Ügyszám: IV/01509/2013
.
Első irat érkezett: 07/18/2013
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.III.39.058/2012/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó összetett kérelemmel fordul az AB-hez.
1.
Annak megállapítását kéri, hogy az az Alaptörvényben deklarált elv, miszerint "minden embernek joga van az élethez" kapjon primátust az állam egészségügyi szakhatósági eljárásával szemben. Továbbá kérelmezi annak megállapítását, hogy az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogai sérülnek a védőoltások - járványidőszaktól függetlenül történő - beadatásával.
2.
Kéri annak megállapítását, hogy az OEK Módszertani Levelében foglalt lehetőség, amellyel a külföldi állampolgárokat nem kötelezik védőoltások beadására sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdését.
3.
Kérelmezi annak megállapítását, hogy az Eütv. 13. §-ában garantált tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából kifolyólag sérül az Alaptörvényben foglalt "Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogait tiszteletben kell tartani" elv.
Előadja, hogy gyermekét a kötelező védőoltásokban nem részesítette, holott erre az ÁNTSZ első és másodfokú határozata kötelezte. A Főváros Bírósághoz fordult jogorvoslatért, amely felülvizsgálati kérelmét elutasította.
Ezt követően a Kúriához fordult felülvizsgálati eljárás keretében..
.
Támadott jogi aktus:
    az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §
    Országos Epidemológiai Központ 2011. évi védőoltásokról szóló Módszertani levele IV. pont

    A Kúria Kfv.III.39.058/2012/9. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XVI. cikk
XX. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
1509_2013_inditvany_anonim.pdf1509_2013_inditvany_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3008/2014. (I. 31.) AB végzés

ABH oldalszáma: 2014/1199
.
A határozat kelte: Budapest, 01/27/2014
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2014.01.27 17:00:00 2. öttagú tanács
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.39.058/2012/9. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, a védőoltások kötelező jellegének megszüntetésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az alkotmányjogi panasz előterjesztője – jogi képviselője útján – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszt nyújtott be 2013. július 18-án a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.39.058/2012/9. számú ítéletével összefüggésben.
    [2] Az indítványozó előadta, hogy a Kúria fenti ítélete elutasította a Fővárosi Bíróság 8.K.33.163/2011/2. számú ítéletének felülvizsgálata céljából a házastársa által benyújtott keresetet, és ezzel arra kötelezte a szülőket, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően beoltassák gyermeküket a kötelező védőoltásokkal. A következőkben – jogszabályi hivatkozások nélkül – a magyarországi oltási rend általa jogszabályellenesnek, illetve alaptörvény-ellenesnek vélt vonásait mutatta be. Ennek során abból indult ki, hogy az Alkotmánybíróság már foglalkozott a kötelező védőoltások problémájával a 39/2007. (VI. 20.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.). A kötelező védőoltások szükségességéről és veszélyeiről kialakult vitával kapcsolatban a testület leszögezte, hogy az alkotmánybírósági eljárás nem a tudományos igazságok és versengő tudományos nézetek közötti választás döntőfóruma. Az Alkotmánybíróság elfogadta a jogalkotónak azt a tudományos ismeretekre támaszkodó előfeltevését, hogy az intézményesített védőoltások egyént és társadalmat érintő előnyei messze meghaladják azokat a lehetséges károkat, amelyek mellékhatásként jelentkezhetnek a beoltott gyermekeknél. Az indítványozó álláspontja szerint a határozat kiindulópontja a társadalmi szerződés elmélet, miszerint a közösség felhatalmazza az államot, hogy intézze a közügyeket. Ezért kell az államnak akár a szülőkkel szemben is biztosítania a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelmet. Az indítványozó a továbbiakban kifejtette, hogy az állami szervek eljárásába vetett társadalmi bizalom viszont alapvetően megrendült és a felelős állami működés tényszerű hiánya miatt az élethez való jognak elsőbbséget kell kapnia az állam egészségügyi szakhatósági eljárásával szemben. Álláspontja szerint ugyanis a védőoltások – járványidőszaktól függetlenül történő – kötelező beadatása közvetlenül veszélyezteti a csecsemők élethez való jogát. Erre tekintettel alkotmányjogi panaszában „első helyen” az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése sérelmének megállapítását kérel­mezte.
    [3] Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy az Országos Epidemiológiai Központ 2013. évi védőoltásokról szóló módszertani levele sérti az egyenlő elbánás követelményét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mivel a Magyarországon 3 hónapot meghaladóan tartózkodó külföldiek esetében „a saját belátásuk alapján” történik a védőoltások beadása, míg a magyar állampolgárokat határozattal kötelezik a védőoltások beadatására, ötszázezer forintig terjedő – ismételten kiszabható – eljárási bírság kilátásba helyezésével. Álláspontja szerint a módszertani levél a jogalkotásról szóló törvénybe ütközik, mivel az ellentétes a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. §-ával.
    [4] Az indítványozó végül azt is kérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság nyilvánítsa jogszabályellenesnek és alaptörvény-ellenesnek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) azon gyakorlatát, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 13. §-ában, valamint 14. § (3) bekezdésében garantált tájékoztatási kötelezettséget elmulasztotta.

    [5] 2. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról.
    [6] Az Alkotmánybíróság az indítvány befogadhatóságának előzetes vizsgálata során megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert a következők szerint nem felel meg 52. § (1) bekezdés szerinti formai követelményeknek.
    [7] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerint a kérelem pedig akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli:
    – azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza [a) pont];
    – az eljárás megindításának indokai, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [b) pont];
    – a vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést [c) pont];
    – az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezéseit [d) pont];
    – indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével vagy a nemzetközi szerződéssel [e) pont];
    – kifejezett kérelmet a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára [f) pont].
    [8] Az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdésében jelölte meg az Alkotmánybíróság hatáskörét, és az alkotmányjogi panaszt formailag a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.39.058/2012/9. számú ítéletével összefüggésben terjesztette ugyan elő, de annak vizsgálatát és megsemmisítését nem kérte. Az alkotmányjogi panasz tartalma alapján megállapítható ugyan, hogy az a jogszabályok által kötelezően előírt, életkorhoz kötött védőoltások rendszerét kifogásolja, de az indítványozó nem jelölte meg a vizsgálandó jogszabályi rendelkezéseket, és azok megsemmisítését sem kérte.
    [9] Az indítványozó megjelölte ugyan az Alaptörvény azon rendelkezéseit is, amelyeket az absztrakt módon meghatározott oltási rend – álláspontja szerint – sért [Alaptörvény I. cikk (1) bekezdés és II. cikk], de az alapjogsértéssel összefüggésben nem az indítványozó vagy a szülői felügyelete alatt álló gyermeke Alaptörvényben biztosított jogának sérelmét állította, hanem általánosan a „csecsemők” élethez való jogának sérelmét.
    [10] Az Alkotmánybíróság megállapította tehát, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza – a vizsgálat tárgyának, valamint az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának megjelölése hiányában – nem felel meg a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés c), d) és f) pontjában foglalt feltételnek, ezért azt az Ügyrend 30. § (1) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
    [11] Az indítványozó támadta az Országos Epidemiológiai Központ 2013. évi védőoltásokról szóló módszertani levelét is. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz eljárásban az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak, illetve bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja.
    [12] Tekintettel arra, hogy a módszertani levél nem jogszabály és nem közjogi szervezetszabályozó eszköz, nem képezheti az Abtv. 26. § (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panasz eljárás tárgyát. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt ebben a részében is visszautasította az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján.
    [13] Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy az ÁNTSZ az Eütv.-ben garantált tájékoztatási kötelezettséget elmulasztotta. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ÁNTSZ gyakorlatának vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, ezért az alkotmányjogi panaszt ebben a tekintetben az Ügyrend 30. § (2) bekezdés f) pontja alapján visszautasította.
    [14] Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg a befogadhatóság formai feltételeinek, az Alkotmánybíróság a befogadhatóságnak törvényben előírt tartalmi feltételeit (Abtv. 26–27. §, 29–31. §) nem vizsgálta.
        Dr. Balogh Elemér s. k.,
        tanácsvezető
        előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Paczolay Péter s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Stumpf István s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Pokol Béla s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szívós Mária s. k.,
        alkotmánybíró

        .