Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti - alkotmányjogi panaszukban az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvénynek (a továbbiakban: Módtv.) az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 3. § x) pontját megállapító, valamint a 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontját és (3) bekezdését módosító rendelkezései [Módtv. 33. § (1)-(3) bekezdés és (5) bekezdés] alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik.
Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban tartalmilag valójában az At. azon rendelkezéseit sérelmezik, amelyek alapján - az indítványban megjelölt, megsemmisíteni kért módosítás nyomán - a személyazonosító adatok nyilvántartásában a születési nemet kell nyilvántartani, ami nem változtatható meg. Érintettségük alátámasztása érdekében előadják, hogy valamennyien kérték nemük megváltoztatásával összefüggésben nemük és nevük módosítását a személyazonosító adatok nyilvántartásában. Egyes indítványozók a kérelmet az At. sérelmezett rendelkezéseinek hatálybalépése előtt, mások azt követően terjesztették elő. Négy indítványozó kérelmét a kormányhivatal áttette a hatáskörrel rendelkező illetékes anyakönyvvezetőhöz, egy indítványozó esetében a kérelem áttételére nem került sor, és egy indítványozó kérelmét a hatáskörrel rendelkező illetékes anyakönyvvezető az At. 69/B. § (3) bekezdése alapján elutasította. Az indítványozóknak a módosítás eredményeképpen nincs jogi lehetősége a megváltoztatott biológiai nemük személyi alapnyilvántartásban történő megváltoztatására, illetve ehhez kapcsolódóan a megváltozott biológiai nemükkel összhangban lévő névváltoztatásra, ami - közvetlenül a támadott jogszabályi rendelkezések hatályosulása folytán, bírói döntés közbejötte nélkül - az Alaptörvényben biztosított jogaik sérelméhez vezet, és nincs olyan jogorvoslati eljárás, amely e jogsérelmek orvoslására szolgálna.
A fentiekkel összefüggésben az indítványozók a jogbiztonság sérelmére hivatkoznak, alapjogsérelmük körében pedig emberi méltóságuk, ezen belül önrendelkezéshez és névviseléshez való joguk, a magán- és családi életük tiszteletben tartásához való joguk, valamint testi és lelki egészséghez való joguk megsértését állítják. Hivatkoznak továbbá arra is, hogy a szabályozás a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik..
. |