Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria Kfv.II.37.372/2022/2. számú végzése, a Debreceni Törvényszék 102.K.702.243/2020/87. számú ítélete, valamint az azzal felülvizsgált hatósági határozat alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az ügy előzménye, hogy az indítványozó alapítvány a nevét viselő történelmi személy és annak felesége végső nyughelyéül sírkápolnát kívánt építeni az egykori családi birtokon, ennek érdekében építési engedélyezési eljárást kezdeményezett. Az első fokon eljáró hatóság 2015. december 3-án kelt határozatával a sírkápolna építését engedélyezte. Az építési engedély az abban foglaltak alapján 3 évig volt hatályos, és annak 2015. december 21-i jogerőre emelkedéséről 2018. december 21-én értesítette a hatóság az indítványozót. Ezt követően az indítványozó kérelmére az építési engedély hatályát két alkalommal, 2020. december 21-ig meghosszabbította. Az indítványozó kérte a határidő félbeszakadásának megállapítását, amelyet - az időközben megváltozott hatásköri szabályok alapján eljáró - hatóság visszautasított, ezen eljárása során azonban észlelte, hogy az építést engedélyező határozattal szemben törvényes határidőben, 2015-ben benyújtott fellebbezés felterjesztése elmaradt. Az ily módon késedelmesen (2020. május 12-én) felterjesztett fellebbezés alapján eljárt másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot 2020. május 20-án kelt végzésével megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. E megismételt eljárásban meghozott határozatával a hatóság az indítványozó építési engedély iránti kérelmét elutasította. Az indítványozó e határozat ellen terjesztett elő keresetet, amelyet a bíróság az alkotmányjogi panasszal támadott ítéletével elutasított, a Kúria az ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta.
Az indítványozó az építési engedéllyel kapcsolatos hatósági eljárást és az azt felülvizsgáló bírósági ítéletet egyaránt alaptörvény-ellenesnek tartja, mivel álláspontja szerint az eljárás nem felelt meg a Nemzeti Hitvallásban foglaltaknak és a történeti alkotmány vívmányainak, emellett sértette a törvény előtti egyenlőség elvét, valamint a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogát. .
. |