Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02018/2016
Első irat érkezett: 12/14/2016
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.284/2016/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (pénznyerő automaták utáni igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/13/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Kúria Kfv.I.35.284/2016/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó gazdasági társaság pénznyerő automatákat üzemeltetett, azonban a jogszabályi változásnak köszönhetően tevékenységével felhagyott. Az indítványozó kérelmében a perbeli alperes adóhatóságtól a már befizetett igazgatási szolgltatási díj időarányos visszatérítését kérte. Az adóhatóság a kérelmet elutasította, a bíróság a felülvizsgálati eljárás során a keresetet elutasította. Az indítványozó a döntés ellen a Kúriához fordult. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmét a Kúria hivatalból elutasította, mivel a felülvizsgálatban támadott ítélet az indítványozó személyére rendelkezést nem tartalmazott.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntés sérti a jogállamiság elvét, az Alaptörvény O) cikk, R) cikk és T) cikk (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot és a tulajdonhoz való jogot..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kfv.I.35.284/2016/4. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
Nemzeti Hitvallás
B) cikk (1) bekezdés
O) cikk
R) cikk
T) cikk (3) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (2) bekezdés
XXX. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2018_5_2016_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_2018_5_2016_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_2018_0_2016_inditvany_anonimizált.pdfIV_2018_0_2016_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3211/2017. (IX. 13.) AB végzés
    .
    Az ABH 2017 tárgymutatója: eljárást befejező döntés; érdemi döntés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 09/05/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.09.05 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3211_2017 AB végzés.pdf3211_2017 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.I.35.284/2016/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője (dr. Cserta Zoltán jogtanácsos, 1095 Budapest, Mester utca 54. III./5.) útján alkotmányjogi panasz indítványt terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján, amelyben kérte a Kúria Kfv.I.35.284/2016/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

      [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben egy természetes személy (a továbbiakban: kérelmező, illetve felperes) mint a szerencsejáték szervezéssel és pénznyerő automaták működtetésével foglalkozó korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: Kft.) volt résztulajdonosának, egy másik Kft.-nek a tulajdonosa terjesztett elő kérelmet 2013. december 23-án a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (továbbiakban: NAV), az előbb nevezett cég által üzemeltetett pénznyerő automaták igazgatási szolgáltatási díjának időarányos visszatérítése iránt, mivel a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényt (továbbiakban: Szjtv.) 2012. október 10-től módosító 2012. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Módtv.) megtiltotta a pénznyerő automaták kaszinón kívüli működtetését. A NAV-hoz benyújtott kérelemben a természetes személy a visszakért összeg jogosultjaként az indítványozót – mint a másik Kft. jogutódját – nevezte meg. A kérelmező az engedéllyel rendelkező pénznyerő automatákra korábban egész évre befizetett igazgatási szolgáltatási díj időarányos részét azért kérte vissza, mert a törvényi tiltás okán a tevékenységet 2012. október 10-e után már nem lehetett folytatni. Nyilatkozott a kérelmező arról is, hogy a korábbi befizetéseket igazoló csekkmásolatokat nem tudja mellékelni, mert a társaság értékesítése során minden irat átadásra került az új tulajdonos részére.

      [3] 1.2. A NAV 2014. január 9-én kelt, 1859178614. számú határozatával a kérelmet elutasította. Határozatában rögzítette, hogy a Kft., mint szervező részére a kérelemben megjelölt pénznyerő automaták közül egy gép üzemeltetésére 2012. december 15-ig, további három gép üzemeltetésére pedig 2013. január 5-ig adott ki engedélyeket. A visszafizetési kérelem elutasítása kapcsán hivatkozott a határozat az Szjtv. 2012. október 10-e előtt hatályos 26. § (13) bekezdésére és 11. § (1) bekezdésére és kifejtette, hogy a szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási szolgáltatási díjat kellett fizetni, amelynek visszafizetésére a jogszabály egyrészt nem ad lehetőséget, másrészt a díj akkor is a hatóságot illeti, ha az engedély nem kerül (került volna) kiadásra.

      [4] 1.3. A kérelmező által benyújtott, a NAV határozatának felülvizsgálatára irányuló felperesi keresetet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 23.K.33.343/2014/22. számú ítéletével, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 339. § (1) bekezdése alapján elutasította. Ítéletében a bíróság – az alperesi álláspontot lényegében elfogadva – arra hivatkozott, hogy az Szjtv. 11. §-ához kapcsolódó törvényi indokolás szerint is, a szervezőnek magáért az eljárásért és nem annak eredményéért kell megfizetnie a díjat. Rámutatott­ továbbá a bíróság arra is, hogy az igazgatási-szolgáltatási díj visszafizetésére csak a Módtv. ilyen tartalmú átmeneti rendelkezése kötelezhette volna a hatóságot, ilyen jogszabályi rendelkezés azonban nem volt.


      [5] 1.4. A Kúria a Kfv.I.35.284/2016/4. számú végzésével az indítványozó által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. § (2) bekezdés b) pontja alapján hivatalból elutasította. A végzés hivatkozott a Pp. 270. § (2) bekezdésére, melynek értelmében a jogerős ítélet, vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Kúriától – jogszabálysértésre hivatkozással – a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Ebből következően nincs helye önálló felülvizsgálatnak az olyan ítélet ellen, amely a felülvizsgálati kérelmet benyújtó személyre rendelkezést nem tartalmaz, márpedig a Kúria megállapítása szerint az adott ügyben az indítványozóra nézve ilyen rendelkezés nem volt.

      [6] 2. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz beadványában és annak kiegészítésében állította, hogy a Kúria Kfv.I.35.284/2016/4. számú végzése sértette az indítványozó jogelődjeinek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében, O) cikkében, R) cikkének (1)–(3) bekezdéseiben, a T) cikk (3) bekezdésében, a XIII. cikk (1) bekezdés első mondatában, a XXIV. cikk (1)–(2) bekezdéseiben, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseiben, a XXX. cikk (1) bekezdésében, valamint a 28. cikkében biztosított jogait. Az alkotmányjogi panasz érvelésének lényege szerint az Szjtv. 11. § (1) bekezdése – eleget téve az illetékekre vonatkozó törvényi szabályozásnak –, csak az eljárás megszüntetése, illetve a kérelem elutasítása esetén tiltja a díj visszatérítését, de mivel az adott ügyben nem az eljárást szüntették meg, hanem a tevékenységet ex lege betiltották, így a díj arányos része visszajárna. Hivatkozott az indítványozó továbbá arra is, hogy az ügyében eljárt hatóságnak és a bíróságoknak figyelembe kellett volna venniük döntéseik során a Nemzeti Hitvallás és az Alaptörvény rendelkezéseit, amelyek nyilvánvalóan nem azt a célt határozták meg, hogy különböző díjakat akkor is fizetni kelljen az ügyfélnek, ha már nem végez – jogalkotói tiltás alapján nem is végezhet – tevékenységet. Ez az eljárás ugyanis sérti a tulajdonhoz, a tisztességes hatósági- és bírósági eljáráshoz, valamint az arányos közteherviseléshez való jogot. Végül hivatkozott az indítványozó az Európai Unió Bíróságának gyakorlatára, amely álláspontja szerint kellő pontossággal meghatározta az igazgatási-szolgáltatási díj fogalmát, tartalmát és a díj ellenében végzendő hatósági tevékenységet, valamint követelményként e tevékenységnek a díjhoz viszonyított arányosságát.

      [7] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. §-ára alapított indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.
      [8] Az Abtv. 27. §-ában foglaltak szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [9] Jelen ügyben az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése szerinti mérlegelése során azt állapította meg, hogy a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.284/2016/4. számú, az indítványozó felülvizsgálati kérelmét – törvénybe foglalt kizáró ok fennállása alapján – hivatalból elutasító végzése nem minősül sem az ügy érdemében hozott döntésnek, sem pedig a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló bírósági eljárást érdemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. január hó 21. napján hozott, 23.K.33.343/2014/22. számú ítélete zárta le. A jogerős ítélet ellen a törvényes határidőn belül alkotmányjogi panasz nem került benyújtásra.
      [10] Az Alkotmánybíróság mindezeket figyelembe véve megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. §-ában meghatározott feltételeknek, ezért az indítványt a fentiek szerint rövidített indokolással ellátott végzésében, az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető,
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Horváth Attila s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          12/14/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3211/2017. (IX. 13.)
          Date of the decision:
          .
          09/05/2017
          .
          .