English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00150/2018
Első irat érkezett: 01/26/2018
.
Az ügy tárgya: A szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi LXII. törvény egyes rendelkezései és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz (szövetkezeti hitelintézeti integráció)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/07/2018
.
Előadó alkotmánybíró: Hörcherné Dr. Marosi Ildikó Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi LXII. törvény (Módosító tv.) 13. § (1) bekezdésének, 15-16. §-ainak, 36. § (2) bekezdésének, valamint a 3. § (1) és (5) bekezdései és 34. §-a alapján módosított, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (Integrációs tv.) 11. § (1) bekezdés l) pontjának és 20/A. § (7) bekezdésének, 15. § (7) bekezdésének, valamint az 1. § (1) bekezdés a) és l) pontjainak, 17/U. § és 17/V. §-ainak, azok hatályba lépéséig visszamenő hatállyal történő alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók előadták, hogy a támadott rendelkezések a cselekvési autonómia anyagi alapját jelentő tulajdon és azon keresztül a vállalkozáshoz való jog olyan súlyos sérelmét valósítják meg, ami már az érintettek gazdasági autonómiájának teljes megszűnését eredményezi.
A sérelmezett rendelkezések az Integrációs Szervezetnek korlátlan szabályzatalkotási jogot biztosítanak, a Központi Bank előzetes jóváhagyása hiányában a bank érvényesen nem fogadhatja el a számviteli törvény szerinti beszámolót, a bank integrációból való kilépését ellehetetlenítő rendelkezéseket vezetnek be, és a bank üzleti tevékenységének alapját jelentő üzleti és egyéb információk banktól elkülönült közös adatbázisban való kötelező nyilvántartását és az adatokhoz az Integrációs Szervezet, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet részére szabad hozzáférést és felhasználást lehetővé tevő rendelkezéseket vezetnek be.
Az indítványozók álláspontja szerint a támadott rendelkezések gyakorlatilag felszámolják az indítványozók autonómiáját, működési, gazdálkodási önállóságát, amely miatt sérül az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdnohoz való joguk, és a XII. cikk (1) bekezdés szerinti vállalkozáshoz való joguk.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi LXII. törvény 13. § (1) bekezdés 15. § 16. § 36. § (2) bekezdés 36. § (2) bekezdés
    a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 11. § (1) bekezdés l) pont 20/A. § (7) bekezdés 15. § (7) bekezdés 1. § (1) bekezdés a) pont 1. § (1) bekezdés l) pont 17/U
    . § 17/V. §
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XII. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_150_0_2018_indítvány_anonim.pdfIV_150_0_2018_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3160/2019. (VII. 3.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 06/25/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.06.25 11:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3160_2019 AB végzés.pdf3160_2019 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 1. § (1) bekezdés a) és l) pontja, 11. § (1) bekezdés l) pontja, 15. § (7) bekezdése, a 17/U. § és 17/V. §-a, valamint a 20/A. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában indult eljárást megszünteti.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozók (a hitelintézet és annak részvényese) jogi képviselőjük útján (dr. Mosonyi Richárd Ferenc ügyvéd, Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, 1056 Budapest, Váci utca 81.) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) 1. § (1) bekezdés a) és l) pontjai, 11. § (1) bekezdés l) pontja, 15. § (7) bekezdése, a 17/U. § és 17/V. §-a, valamint a 20/A. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és hatályba lépésükig visszamenőleges hatályú megsemmisítését indítványozták.

    [2] 2. Az indítványozó hitelintézet a törvény 1. § (1) bekezdés t) pontja alapján szövetkezeti hitelintézetként tagja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (a továbbiakban: Integrációs Szervezet). Az indítványozó részvényes az indítványozó hitelintézet részvényese. Az indítványozók beadványa értelmében a törvény 1. pontjában hivatkozott rendelkezései sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében és a XII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz, valamint vállalkozáshoz való jogukat. Ennek indokolására az alábbiakat adták elő alkotmányjogi panaszukban.
    [3] A törvény 11. § (1) bekezdés l) pontja alapján az Integrációs Szervezet tagjaira vonatkozóan kötelező szabályzatot fogadhat el olyan kérdésekben, amelyekre a törvény vagy alapszabálya feljogosítja. Az indítványozók szerint ez a diszkrecionális jogkör korlátlanul kibővítette az Integrációs Szervezet szabályalkotási jogát, amely alkalmas arra, hogy korlátozza a tulajdonhoz való jogukat.
    [4] A törvény 15. § (7) bekezdése következtében az indítványozó hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolóját csak az integráció Központi Bankjának jóváhagyásával fogadhatja el. A törvény nem biztosít semmilyen korlátot a jóváhagyás megadásának körében, így az bármilyen indokra hivatkozással megtagadható. Ez egyrészt a részvényesek osztalékfizetéshez való joguk korlátozását jelenti, másrészt az erre hatáskörrel rendelkező bíróság beszámoló hiányában elrendelheti az indítványozó hitelintézet kényszertörlését.
    [5] Ezen felül a törvény 20/A. § (7) bekezdése alapján az Integrációs Szervezetből esetlegesen kilépni kívánó indítványozó hitelintézetnek a saját tőkéjének megfelelő összeget kell elhelyezni a Központi Banknál vezetett számlán és azt 730 napig kell ott tartania azzal, hogy az az összeg nem vehető figyelembe a felügyelet által a tőkekö­ve­telmények fennállásának teljesítése körében. Ekként az indítványozó hitelintézet belekényszerül az integrá-
    cióban való maradásra, így sérül az indítványozók tulajdonhoz és vállalkozáshoz való joga.

    [6] Végül a törvény 1. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 17/U. § és 17/V. §-ai kötelezővé teszik az indítványozó hitelintézet számára, hogy a működése alapját jelentő üzleti tevékenységére vonatkozó valamennyi információ nyilvántartására egy, az integráció számára kialakított közös informatikai rendszert használjon, amely rendszerben tárolt adatok az integráció összes tagja számára hozzáférhetőek. Ezzel az indítványozó hitelintézet önálló üzleti tevékenységének folytatása lényegében megszűnik, ami a tulajdonhoz, illetve a vállalkozáshoz való jogának sérelmét eredményezi.


    [7] 3. Az Alkotmánybíróság eljárása során megkereste az indítványozót nyilvántartó cégbíróságot. A cégbíróság által megküldött adatok alapján az indítványozó hitelintézet az alkotmányjogi panasz benyújtásakor még bankként működő szövetkezeti hitelintézet volt, azonban az indítvány benyújtását követően, 2019. február 4-én befektetési vállalkozássá alakult át.
    [8] Az Alkotmánybíróság a cégbíróság által rendelkezésére bocsátott iratok alapján megállapította, hogy az átalakulást követően az immáron befektetési vállalkozásként működő indítványozó többé nem tagja az Integrációs Szervezetnek, ahogyan a törvény személyi hatálya sem terjed ki rá.
    [9] Az Abtv. 59. §-a szerint az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján – egyebek mellett – okafogyottá válik az indítvány, ha az tárgytalanná vált.
    [10] Tekintettel arra, hogy a befektetési vállalkozássá alakult indítványozóra, illetve annak részvényes indítványozójára a törvény támadott rendelkezéseinek immár semmilyen joghatása nincsen, az Alkotmánybíróság a tárgytalanná vált indítvány tekintetében az eljárást megszüntette.

      Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
      tanácsvezető,
      előadó alkotmánybíró

      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szabó Marcel s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      01/26/2018
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint submitted against certain provisions of the Act LXII of 2017 on the amendment of certain Acts connected to the integration of cooperative credit institutions and against certain provisions of the Act CXXXV of 2013 on the integration of cooperative credit institutions and the amendment of certain laws in the field of the economy (integration of cooperative credit institutions)
      Number of the Decision:
      .
      3160/2019. (VII. 3.)
      Date of the decision:
      .
      06/25/2019
      .
      .