A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 1. § (1) bekezdés a) és l) pontja, 11. § (1) bekezdés l) pontja, 15. § (7) bekezdése, a 17/U. § és 17/V. §-a, valamint a 20/A. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában indult eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozók (a hitelintézet és annak részvényese) jogi képviselőjük útján (dr. Mosonyi Richárd Ferenc ügyvéd, Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, 1056 Budapest, Váci utca 81.) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) 1. § (1) bekezdés a) és l) pontjai, 11. § (1) bekezdés l) pontja, 15. § (7) bekezdése, a 17/U. § és 17/V. §-a, valamint a 20/A. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és hatályba lépésükig visszamenőleges hatályú megsemmisítését indítványozták.
[2] 2. Az indítványozó hitelintézet a törvény 1. § (1) bekezdés t) pontja alapján szövetkezeti hitelintézetként tagja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (a továbbiakban: Integrációs Szervezet). Az indítványozó részvényes az indítványozó hitelintézet részvényese. Az indítványozók beadványa értelmében a törvény 1. pontjában hivatkozott rendelkezései sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében és a XII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz, valamint vállalkozáshoz való jogukat. Ennek indokolására az alábbiakat adták elő alkotmányjogi panaszukban.
[3] A törvény 11. § (1) bekezdés l) pontja alapján az Integrációs Szervezet tagjaira vonatkozóan kötelező szabályzatot fogadhat el olyan kérdésekben, amelyekre a törvény vagy alapszabálya feljogosítja. Az indítványozók szerint ez a diszkrecionális jogkör korlátlanul kibővítette az Integrációs Szervezet szabályalkotási jogát, amely alkalmas arra, hogy korlátozza a tulajdonhoz való jogukat.
[4] A törvény 15. § (7) bekezdése következtében az indítványozó hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolóját csak az integráció Központi Bankjának jóváhagyásával fogadhatja el. A törvény nem biztosít semmilyen korlátot a jóváhagyás megadásának körében, így az bármilyen indokra hivatkozással megtagadható. Ez egyrészt a részvényesek osztalékfizetéshez való joguk korlátozását jelenti, másrészt az erre hatáskörrel rendelkező bíróság beszámoló hiányában elrendelheti az indítványozó hitelintézet kényszertörlését.
[5] Ezen felül a törvény 20/A. § (7) bekezdése alapján az Integrációs Szervezetből esetlegesen kilépni kívánó indítványozó hitelintézetnek a saját tőkéjének megfelelő összeget kell elhelyezni a Központi Banknál vezetett számlán és azt 730 napig kell ott tartania azzal, hogy az az összeg nem vehető figyelembe a felügyelet által a tőkekövetelmények fennállásának teljesítése körében. Ekként az indítványozó hitelintézet belekényszerül az integrá-
cióban való maradásra, így sérül az indítványozók tulajdonhoz és vállalkozáshoz való joga.
[6] Végül a törvény 1. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 17/U. § és 17/V. §-ai kötelezővé teszik az indítványozó hitelintézet számára, hogy a működése alapját jelentő üzleti tevékenységére vonatkozó valamennyi információ nyilvántartására egy, az integráció számára kialakított közös informatikai rendszert használjon, amely rendszerben tárolt adatok az integráció összes tagja számára hozzáférhetőek. Ezzel az indítványozó hitelintézet önálló üzleti tevékenységének folytatása lényegében megszűnik, ami a tulajdonhoz, illetve a vállalkozáshoz való jogának sérelmét eredményezi.
[7] 3. Az Alkotmánybíróság eljárása során megkereste az indítványozót nyilvántartó cégbíróságot. A cégbíróság által megküldött adatok alapján az indítványozó hitelintézet az alkotmányjogi panasz benyújtásakor még bankként működő szövetkezeti hitelintézet volt, azonban az indítvány benyújtását követően, 2019. február 4-én befektetési vállalkozássá alakult át.
[8] Az Alkotmánybíróság a cégbíróság által rendelkezésére bocsátott iratok alapján megállapította, hogy az átalakulást követően az immáron befektetési vállalkozásként működő indítványozó többé nem tagja az Integrációs Szervezetnek, ahogyan a törvény személyi hatálya sem terjed ki rá.
[9] Az Abtv. 59. §-a szerint az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján – egyebek mellett – okafogyottá válik az indítvány, ha az tárgytalanná vált.
[10] Tekintettel arra, hogy a befektetési vállalkozássá alakult indítványozóra, illetve annak részvényes indítványozójára a törvény támadott rendelkezéseinek immár semmilyen joghatása nincsen, az Alkotmánybíróság a tárgytalanná vált indítvány tekintetében az eljárást megszüntette.
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |