Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. §-a alapján - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 113. § (2) bekezdése, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 20. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és az előtte 2.K.27.174/2018. számon folyamatban lévő perben való alkalmazásának kizárását kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint az előtte folyamatban lévő perben olyan jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmaznia, amelyek sértik a Magyarországon élő nemzetiségieknek az Alaptörvény XXIX. cikke szerinti nyelvhasználathoz való alapjogát, valamint a megkülönböztetés tilalmába ütköznek.
A Pp. kifogásolt szakasza értelmében törvény, az Európai Unió kötelező aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában (kivétel) a bíróságoknak címzett beadványokat magyar nyelven kell előterjesztni, a bíróság a határozatát is magyar nyelven küldi meg. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Nj.tv.) 1. számú melléklete sorolja fel a Magyarországon honos nemzetiségeket, így az ukránt és a ruszint is. Az Alaptörvény idézett rendelkezései és az Nj.tv. 5. § (1) bekezdése alapján az Nj.tv. mellékletében foglalt valamennyi nemzetiséget azonos feltételekkel kellene, hogy megillesse az anyanyelv használatához fűződő jog. Ez azonban nem valósul meg, mert a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájávhoz (Karta) kapcsolódóan Magyarország csak néhány nyelv tekintetében vállalt kötelezettséget a polgári igazságszolgáltatás területén, az ukrán és a ruszin nyelv vonatkozásában nem, így ezek a nyelvek számára a Karta nem biztosítja a Pp. 113. § (2) bekezdése szerinti kivételt. Az Európai Uniónak sincs továbbá olyan kötelező aktusa, amely a fenti kivételt biztosíthatná. Az Ákr. kifogásolt rendelkezése pedig lehetővé teszi a nemzetiségi nyelvhasználatot a Nj.tv. hatálya alá tartozó személy számára, ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordítja. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a kérelemhez kötéssel a jogalkotó szükségtelen és aránytalan feltételhez köti az anyanyelv használatához való jog gyakorlását, ezért e rendelkezés is alaptörvény-ellenes..
. |