Ügyszám: IV/02079/2017
.
Első irat érkezett: 11/14/2017
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.380/2017/2. számú végzése és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 132. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (keresetlevél elektronikus benyújtása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 132. § (1) bekezdése, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.545/2016/3. számú végzése, a Nyíregyházi Törvényszék 4.Kpkf.20.236/2017/4. számú végzése és a Kúria Kfv.II.37.380/2017/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók keresetet nyújtottak be a bírósághoz kisajátítás tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt. A keresetlevelet a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel a felperesek a keresetlevelet nem elektronikus formában nyújtották be az elsőfokú szervhez.
Az indítványozók fellebbezést nyújtottak be, melyben arra hivatkoztak, hogy a kormányhivatal határozatában a jogorvoslatra vonatkozóan arról tájékoztatta őket, hogy a keresetlevelet öt példányban kell benyújtani az elsőfokú szervhez, és a határozat nem tartalmazott hivatkozást az elektronikus ügyintézésre vonatkozóan.
A Nyíregyházi Törvényszék az elsőfokú végzés helybenhagyta. A Kúrai a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította.
Az indítványozók az elsőfokú végzést követően igazolási kérelemmel együtt újból előterjesztették a keresetlevelet, immár elektronikus úton. Az igazolási kérelemben a kormányhivatal téves tájékoztatására hivatkoztak az indítványozók, azonban azt a bíróság első- és másodfokon elutasított.
Az indítványozók szerint a Pp. 132. § (1) bekezdése (keresetlevél hatályának fenntartása) kapcsán mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn, mert a jogalkotó nem rendelte el, hogy azt a Pp. 394/I. § szerinti elutasítások (elektronikus kapcsolattartás szabályainak megsértése) esetén is alkalmazni kell. Kiemelik, hogy a Kúria Tanácselnöki Értekezletének jogértelmezése, valamint az új Pp. (2016. évi CXXX. törvény) már megengedi a keresetlevél hatályának fenntartását az elektronikus kapcsolattartás elmulasztása miatti elutasítás esetén.
Az indítványozók szerint a Kúria végzése sérti az emberi méltósághoz való jogot, a törvény előtti egyenlőséget, a tisztességes eljáráshoz és a bírósághoz forduláshoz való jogot. Kifogásolhatónak tartja, hogy a Kúria 2017. június 12-én kelt végzésében nem vette figyelmbe a Kúria 2017. június 7-én kelt Tanácselnöki Értekezletének állásfoglalását a keresetlevél hatályának fenntartásával összefüggésben..
.
Támadott jogi aktus:
    a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 132. § (1) bekezdése
    Kúria Kfv.II.37.380/2017/2. számú végzése
    Nyíregyházi Törvényszék 4.Kpkf.20.236/2017/4. számú végzése
    Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.545/2016/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk
II. cikk
XIII. cikk
XV. cikk
XXIV. cikk
XXVIII. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2079_6_2017_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_2079_6_2017_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_2079_0_2017_inditvany_anonimizált.pdfIV_2079_0_2017_inditvany_anonimizált.pdf
.
A határozat száma: 3314/2018. (X. 16.) AB végzés

A határozat kelte: Budapest, 10/02/2018
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2018.10.02 9:00:00 1. öttagú tanács
.
A határozat szövege (pdf):
3314_2018 AB végzés.pdf3314_2018 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 132. § (1) bekezdése, valamint a ­Kúria Kfv.II.37.380/2017/2. számú végzése alaptörvény-ellenessége megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozók jogi képviselőjük, dr. Helmeczy László ügyvéd (1054 Budapest, Szemere utca 19., II. emelet 3.) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban kérték a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 132. § (1) bekezdése, továbbá a Kúria Kfv.II.37.380/2017/2. számú végzése, a Nyíregyházi Törvényszék 4.Kpkf.20.236/2017/4. számú végzése és a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.545/2016/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel véleményük szerint azok sértik az Alaptörvény R) cikkét, T) cikkét, I. cikkét, II. cikkét, XIII. cikkét, XV. cikkét, XXIV. cikkét, XXVIII. cikkét, 25. cikkét, valamint a 28. cikkét.

[3] 1.1. Az indítványozók 2016. október 26. napján jogi képviselőjük útján nyújtottak be keresetlevelet a bírósághoz egy ingatlan-kisajátítás tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt.
[4] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. november 7. napján kelt 17.K.27.545/2016/3. számú végzésével a régi Pp. 394/I. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva – figyelemmel a régi Pp. 397/J. § b) pontjában és a 340/B. § (2) bekezdésében foglaltakra is – a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel az indítványozók a keresetlevelet jogi képviselőjük útján papír alapon, és nem a 2016. július 1. napjától hatályos rendelkezések szerint, azaz elektronikus formában nyújtották be az elsőfokú közigazgatási szervhez.
[5] Az indítványozók a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés ellen fellebbezést nyújtottak be, amelyben egyebek mellett arra is hivatkoztak, hogy a kormányhivatal határozata a jogorvoslatra vonatkozóan azt tartalmazta, hogy a keresetlevelet öt példányban kell benyújtani az elsőfokú szervhez, és a határozat nem tartalmazott hivatkozást az elektronikus ügyintézésre vonatkozóan. Az indítványozók előadták továbbá, hogy a keresetlevelet időközben elektronikus úton is megküldték, és egyidejűleg igazolási kérelmet is előterjesztettek.
[6] A megyei kormányhivatal mint I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében többek között arra hivatkozott, hogy az indítványozók a közigazgatási eljárás teljes tartama alatt jogi képviselő nélkül jártak el, a keresettel megtámadott határozat jogorvoslati tájékoztató része is ennek megfelelően került megfogalmazásra, azaz a természetes személy ügyfél felperesek számára előírt, papíralapú keresetlevél benyújtási lehetőségről tartalmazott tájékoztatást.

[7] 1.2. A Nyíregyházi Törvényszék 4.Kpkf.20.236/2017/4 számú, 2017. február 7. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában foglalt megállapítás szerint a közigazgatási eljárás során az indítványozók személyesen jártak el, és a 2016. október 4-én kelt határozat meghozataláig nem jelentették be, hogy 2016. szeptember 30. napján a kisajátítási ügyben képviseletük ellátására ügyvédet hatalmaztak meg.
[8] A törvényszéki végzés indokolása szerint nem következik a hatályos jogszabályokból az, hogy az I. rendű alperesnek az indítványozókat tájékoztatnia kellett volna a jogi képviselő által benyújtandó keresetlevél előterjesztésének a régi Pp.-ben előírt jogszabályi feltételeiről is. A másodfokú bíróság rögzítette azt az álláspontját, hogy a jogi képviselőnek ismernie kell a rá vonatkozó rendelkezéseket, továbbá – figyelembe véve az indítványozók által 2016. szeptember 30. napján adott meghatalmazást – a közigazgatási határozat kézhezvételétől számított 30 nap alatt módja lett volna tájékozódni arról is, hogy a közigazgatási eljárásnak az indítványozók részére adott hatósági tájékoztatás szerint mi volt a kezdő időpontja.

[9] 1.3. Az indítványozók felülvizsgálati kérelmét a Kúria Kfv.II.37.380/2017/2. számú, 2017. július 12-én kelt végzésével a régi Pp. 273. § (2) bekezdésének a) pontja alapján hivatalból elutasította.
[10] A Kúria rögzítette, hogy felülvizsgálati kérelemmel kizárólag az ügy érdemében hozott és a régi Pp. 270. § (3) bekezdésében nevesített jogerős végzéssel szemben lehet élni. Az indítványozók kérelmében megjelölt, az elsőfokú bíróság által hozott – a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító – végzést helybenhagyó másodfokú végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak, ugyanis a régi Pp. 394/I. § utaló rendelkezést nem tartalmaz, analógiával nem lehet élni, és a régi Pp. 270. § (3) bekezdése sem teszi lehetővé a 394/I. § alapján hozott végzés felülvizsgálatát.

[11] 2. Az indítványozók ezt követően terjesztették elő alkotmányjogi panaszukat, amelyben az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a alapján egyrészt a régi Pp. 132. § (1) bekezdése tekintetében mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítását indítványozták, másrészt kérték a Kúria Kfv.II.37.380/2017/2. számú végzése, a Nyíregyházi Törvényszék 4.Kpkf.20.236/2017/4. számú végzése és a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.545/2016/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[12] 2.1. Az indítványozók álláspontja szerint a régi Pp. 132. § (1) bekezdése (a keresetlevél hatályának fenntartása) kapcsán mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn, mert a jogalkotó nem rendelte el, hogy azt a régi Pp. 394/I. § szerinti elutasítások (elektronikus kapcsolattartás szabályainak megsértése) esetén is alkalmazni kell. Érvelésükben kiemelték, hogy a Kúria Polgári Kollégiuma Tanácselnöki Értekezletének jogértelmezése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény megengedi a keresetlevél hatályának fenntartását az elektronikus kapcsolattartás elmulasztása miatti elutasítás esetén.
[13] Az indítványozók értékelése szerint a Kúria végzése sérti az emberi méltósághoz való jogot, a törvény előtti egyenlőséget, a tulajdonhoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz, a bírósághoz forduláshoz, és a jogorvoslathoz való jogot is. Kifogásolhatónak tartja, hogy a Kúria 2017. július 12-én kelt végzésében nem vette figyelembe a Kúria Polgári Kollégiuma Tanácselnöki Értekezletének 2017. június 7-én kelt állásfoglalását a keresetlevél hatályának fenntartásával összefüggésben.
[14] Az indítványozók a Kúria végzését többek között amiatt is támadták, mert a régi Pp. 394/I. §-a alapján hozott másodfokú végzést a józan ész és az Alaptörvény 28. cikke alapján az ügy érdemében hozott jogerős végzésnek kell tekinteni, ezért az ettől eltérő kúriai minősítés alaptörvény-ellenes.
[15] A törvény előtti egyenlőség sérelmét látják abban, hogy az indítványozóknak tudomása van olyan esetekről is, amikor a támadott határozatokkal azonos időszakban, az ugyancsak papír alapon benyújtott keresetlevél alapján a bíróság tárgyalást tartott.
[16] Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban – a támadott jogszabály és végzések vonatkozásában – az Alaptörvény R) cikkének; T) cikkének, I. cikkének, II. cikkének, XIII. cikkének, XV. cikkének, XXIV. cikkének, XXVIII. cikkének, 25. cikkének és 28. cikkének a sérelmét állították.

[17] 2.2. Az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozókat, melyben részletesen ismertette az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltételeit. Tartalmazta a felhívás egyebek mellett azt is, hogy mikor minősül a kérelem határozottnak, rögzítette, hogy csak az indítványozók Alaptörvényben biztosított jogára hivatkozással terjeszthető elő alkotmányjogi panasz, továbbá tájékoztatást tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló kérelem előterjesztésére az indítványozóknak nincs jogosultsága.
[18] Az indítványozók alkotmányjogi panasz-kiegészítésükben egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy mivel a kormányhivatal az átvett iratokat digitalizálta, ezért a keresetlevél elektronikus úton, a törvényes határidőn belül érkezett meg a bírósághoz. Kifejtették továbbá azt is, hogy a szakértői vélemény keltezése miatt jogi képviselőjükkel együtt alappal gondolhatták azt, hogy a kisajátítási eljárás 2016. július hó 1. napját megelőzően indult, és így papír alapú benyújtásnak volt helye. Az indítványozók a panasz-kiegészítésben hivatkoztak arra is, hogy egy más ügyben a jogi képviselőjük által képviselt gazdasági társaság esetében a jogorvoslati kioktatás tartalmazta azt a figyelemfelhívást, hogy a jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet.
[19] Végül az indítványozók megismételték a mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítása iránti kérelmüket.

[20] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján mindenekelőtt az alkotmány­jogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. a 26. § (1) bekezdése és 27. §-a szerinti indítvány megfelel-e az alkot­mányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek. Az Abtv. 29. §-a a be­fogadhatóság további feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz felvesse a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést tartalmazzon. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását.

[21] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására – az Abtv. 26. § (1) bekezdésére és 27. §-ára hivatkozással – a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése értelmében pedig az alkotmányjogi panasz iránti indítványt – a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.
[22] Az indítványozók jogi képviselője a Kúria Kfv.II.37.380/2017/2. számú végzését 2017. augusztus 27-én vette át, míg az alkotmányjogi panaszt 2017. október 20-án – az 54. napon, határidőben – papír alapon nyújtotta be a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.545/2016/27. számú végzésével arról tájékoztatta az indítványozókat, hogy az alkotmányjogi panasz a régi Pp. 394/I. § (1) bekezdése alapján hatálytalan, és úgy kell tekinteni, hogy azt nem nyújtották be, mivel a jogi képviselő azt nem elektronikusan nyújtotta be a bírósághoz.
[23] Az indítványozók 2017. október 31-én – a 65. napon, elkésetten – az alkotmányjogi panaszt elektronikus úton ismételten előterjesztették, mellyel egyidejűleg igazolási kérelmet is benyújtottak.
[24] Az Alkotmánybíróság – egyesbíróként eljárva – a 2018. január 22-én hozott végzésével az indítványozók igazolási kérelmének helyt adott.
[25] Az indítványozók a bírósági eljárásban félként vettek részt, így érintettségük a támadott határozattal összefüggésben megállapítható, úgyszintén az is, hogy jogorvoslati lehetőségüket kimerítették.

[26] 3.2. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, ennek feltéte­leit az 52. § (1b) bekezdése részletezi. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozók kérelme e feltételeknek csak részben felel meg.
[27] Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozók jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog vélt sérelmének lényegét és az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit. Megjelöli a sérelmezett jogszabályi rendelkezést és bírói döntést, továbbá kifejezett kérelmet terjeszt elő a bírói döntés megsemmisítésére. Ugyanakkor az indítványozók alkotmányjogi panaszában szereplő, megsértettnek állított jogok egy része – R ) cikk (2) bekezdés, T) cikk, I. cikk (3) bekezdése, 25. cikk (1)–(3) bekezdés és a 28. cikk – nem minősül az indítványozók Alaptörvényben biztosított jogának.
[28] Az Alkotmánybíróság megállapítja továbbá, hogy az indítvány csak az Alaptörvény XXIV. cikke, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései vonatkozásában tartalmaz alkotmányjogilag releváns indokolást, azonban a hatósági eljárásra vonatkozó, az Alaptörvény XXIV. cikkének sérelme nem hozható összefüggésbe a támadott kúriai végzés állított alaptörvény-ellenességével.
[29] Az Alkotmánybíróság fentiek szerint megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései tekintetében felel meg a kérelem határozottságára vonatkozó törvényi feltételeknek.


[30] 4. Az Alkotmánybíróság így e körben, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései tekintetében vizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.

[31] 4.1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján indítványozott jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló kérelem előterjesztésére az indítványozóknak nincs jogosultsága, az Abtv. 46. § (1) bekezdése értelmében – az abban írt feltételek fennállása esetében – az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során hivatalból jogosult erre.
[32] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján továbbá, olyan jogszabályi rendelkezés felülvizsgálata kérhető, amelyet a támadott határozatot hozó bíróság a határozat meghozatala során alkalmazott. A törvényi határidőn belül alkotmányjogi panasszal támadott kúriai végzés meghozatala során a Kúria az indítványozók által támadott szabályt nem alkalmazta, hanem a fentebb ismertetett rendelkezések alapján hivatalból elutasította a felülvizsgálati kérelmet. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúriának a régi Pp. 132. §-a (1) bekezdését és a 394/I. §-a (1) bekezdése a) pontját már nyilvánvalóan nem kellett alkalmaznia. Az alkotmányjogi panaszból, és a Kúria határozatából egyaránt kitűnik, hogy e rendelkezéseket a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzésben alkalmazták, tekintettel arra, hogy korábban a felperes nem elektronikusan, hanem postai úton terjesztette elő a keresetlevelét.

[33] 4.2. Az Abtv. 27. §-a értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó – Alaptörvényben biztosított – jogát sérti [a) pont].
[34] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy bár az indítványozó kifejtette, hogy az álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog is sérelmet szenvedett, a kúriai végzés vonatkozásában érvei tartalmilag az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogra vonatkoznak.
[35] Az Alkotmánybíróság – a fentiekre tekintettel – a továbbiakban a támadott kúriai végzés vonatkozásában az alkotmányjogi panasz befogadásának az Abtv. 29. §-a szerinti feltételeit csak az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog tekintetében vizsgálta.
[36] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz indítvány akkor fogadható be, ha az abban kifejtettek a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet támasztanak alá, vagy ha alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetnek fel.
[37] Az Alkotmánybíróság e körben megállapította, hogy az indítvány nem felel meg ezeknek a követelményeknek. Az indítványozó ugyanis egyértelműen az ügyében eljárt bíróságok jogértelmezését tartotta alaptörvény-ellenesnek.
[38] Önmagában az a körülmény, hogy az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntések alaptörvény-ellenességének alátámasztására. Ezért az indítvány e vonatkozásban sem veti fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét {3179/2016. (IX. 26.) AB végzés, Indokolás [15]}.
[39] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog sérelmét a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának – a bírósági jogértelmezés miatt bekövetkezett – elmaradása miatt látta megalapozottnak.
[40] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében meghatározott jogorvoslathoz való jog csak azt a követelményt támasztja, hogy az első fokon meghozott érdemi bírói döntésekkel szemben magasabb fórumhoz lehessen fordulni, illetve a hatósági döntésekkel szemben biztosított legyen a bírói út {összefoglalóan: 36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [60]}. A jogorvoslathoz való jog tehát nem követeli meg a rendkívüli perorvoslati rendszer létét {3202/2017. (VII. 21.) AB végzés, Indokolás [13]}.
[41] Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlatát figyelembe véve tehát megállapítható, hogy a támadott kúriai végzés tartalma és az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog alkotmányos védelmi köre között nincs tartalmi kapcsolat, ezért nem állapítható meg az Abtv. 29. §-ban foglalt „vagylagos” törvényi feltételek egyike sem.

[42] 5. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A bírósági döntéseket – az Alaptörvény felhatalmazása alapján – az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálata során.
[43] Alkotmányjogi panaszában az indítványozó a támadott végzésekben foglalt jogértelmezést vitatta. Az Alkotmánybíróság az indítvány tartalma alapján ezért a vizsgált ügyben megállapította azt, hogy az indítványozó a támadott határozat törvényességi szempontú felülvizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében az Abtv. 27. §-ában foglalt hatáskörében eljárva a bírói döntést törvényességi szempontból nem vizsgálhatja felül.
[44] Az a tény, hogy a másodfokú bíróság az indítványozó által irányadónak tartottól eltérően értelmezte az alkalmazott jogi normát, önmagában nem veti fel a támadott bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.
[45] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszban nem állított olyan pontosan körülírt, releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel, ami a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolttá tenné.
[46] Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) pontjában, és a 29. §-ában foglaltak, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a), c) és h) pontjai alapján visszautasította.

    Dr. Horváth Attila s. k.,
    tanácsvezető alkotmánybíró
    .
    Dr. Balsai István s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Juhász Imre s. k.,
    előadó alkotmánybíró
    Dr. Czine Ágnes s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Sulyok Tamás s. k.,
    alkotmánybíró

    .