Hungarian
Ügyszám:
.
III/01532/2013
Első irat érkezett: 10/22/2013
.
Az ügy tárgya: a Kttv. 190. § (2) bekezdés 2. mondata tárgyában benyújtott egyedi normakontroll
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/12/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján, az előtte a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 5.M.429/2013. szám alatt folyamatban levő eljárás felfüggesztésével egyidejúleg - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) 190. § (2) bekezdés 2. mondata 2012. július 1. napjától 2012. december 31. napjáig hatályos szövegének alaptörvény-ellenességének megálapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Továbbá a vizsgálni kért rendelkezésnek a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 5.M.429/2013. szám alatt folyamatban lévő peres eljárásban történő alkalmazhatóságának kizárását indítványozza.
Az indítványozó álláspontja szerint a vizsgálni kért rendelkezés sérti az alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot. Indokolásul elődja, hogy a támadott rendelkezés 2012. július 1. napjától 2012. december 31. napjáig hatályos szövege ("A Kormánytisztviselői Döntőbizottság döntésével szemben a kormánytisztviselő a döntés közlésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.") a munkáltató részére nem biztosított jogorvoslati lehetőséget a Kormánytisztviselői Döntőbiztottság határozatával szemben, annak ellenére, hogy a jogorvoslathoz való jog alkotmányos alapjog. Az eljáró bíró jelzi továbbá, hogy a hivatkozott anyagi jogszabállyal az eljárásra vonatkozó szabályozások sincsenek összhangban..
.
Támadott jogi aktus:
    a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 190. § (2) bekezdés 2. mondata
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (7) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_1532_2013_inditvany_anonim.pdfIII_1532_2013_inditvany_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3238/2013. (XII. 21.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/2659
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség
.
A határozat kelte: Budapest, 12/16/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.12.16 9:00:00 1. öttagú tanács
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 190. § (2) bekezdés – 2012. július 1. napjától 2012. december 31. napjáig hatályos – második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítása tárgyában előterjesztett bírói kezdeményezést visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája az előtte 5.M.429/2013./4. számon folyamatban levő – Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának hatálytalanítása iránt indított – pert felfüggesztette, és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 190. § (2) bekezdés második mondata – 2012. július 1. napjától 2012. december 31. napjáig hatályos szövegének – alaptörvény-ellenességét, és zárja ki a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő peres eljárásban történő alkalmazhatóságát, illetve tegye meg a szükséges intézkedéseket.

    [2] 2. A perbeli tényállás szerint a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: munkáltató) 2012. július 9. napján a Kttv. 63. § (2) bekezdés e) pontja alapján bizalomvesztés miatt felmentéssel megszüntette a Kttv. 76. § (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással. A munkáltatói intézkedés ellen a kormánytisztviselő közszolgálati panaszt nyújtott be, amelyben kérte a Kormánytisztviselői Döntőbizottságtól annak megállapítását, hogy a munkáltatói intézkedés jogellenes volt.
    [3] A Döntőbizottság a közszolgálati panasznak részben helyt adott, és megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát. A Döntőbizottság kötelezte a munkáltatót, hogy 15 napon belül fizessen meg a panaszosnak átalány-kártérítés címén 2 havi illetményének megfelelő összeget, továbbá az ügyvédi munkadíjat.
    [4] Ezt követően a munkáltató a bírósághoz terjesztett elő keresetet, amelyben kérte, hogy a bíróság a Kormánytisztviselői Döntőbizottság VI-KD/1/18/2012. számú határozatát változtassa meg.

    [5] 3. Az eljáró bíró – a per felfüggesztése mellett – az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában előadta, hogy a Kttv. 190. § (2) bekezdésének – 2012. július 1. napjától 2012. december 31. napjáig hatályos – 2. mondata úgy rendelkezett, hogy „a Kormánytisztviselői Döntőbizottság döntésével szemben a kormánytisztviselő a döntés közlésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat.” E rendelkezés nem tartalmazta azt, hogy a döntéssel szemben a munkáltató is a bírósághoz fordulhat. Az indítványozó bíró jelezte, hogy a jogalkotó ezt a hiányosságot később pótolta, – az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvény 109. § (2) bekezdésének 18. pontjával – módosította a Kttv. 190. § (2) bekezdését, melynek során kiegészítette azt. A második mondatban a „döntésével szemben a kormánytisztviselő” helyett a „döntésével szemben a kormánytisztviselő, illetve a munkáltató” szövegrész lépett. A kiegészített rendelkezés 2013. január 1-től hatályos.
    [6] Az indítványozó bíró szerint a Kttv. 190. § (2) bekezdésének – 2012. július 1. napjától 2012. december 31. napjáig hatályos – második mondata sérti az Alaptörvény XXVIII. cikkének (7) bekezdését, mert a felperes részére nem biztosított jogorvoslati lehetőséget, annak ellenére, hogy az alkotmányos alapjog. Utalt arra, hogy a bíróságnak így csak arra van lehetősége, hogy a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, illetve a Pp. 157. § a) pontja alapján a pert megszünteti.
    [7] Indítványában megjegyezte azt is, hogy az anyagi jogi szabályozással nem volt összhangban az eljárásra vonatkozó szabályozás. Az eljárásjogi szabályokból arra a következtetésre lehet jutni, hogy a jogalkotó mindkét fél jogorvoslati lehetőségét kívánta biztosítani. Példaként hozta, hogy a Pp. – már 2012. július 24. napjától hatályos – 359. § (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy a keresetlevelet az ellenérdekű féllel szemben a Döntőbizottsághoz benyújtva kell előterjeszteni. Hivatkozott a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról szóló 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (16) bekezdésére is, mely szerint a Döntőbizottság döntésének rendelkező részében tájékoztatást kell adni arról, hogy az abban érintettek 30 napon belül keresettel fordulhatnak a munkaügyi bírósághoz.

    [8] 4. Az Alkotmánybíróság az indítványokat tartalmuk alapján bírálja el.
    [9] Az indítványozó bíró a kifogásolt rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását a törvénynek az adott időszakban meglévő – de később pótolt – hiányosságára tekintettel kezdeményezte, mert az a kormánytisztviselő mellett „nem biztosított jogorvoslati lehetőséget” a munkáltató részére. Az indítvány tartalmából következően az indítványozó mulasztásban meglévő alaptörvény-ellenességet állított, és kérte az alaptörvény-ellenesség megállapítását, a folyamatban lévő peres eljárásban történő alkalmazhatóságának kizárását és a „szükséges intézkedések” megtételét.
    [10] Az Abtv. 25. § (1) bekezdése szerint, ha a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezheti a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptövény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. Az Alkotmánybíróság már több döntésében megállapította, hogy a bírói kezdeményezés csak jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányulhat, bíró a folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes mulasztás kimondását nem indítványozhatja {pl. 3009/2012. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [62]; 3135/2013. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás [19]–[20]}.
    [11] Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést az indítványozó jogosultságának hiánya miatt az Abtv. 64. § b) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Kovács Péter s. k.,
        tanácsvezető,
        előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Bragyova András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        10/22/2013
        .
        Number of the Decision:
        .
        3238/2013. (XII. 21.)
        Date of the decision:
        .
        12/16/2013
        .
        .