English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00137/2023
Első irat érkezett: 01/18/2023
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pkf.25.714/2022/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (nem megengedett keresethalmazat sajtó-helyreigazítási perben)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/20/2023
.
Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Fővárosi Törvényszék 62.P.21.156/2022/6. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pkf.25.714/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az alkotmányjogi panasszal támadott végzésekkel a bíróság jogerősen visszautasította az indítványozó sajtó-helyreigazítási perben előterjesztett keresetét. Az indítványozó egy internetes sajtótermékben megjelent, több, egymással összefüggő tartalmú cikk miatt fordult helyreigazítási kérelemmel a sajtótermék szerkesztőségéhez, majd kérelme megtagadását követően egy keresetben kérte kötelezni az alperest a sajtó-helyreigazításra. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 62.P.21.156/2022/6. számú végzésével a keresetet visszautasította, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pkf.25.714/2022/2. számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. A bíróság indokolása szerint a sajtó-helyreigazítási kérelem tárgyát képező sérelmezett közlések különböző cikkekben jelentek meg, azonban a cikkeknek csak a témája volt hasonló, tartalmukban és szövegezésükben egymástól különböztek, így azokat külön-külön kell értelmezni és elemezni, a kereset tehát meg nem engedett keresethalmazatnak minősült.
Az indítványozó álláspontja szerint ez a bírósági gyakorlat feleslegesen többszörözi az ugyanazon felek között ugyanazon jogvitából fakadó perek számát, ellehetetleníti az ésszerű időn belüli jogszolgáltatást, továbbá kiüresíti az indítványozó bírósághoz forduláshoz való jogát, ezért a végzések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését..
.
Támadott jogi aktus:
    A Fővárosi Törvényszék 62.P.21.156/2022/6. számú végzése, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pkf.25.714/2022/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_137_0_2023_Inditvany_anonim.pdfIV_137_0_2023_Inditvany_anonim.pdf
.
A döntés száma: 3385/2023. (VII. 27.) AB végzés
.
A döntés kelte: Budapest, 07/04/2023
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2023.07.04 8:45:00 1. öttagú tanács
.

.
A döntés szövege (pdf):
3385_2023 AB végzés.pdf3385_2023 AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pkf.25.714/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján – jogi képviselő útján (dr. Kollarics Flóra ügyvéd) – alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben kérte a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pkf.25.714/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenessége megállapítását, és a Fővárosi Törvényszék 62.P.21.156/2022/6. számú végzésére kiterjedően történő megsemmisítését.

    [2] 1.1. A megelőző bírósági eljárásban az indítványozó felperesként keresetében az alperesi sajtószerv által 2022. március 16-án, 2022. március 18-án, 2022. március 22-én és 2022. március 30-án megjelent különböző című és eltérő tartalmú cikkek vonatkozásában négy eltérő tartalmú helyreigazító közlemény közzétételét kérte.
    [3] Az elsőfokú bíróság 4. sorszámú végzésében tájékoztatta az indítványozót, hogy a sajtóhelyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet, egyben a törvényi rendelkezés mind az alanyi, mind a tárgyi keresethalmazat előterjesztésének lehetőségét kizárja. A keresetlevél visszautasításának terhe mellett felhívta, hogy a kereseti kérelmét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 496. § (6) bekezdésének megfelelően terjessze elő.
    [4] Az indítványozó az elsőfokú végzésben foglaltakat nem teljesítette. Előadta, hogy álláspontja szerint a keresetlevele egyetlen kereseti kérelmet tartalmaz, mégpedig az abban meghatározott helyreigazító közlemény közzétételére való kötelezést. Kifejtette, hogy az alperes több sajtócikkében jelentett meg valótlan tényállításokat, amelyek témái és tartalma hasonlóak, azok egymással összefüggenek és szövegezésük lényegét tekintve egyező.
    [5] Az elsőfokú bíróság a 2022. június 22-én kelt 62.P.21.156/2022/6. számú végzésével a keresetlevelet a Pp. 176. § (2) bekezdés g) pontja alapján visszautasította, mert az indítványozó a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tett eleget.
    [6] A másodfokú bíróság a 2022. szeptember 15-én kelt 2.Pkf.25.714/2022/2. számú végzésében az elsőfokú végzést helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az ítélkezési gyakorlat nem tartja kizártnak a tárgyi keresethalmazatban előterjesztett keresetet abban az esetben, amikor egyidőben azonos szövegű írás jelenik meg jellemzően a nyomtatott és az internetes sajtótermékben, vagy különböző időpontokban, de azonos szövegű írás jelenik meg, és a kiadó és a hírportál üzemeltetője azonos. A másodfokú bíróság utalt arra, hogy ugyancsak lehetséges egy keresetlevélben sajtó-helyreigazítást kérni egy tartalmi egységnek minősülő közleményen belül több sérelmezett kijelentés miatt. Ezen esetköröket a bírói gyakorlat dolgozta ki a sajtó-helyreigazítás jogvédelmi eszköz jellegének érvényesülése érdekében azzal, hogy a szövegezésében megegyező cikkek nem kívánnak külön-külön elemzést és értékelést. A másodfokú bíróság szerint azonban a jelen perben elbírálni kért sajtóközleményeknek a témája ugyan hasonló, de a megjelent írások sem tartalmukban, sem szövegezésükben nem egyeznek. Ennél fogva pedig mind a négy cikk külön elemzést, értelmezést és értékelést kíván meg. Erre tekintettel a másodfokú bíróság megállapította, hogy a valós tárgyi keresethalmazatban álló négy eltérő igény érvényesítését a Pp. 496. § (6) bekezdése kizárja. A másodfokú bíróság annyiban pontosította az elsőfokú bíróság végzését, hogy a keresetlevél visszautasításának eljárásjogi alapja a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja.

    [7] 1.2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésén alapuló bírósághoz fordulás jogának a sérelmét állította.
    [8] Az indítványozó álláspontja szerint a bírósághoz fordulás jogából következően a bíróságok a kereseti kérelem valamennyi elemének érdemi megvizsgálására (a kereseti kérelem kimerítésére) kötelesek. A kereseti kérelem kimerítésének kötelezettsége azt a követelményt támasztja a bírói döntéssel szemben, hogy a bíróságok érdemi vizsgálat eredményeként az ítélet rendelkező részében rendelkezzenek a kereset valamennyi eleméről. A jelen ügyben ugyanakkor a való tárgyi keresethalmazat vizsgálatát a bíróságok ellehetetlenítették egy a bírósághoz való jogot kiüresítő, az indítványozó álláspontja szerint alaptörvény-ellenes bírói gyakorlatra hivatkozva.

    [9] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben foglalt befogadhatósági feltételeknek.
    [10] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz határidőben érkezett és azt a benyújtásra jogosult és érintett nyújtotta be jogorvoslati jogának kimerítését követően.
    [11] Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
    [12] Az Alkotmánybíróság az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével, a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogon alapuló bírósághoz fordulás jogával összefüggésben előadott érveivel kapcsolatban a következőket állapította meg.
    [13] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. Az alkotmányjogi panasz jellegének megfelelően a testület hatáskörébe a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik. Ebből következően az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogvédelem nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna. A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki, ami nem adhat alapot számára minden olyan esetben történő beavatkozásra, amikor vélt vagy esetleg valós jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]}.
    [14] A fenti szempontok alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza valójában a bíróságok döntéseinek felülbírálatára irányul, és ennek keretében arra, hogy a döntések alapjául szolgáló bírói gyakorlatot az Alkotmánybíróság vizsgálja felül. Az indítványozó lényegében annak megállapítását kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Pp. 496. § (6) bekezdéséhez tapadó bírói gyakorlat alaptörvény-ellenességét. Az indítványozó ugyanakkor az alkotmányjogi panaszában alkotmányossági indokokat nem adott elő, érvelése törvényességi kérdésekre vonatkozik. Az indítványozó ezáltal az eljáró bíróságok jogértelmezésének és jogalkalmazásának helytállóságát vitatja és a támadott végzésben foglalt döntést magát, annak hátrányos voltát tekinti alapjogi sérelemnek a döntés Alkotmánybíróság általi megváltoztatása érdekében.
    [15] Mindezek alapján az indítványozó által az alkotmányjogi panaszban felvetett aggályok a támadott bírói döntés érdemi alkotmányossági vizsgálatát nem teszik lehetővé, mert az indítvány nem tartalmaz olyan érvet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.

    [16] 3. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában meghatározott törvényi feltételeknek, ezért azt az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Sulyok Tamás s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Czine Ágnes s. k.
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.
        alkotmánybíró
        .
        Dr. Horváth Attila s. k.
        alkotmánybíró

        Dr. Szalay Péter s. k.
        alkotmánybíró
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        01/18/2023
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the ruling No. 2.Pkf.25.714/2022/2 of the Budapest-Capital Regional Court of Appeal (barred cumulation of claims in an action for rectification in press)
        Number of the Decision:
        .
        3385/2023. (VII. 27.)
        Date of the decision:
        .
        07/04/2023
        .
        .