Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria támadott végzése alaptörvény-
ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi
panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót az ügyészség a
bírósághoz benyújtott vádiratban bűnsegédként megvalósított közfeladati
helyzettel visszaélés bűntettével vádolta. Az indítványozó a tárgyaláson való
jelenlét jogáról lemondott, a tárgyaláson személyesen nem vett részt. Az ügyész
az indítványozó személyes jelenléte nélkül megtartott egyik tárgyalási
határnapon módosította a vádat; a vádmódosítást tartalmazó perbeszédet is
magában foglaló jegyzőkönyvet a vádlottak és a védők csak az ítélethozatalt
követően kapták kézhez. Az indítványozó álláspontja szerint az, hogy az eljáró
bíró a tárgyaláson a jelenlévő védők kötelezettségévé tette, hogy a
vádmódosításról tájékoztassák a vádlottakat, nem biztosítja a védelemhez való
joga kellő érvényesülését, mivel lehetőséget kellett volna biztosítani számára,
hogy a módosított vád ismeretében dönthessen arról, hogy továbbra is le kíván-e
mondani a tárgyaláson való jelenlét jogáról. Álláspontja szerint így sérült a
tisztességes eljáráshoz, azon belül a védelemhez való joga. Az Alkotmánybíróság
határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény a védelemhez való jogot, és
nem a „változatlan védekezéshez való jogot” biztosítja. Az ügyészi vádmódosítás
garanciális szabályai (a tettazonosság keretein belüli változtatás lehetősége)
jelen ügyben is érvényesültek. Azzal, hogy a terhelt lemondott a tárgyaláson
való jelenlét jogáról, egyben tudomásul vette, hogy az eljárás befejeződhet
vele szemben. Garanciális szabály, hogy a tárgyaláson való jelenlét jogáról
csak a vádemelést követően mondhat le, tehát legkorábban akkor, amikor az
ügyészség tájékoztatta a vádemelésről. A terhelt részvétele az előkészítő
ülésen kötelező, akkor is, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott.
Figyelembe kell venni továbbá, hogy a terhelt rendelkezési joga alapján az
ügydöntő határozat kihirdetésééig bármikor dönthet úgy, hogy részt kíván venni
a tárgyaláson. Jelen ügyben az indítványozó nem élt ezzel a jogával, a vád
megváltoztatását követően sem. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság
álláspontja szerint nem állapítható meg a védelemhez való jog sérelme, így az
alkotmányjogi panaszt elutasította. |