Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Bfv.III.1.365/2021/17. számú végzése, a Kecskeméti Törvényszék 3.Bf.33/2021/11. számú végzése és a Kiskunfélegyházi Járásbíróság 1.B.90/2018/52. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót az elsőfokú bíróság vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki, és 300 napi tétel pénzbüntetésre, egynapi tétel összegét 1500, Ft összegben állapította meg, tehát összesen 450.000, Ft összegre büntette, melynek meg nem fizetése esetében egynapi tétel helyébe egynapi fogházban végrehajtandó szabadságvesztés lép. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria az első- és másodfokú döntést hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a magán állatorvos nem egyéni vállalkozó, így a Kúria álláspontja, miszerint a vesztegetés büntetőjogi tényállása megállapítható a személyi jövedelemadóra és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok alkalmazása alá eső egyéni vállalkozóra, nem áll meg. Jelen esetben az adójogi speciális szabályoknak álláspontja szerint jelen bűncselekménynél nincsen relevanciája. A bíróság ezen felül túlterjeszkedett a vádon, indokolási kötelezettségének pedig nem tett eleget.
Az indítványozó véleménye szerint a Kúria és a Törvényszék kiterjesztő jogértelmezésével sérülnek az Alaptörvény 28. cikkébe ütköző módon a bíróságok alkotmánykonform értelmezési kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, mert a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét nem azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezték, megállapítva az indítványozó bűnösségét vesztegetés bűntettében, ezzel megsértve az indítványozó XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogát, továbbá a (2) bekezdés szerinti ártatlanság vélelmének érvényesülését és a (4) bekezdésben rögzített rendelkezést. .
. |