Ügyszám: IV/00321/2014
.
Első irat érkezett: 02/17/2014
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.II.37.111/2014/2. számú határozata elleni alkotmányjogi panasz (párt rövidített megnevezése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Kúria Kvk.II.37.111/2014/2. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
A Kúria elutasította az indítványozó felülvizsgálati kérelmét. Az indítványozó alaptörvény-ellenesnek véli, hogy a "Zöldek" rövidített megnevezés használatára a Zöldek Pártja jogosult, holott az szerinte kizárólagosan a Magyar Környezetvédelmi Pártot (korábban Magyarországi Zöld Párt) illeti..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kvk.II.37.111/2014/2. számú határozata
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
VIII. cikk (3) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_321_0_2014_inditvany_anonim.pdfIV_321_0_2014_inditvany_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3034/2014. (III. 3.) AB végzés

ABH oldalszáma: 2014/1367
.
A határozat kelte: Budapest, 02/18/2014
.
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.II.37.111/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt viszszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. február hó 17. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
    [2] Az ügy előzménye az volt, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 40/2014. NVB. számú határozatában a Zöldek Pártját jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, és – az indítványozó szerint jogellenesen – engedélyezte, hogy a párt rövidített névként a „Zöldek” elnevezést használja.
    [3] A döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Kúria Kvk.II.37.111/2014/2. számú végzésével – az érintettség igazolásának hiánya miatt – érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a végzést az alkotmányjogi panaszban foglaltak szerint 2014. február 14-én kézbesítették az indítványozónak.
    [4] A végzéssel szemben az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be személyesen eljárva az Alkotmánybíróságnál 2014. február 17-én. A panasz szerint a végzés sérti az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdését, XIII. cikk (1) bekezdését, a XXIII. cikk (1) bekezdését, a XXIV. cikk (1) bekezdését és a XXVIII. cikk (7) bekezdését.
    [5] Az indítványozó a panaszhoz nem mellékelte sem az NVB határozatát, sem a Kúria végzését, illetve nem igazolta azt sem, hogy ő a Magyarországi Zöld Párt (vagy jogutódja, a Magyar Környezetvédők Pártja) képviseletében eljárásra jogosult volna. Nem igazolta továbbá azt sem, hogy a Kúria támadott végzésének közlésére mikor került sor.

    [6] 2. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be.
    [7] A Ve. 233. § (2) bekezdése kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
    [8] A Ve. 233. § (3) bekezdése értelmében az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)–(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható.
    [9] A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést támadja. Az alkotmányjogi panaszra az idézett szabályok értelmében – a felsorolt kivételekkel – az Alkotmánybíróságról szóló az 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) rendelkezései irányadók.

    [10] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a alapján megvizsgálta az alkotmányjogi panaszt, és ennek során megállapította, hogy az a befogadhatóság formai feltételeinek az alábbiak miatt nem felel meg.
    [11] Az Abtv. 53. § (2) bekezdése szerint az alkotmányjogi panasz iránti indítványt az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani, melyet a (3) bekezdés értelmében a bíróság továbbít az Alkotmánybíróság részére. Ezt a rendelkezést a Ve. 233. § (3) bekezdése alapján a vizsgált eljárásban is alkalmazni kell, mivel a Ve. kifejezetten meghatározza azokat az Abtv-beli rendelkezéseket, melyek ebben a speciális jogorvoslati eljárásban nem alkalmazhatók. A jogalkotó nem tért el az Abtv-nek az alkotmányjogi panasz benyújtására irányadó szabályától, az Abtv. 53. § (2) bekezdésének az alkalmazását kifejezetten nem zárta ki.
    [12] A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt „az Alkotmánybírósághoz” kell benyújtani, és e szabály, valamint az Abtv. 53. § (2) bekezdése együttes, egymásra tekintettel történő értelmezéséből az következik, hogy a panaszt az eljárt bíróságnál benyújtva az Alkotmánybírósághoz kell címezni, mivel annak elbírálására az Alkotmánybíróság rendelkezik hatáskörrel.
    [13] Ez következik a Ve. 232. § (6) bekezdésének abból a fordulatából is, amely szerint a bíróság, mielőtt az iratokat az eljáró választási bizottsághoz visszaküldené, megvárja, hogy a panasz előterjesztésére nyitva álló határidő leteljen.
    [14] A határidők megtartása érdekében a megtámadott bírói döntést hozó bíróságnak az alkotmányjogi panasz elbírálásához szükséges valamennyi iratot („aktateljes” állapotban) az Alkotmánybíróság elé kell terjesztenie.
    [15] A Kúria végzése elleni alkotmányjogi panaszt tehát az Abtv. 53. § (2) bekezdése alapján a Kúriánál kellett volna az indítványozónak benyújtania. Mivel erre nem került sor, a panasz nem felel meg az Abtv-ben előírt, az indítványokra vonatkozó formai feltételeknek.
    [16] Az Alkotmánybíróság emellett megállapította azt is, hogy a panasz egyéb tekintetben sem tesz eleget az Abtv. által támasztott követelményeknek.
    [17] A panaszos nem csatolta a támadott kúriai végzést és az NVB határozatát, nem igazolta a képviseleti jogosultságát (holott egy párt „megbízásából és képviseletében” járt el). A rendelkezésre álló iratokból továbbá az sem állapítható meg, hogy a Kúria támadott végzésének közlésére mikor került sor, tehát, hogy a panasz határidőben érkezettnek tekinthető-e. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. Az Alkotmánybíróságnak a Ve. 233. § (3) bekezdése alapján jelen ügyben hiánypótlási eljárás lefolytatására nincs lehetősége, ugyanakkor a felsorolt hiányok miatt a panasz érdemben nem bírálható el.
    [18] Mindezek alapján az alkotmányjogi panasz befogadását az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
        tanácsvezető,
        előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Salamon László s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Lévay Miklós s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szalay Péter s. k.,
        alkotmánybíró

        .