténye. Megállapította azt is, hogy a láncszavazás vonatkozásában a TVB helyes indokok alapján utasította el a fellebbezést, mivel annak megtörténtét a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztották alá.

      [6] 3. Az indítványozó – az ítélőtábla által megsemmisített szavazás során az egyik érintett választókerületben a legtöbb szavazatot megszerző jelölt – ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Érvelése szerint azáltal sérült az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes hatósági eljáráshoz való joga, hogy az ítélőtábla „hiányos bizonyítékok alapján állapította meg a tényállást” és így tévesen állapított meg jogsértést, ráadásul e „megállapításnak negatív a társadalmi és politikai megítélése is, ami azok tekintetében is negatív hatással lehet, akik nem voltak részesei a jogsértésnek”.

      [7] 4. Az alkotmányjogi panaszra a jelen ügyben – bizonyos kivételekkel – az Abtv. rendelkezései irányadók, vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási eljárásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó, rendes bíróság döntését követően. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.

      [8] 4.1. A panasz – egyéb feltételek mellett – abban az esetben befogadható, ha határozott kérelmet tartalmaz. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a panasz nem felel meg a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontjában foglalt egyik feltételének, mivel nem tartalmazza az általa megjelölt alapjog sérelmének lényegét.

      [9] 4.2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja továbbá az alkotmányjogi panasz törvényben előírt, tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. §-ok szerinti feltételeket.

      [10] 4.2.1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által megjelölt Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése nem a bírósági eljárásokra, hanem a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozik, így hiányzik a felhívott alaptörvényi rendelkezés és a támadott bírósági végzés közötti összefüggés. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az említett összefüggés hiánya tartalmi akadályát képezi az indítvány befogadásának {3130/2013. (VI. 24.) AB végzés, Indokolás [17]}.

      [11] 4.2.2. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadhatja be, azonban az indítványozó alkotmányjogi panasza egyik feltételnek sem felel meg, a következők miatt.
      [12] Jelen ügyben az indítványozó kizárólag az ítélőtábla bizonyíték-értékelési tevékenységét kifogásolta.
      [13] Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben emlékeztet állandó gyakorlatára, amely szerint az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. „Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga […] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti szuperbíróság szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés; Indokolás [15]}.
      [14] A fentiekből az is következik, hogy az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének felülbírálatára sem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]}, mert „önmagában az a tény, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokat a bíróságok az indítványozótól eltérő módon értékelték, azokból nem az indítványozó által helyesnek vélt következtetést vonták le […] még nem teszi az eljárást tisztességtelenné” {3202/2013. (X. 31.) AB végzés, Indokolás [10]}.
      [15] Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-a szerinti feltételeket sem teljesítette.

      [16] 5. Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          11/04/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3297/2014. (XI. 11.)
          Date of the decision:
          .
          11/07/2014
          .
          .