A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a járások kialakításáról valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 7/A. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] Az indítványozó a csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] 1. Az indítványozó − az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján − a járások kialakításáról valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 7/A. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
[3] Az indítványozó előadta, hogy 2012. december 31. napjáig a Kisdorog-Bonyhádvarasd Körjegyzőségen dolgozott és miután a közigazgatási átszervezések következtében munkahelye megszűnt, 2013. január 1. napján áthelyezték a Tolna Megyei Kormányhivatalhoz. Mivel az átadó munkáltató által megállapított körjegyzői bérét megtarthatta, az átsorolással járó módosításhoz hozzájárult. Munkáltatója 2015. május 6. napján arról értesítette, hogy a Jtv. 7/A. § (5) bekezdése szerint havi illetménye 2015. május 1. napjától a kormánytisztviselői bértábla szerint alakul, ami mintegy havi bruttó százezer forint illetménycsökkenést jelentett az indítványozó esetében.
[4] Az alkotmányjogi panasz és annak hiánypótlásként benyújtott kiegészítése szerint a bérkülönbözet miatt komoly nehézségek álltak be az indítványozó életkörülményeiben, ezért a támadott jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvény XVII. cikk (4) bekezdésébe foglalt pihenéshez, szabadidőhöz, valamint a munkával arányos jövedelemhez való jogot. Álláspontja alapján a törvénymódosítás szükségtelenül és aránytalanul korlátozta az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése által védett tulajdonhoz való jogát. Az indítványozó nézete szerint illetménye szerzett jog volt, annak csökkentése sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében meghatározott jogállamiság és jogbiztonság elvét, valamint az Alaptörvény II. cikke által védett emberi méltóságát is.
[5] A panaszos aggályosnak tartja, hogy a jogalkotó az érdekképviseleti szervezetek és országos köztestületek megkérdezése nélkül döntött, továbbá azt, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezés elfogadása és hatályba lépése között alig egy hónap telt el. Az indítványozó érvelése szerint a támadott jogszabály-módosítás az Európai Szociális Karta méltányos díjazást előíró rendelkezéseibe is ütközik.
[6] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése előírja, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálása előtt dönteni kell annak befogadásáról. Az alkotmányjogi panasz befogadásáról az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel az Abtv. 47. § (1) bekezdésére, 50. § (1) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1) és (2) bekezdéseire – tanácsban eljárva dönt. A panaszt akkor lehet befogadni, ha az megfelel a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek, különösen az Abtv. 26–27. és 29–31. §-aiban foglalt feltételeknek. Ezeken kívül az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt kritériumoknak.
[7] 3. A panasz az alábbiak miatt nem fogadható be.
[8] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapította, amely rendelkezés szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
[9] Az indítványozó alkotmányjogi panasza mellékleteként csatolta a járási hivatalvezető által írásban kiadott „Értesítés illetményváltozásról kormányzati szolgálati jogviszonyban” tárgymegjelölésű munkáltatói intézkedést, amelyben ismertetik a jogszabályváltozást, és felsorolják illetménye régi és új tételeit, kerekített összegét. A dokumentum utolsó bekezdése jogorvoslati tájékoztatást tartalmaz, amely szerint a munkáltatói intézkedés ellen „a Kttv. 190. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint az intézkedésről szóló irat átvételétől számított elévülési időn belül keresettel fordulhat a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.”
[10] A kifogásolt jogszabályi rendelkezés tehát nem közvetlenül hatályosult, hanem munkáltatói intézkedés révén, amely ellen jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állt. Az indítványozó e jogorvoslati lehetőségét nem merítette ki, hanem a Jtv. megjelölt szakaszának 2015. április 15. napján hatályba lépett módosítása tekintetében 180 napon belül közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordult a rendelkezés alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését kérve.
[11] 4. Fentiek alapján – figyelemmel az eljárástípus kivételes jellegére is – az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 26. § (2) bekezdésében előírt feltételnek. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1)–(2) bekezdései alapján eljárva –, az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján visszautasította.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Czine Ágnes s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró |
. |