A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a villamosvezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet 1. § (3) bekezdése alaptörvénybe ütközésének, valamint alkalmazhatóságának kizárása tárgyában előterjesztett bírói kezdeményezést visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A Győri Járásbíróság bírája az előtte P.21.463/2012. számon folyamatban lévő, birtokháborítás megszüntetése és tartozás megfizetése iránt indított perében a pert felfüggesztette, és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 155/B. §-a alapján az Alkotmánybírósághoz fordult a perben alkalmazandó, 2002. december 31. napjáig hatályos, a villamosvezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (3) bekezdésében írt rendelkezések alaptörvénybe ütközésének vizsgálata és alkalmazhatóságának kizárása céljából.
[2] 2. Az indítványban előadott tényállás szerint a felperes 1976-ban hozzájárult ahhoz, hogy hátsó telekszomszédja részére az áramszolgáltató az ő telkén keresztül egy magánvezetéket létesítsen. A vezetéklétesítéskor a telekhatár helytelenül kijelölt volta miatt az áramot bevezető légkábel tartóoszlopai a felperes telkére kerültek. A felperes telkére 2012. május 31-én az alperes áramszolgáltató munkatársai bementek, és a vezeték körül a felperes telkén és tulajdonában álló diófa ágait gyérítették annak érdekében, hogy az ágak a felső vezetékhez ne érjenek hozzá. A felperes keresetében kérte a birtokháborítás megszüntetését, az alperesek kötelezését a vezetékek és a tartóoszlopok eltávolítására, a diófában okozott kára megtérítését, valamint az alperesek használati díj fizetésére való kötelezését. A felperes hivatkozott a vezetékek létesítésére adott hozzájárulásának visszavonására, valamint arra, hogy az ő telkéről történő áramellátás megoldása műszakilag már nem indokolt.
[3] Az oszlopok eltávolításával kapcsolatos jogvitában az alperesek arra hivatkoztak, hogy a felperes által megadott hozzájárulás – az annak megadásakor hatályban volt – az R. 1. § (3) bekezdése alapján nem vonható vissza.
[4] 3. Az indítványt előterjesztő bíróság álláspontja szerint az R. – már nem hatályos, de a perben alkalmazandó – rendelkezése sérti Magyarország Alaptörvénye XIII. cikkének a tulajdonhoz való jogra vonatkozó rendelkezését, és így a felperes tulajdonhoz való jogát. Emellett a bíróság fontosnak tartja azt is rögzíteni, hogy a korábban hatályos rendelkezés a clausula rebus sic stantibus általános jogelvét is sérti, mivel a körülmények lényeges körben történő megváltoztatása esetén is kizárja a hozzájárulás visszavonásának lehetőségét.
[5] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírói kezdeményezés nem felel meg az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 52. §-ában meghatározott tartalmi követelményeknek, amelyek szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerint a kérelem – többek között – akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, vagyis nem elegendő az Alaptörvény egyes rendelkezéseire hivatkozni, az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alaptörvény egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti. {3201/2013. (X. 31.) AB határozat, Indokolás [35]} Az indítvány nem indokolja meg az R. – alanyi jogosultak egymásközti viszonyát rendező – támadott rendelkezésére vonatkozóan azt, hogy miért sérti az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt alapjogot, a calusula rebus sic stantibus elvére való utalása pedig nem tartalmaz alaptörvényi hivatkozást. Mindemellett az indítvány nem tartalmaz kifejezett kérelmet az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára vonatkozóan sem [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont]. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt feltételnek.
[6] 5. Az Abtv. 52. § (4) bekezdése értelmében az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia. Az Abtv. 52. § (2) bekezdése szerint a vizsgálat kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik. Mivel a bírói indítvány a fentiekben kifejtett okokból nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) és f) pontjaiban foglalt feltételnek, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy e tartalmi követelmény hiányában az indítvány érdemben nem bírálható el, ezért azt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |