Az indítvány lényege:
A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság az előtte folyamatban lévő perben az eljárás felfüggesztése mellett - az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján - egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 347. § (1) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése, továbbá alkalmazhatóságának kizárása iránt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 13.P.IV.21.303/2025. ügyszámon folyamatban levő perben.
Az alapul szolgáló ügy tényállása szerint a kezdeményező bíróság az alperest korábbi ítéletével cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte és a választójog gyakorlásából kizárta. A felperes az alperes a gondnokság alá helyezése felülvizsgálatát kérte keresetében úgy, hogy a megjelölt ügycsoportok tekintetében a gondnokság alá helyezés, valamint a választójogból való kizárás hatályának fenntartását indítványozta. A bíróság az alperest személyesen meghallgatta, érdemi tárgyaláson lefolytatta a bizonyítást; az ítélet kihirdetésének folytatólagos tárgyalásásán az alperes, az ügygondnoka és a felperes képviselője nem jelent meg.
A igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény 148. § (1) bekezdése módosította a Pp. 347. § (1) bekezdését, amely módosítással a rendelkezés d) és e) ponttal egészült ki. A d) pont szerint az ítélet rövidített indokolást tartalmaz, ha – fellebbezéssel támadható ítélet esetén – annak kihirdetésekor egyik fél sincs jelen. A módosítás a személyi állapotot érintő perekre vonatkozó külön szabályozást nem alkotott, ezáltal az általános szabályok alkalmazandók abban az esetben is, ha a Pp. 429. §-ában meghatározott per van folyamatban.
A Pp. 347. § (1) bekezdése értelmében kötelező jelleggel kell alkalmazni a rövidített indokolásra vonatkozó eljárási szabályokat, amennyiben egyik fél sincs jelen az ítélet kihirdetésekor, amely az indítványozó bíróság előadása szerint gyakran előfordul a gondoksági perekben, a gyámhatóság létszámhiánya, az ügygondnokok leterheltsége, illetve az alperesek egészségügyi állapota miatt. Érvelése szerint a személyi állapotot érintő perekben kiemelt jelentősége van a jogi indokolás meglétének, amely garancia arra, hogy az eljáró bíróság a jogszabályok helyes értelmezésével és alkalmazásával hozta döntését. Álláspontja szerint sérül az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, mivel a jogállamisággal nem összeegyeztethető, hogy érdemi indokolás nélkül bárkit megfosszanak a választójogától vagy cselekvőképességében korlátozzanak. Sérül továbbá a G) cikkben és XXIII. cikk (1) bekezdésében biztosított alapevető joga az érintettnek, akinek a választójogból kizárása indokolt ugyan, de annak jogi indokolását mégsem adja meg a bíróság. Mindezen okból sérül az Alaptörvény I. cikk (1)-(2) bekezdésében és IV. cikk (1)-(2) bekezdésében biztosított alapevető jogok. Álláspontja szerint a Pp. 347. § (1) bekezdése nemzetközi szerződésben ütközik, mert szembe megy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XVII. törvény 12. cikk 4. pontjával, így sérül az Alaptörvény Q. cikk (2) bekezdése..
. |