Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 4. §-a, 73. § (4) bekezdése, 1. sz. melléklet 6.2. pontja, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 62. § (5) bekezdése, valamint a Kúria Gfv.VII.30.244/2015/4. számú végzése, a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.44.035/2014/3. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 10.Fpkh 01-13-190/10. számú végzése, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2927339551. számú határozta és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatóságának 3457529. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírósági döntések iratellenesek és az eljárt bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek, amikor úgy foglaltak állást, hogy az indítványozó számára megítéllt baleseti járadék nem adómentes. Álláspontja szerint a támadott határozatok ezért sértik a tulajdonhoz és az egészséghez való jogát, valamint a jogbiztonság követelményét.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezések, illetve az azok értelmezése körében kialakult bírósági joggyakorlat sérti a tulajdonhoz és az egészséghez való jogát, a jogbiztonság követelményét, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, az alábbiak miatt.
Az indítványozó álláspontja szerint az Szja. tv. 4. § - a nem használja a nettó és a bruttó jövedelem kifejezést, ennek következtében a bíróságok azt eltérően értelmezik.
Az indítványozó álláspontja szerint az Szja tv. 73. § (4) bekezdése a kettős adóztatás tilalmába ütközik.
Az indítványozó álláspontja szerint az Szja. tv.1. sz. melléklet 6.2. pontja kizárólag az 1998. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti és kártérítési járadék (ideértve annak egyösszegű megváltását is) adómentességét írja elő, kivéve ha bruttósították.
Az indítványozó álláspontja szerint a Cstv. 65. § (2) bekezdése a hitelező igényérvényesítését gátolja, mivel az alapján kizárólag a felszámoló terjesztheti elő a panaszos járadékigényét a Pénzügyminisztérium felé az állami felelősség érvényesítése körében, ugyanakkor a felszámoló ellenérdekelt abban, hogy a hitelező megkapja a járadék maximumát..
. |