Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00868/2014
Első irat érkezett: 04/28/2014
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási szabálysértések-Budapest XV. kerület 5. számú szavazókör)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/29/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó pártok (indítványozók) - a Ve. 233. § (1) bekezdése, illetve az Abtv. 26. §-a alapján - a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását kérik az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozók kérik továbbá, hogy az Alkotmánybíróság rendelje el Budapest XV. kerület 5. számú szavazókörében a szavazás megismétlését, illetve a Budapest 12. számú országgyűlési egyéni választókerületben döntsön az ott leadott érvénytelen szavazatok érvényességéről.
A Kúria a támadott végzésben helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 1040/2014. számú határozatát, amely az indítványozóknak a Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) 54/2014. (IV. 12.) határozata elleni fellebbezését utasította el.
Az indítványozók álláspontja szerint Budapest XV. kerület 5. szavazókörében tapasztalt választási szabálysértések miatt - az urna lezárásának hiánya, mozgúrnás szavazás során a speciális boríték hiánya, a szavazólapok száma, illetve a szavazáson megjelent választópolgárok száma közötti különbség miatt - nem lehetett volna a Budapest 12. számú országgyűlési egyéni választókerületben érvényes eredményt megállapítani. Az indítványozók kifogásolják, hogy az OEVB határozata olyan szavazatszámláló bizottsági döntéseken alapul, amelyek törvényellenesen minősítettek szavazatokat érvénytelennek. Az indítványozók kiemelik, hogy az említett szavazókörben felmerült szabálytalanságok kivizsgálását különösen fontosnak tartják, mivel az érintett Budapest 12. számú országgyűlési egyéni választókerületben rendkívül szoros választási eredmény született. Az indítványozók végül előadják, hogy a Kúria érveiket alátámasztó bizonyítékaikat nem vette figyelembe, ezért a végzés sérti az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében foglaltakat..
.
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
2. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_868_0_2014_inditvany.anonim.pdfIV_868_0_2014_inditvany.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3146/2014. (V. 9.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1944
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: Alaptörvényben biztosított jog sérelme (mint az alkotmányjogi panasz feltétele); alkotmányjogi panasz és a jogsérelem
    .
    A határozat kelte: Budapest, 05/05/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.05.05 8:30:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt vissza­utasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A Magyar Szocialista Párt (1066 Budapest, Jókai utca 6.), az Együtt – a Korszakváltók Pártja (1123 Budapest, Alkotás utca 17–19.), a Demokratikus Koalíció (1132 Budapest, Victor Hugo utca 11–15.) és a Magyar Liberális Párt (5000 Szolnok, Tarló út 14.) jogi képviselőjük útján (a továbbiakban: indítványozók) alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő az Alkotmánybíróságnál.
      [2] Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdésére, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdésére hivatkozással a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték.

      [3] 2. A Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 54/2014. (IV. 12.) számú határozatában megállapította, hogy a Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben a választás eredményes volt, a legtöbb szavazatot a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös egyéni jelöltje kapta.
      [4] Az indítványozók szerint a szavazás során olyan súlyos eljárási jogsértések történtek (urnák szabályos lezárásának hiánya, mozgóurnás szavazás során elkövetett szabályszegések következtében szavazatok érvénytelenítése), amelyek – a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelvre is figyelemmel – a választások eredményének érdemi befolyásolására alkalmasak, ezért fellebbezésükben kezdeményezték, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) vizsgálja felül az OEVB határozatát, és rendelje el a szavazás és annak eredménye megsemmisítését, valamint a szavazás megismétlését.

      [5] 3. Az NVB – a fellebbezést elutasító – 1040/2014. számú határozatában az OEVB határozatát helybenhagyta. Megállapította, hogy a fellebbezésben foglalt tényállással azonos tartalmú beadványt az 1036/2014. számú határozatában már elbírálta. Fenntartotta az ott rögzített álláspontját, mely szerint „az urna nem szabályszerű lezárására vonatkozó fellebbezői bizonyíték nem alkalmas a közokiratoknak minősülő, az SZSZB tagjai, a jegyzőkönyvvezető és az elsőként szavazó választópolgár aláírásával ellátott országos listás és egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvekben foglalt azon állítás érdemi cáfolására, mely szerint a szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt megállapította, hogy az urnák üresek, és ennek megállapítása után az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében az urnákat lezárta”. Megállapította továbbá, hogy a korábbi jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz képest új, érdemi bizonyítékot nem csatoltak, és rámutatott arra, hogy a szavazás napján vélelmezett jogsértés miatt – a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján – a jogorvoslati kérelmet a jogsértés elkövetésétől számított 3 napon belül lehet benyújtani. Megállapította azt is, hogy a mozgóurnás szavazás szabálytalansága miatt a szavazatszámláló bizottság a Ve. 197. §-ában foglaltak alkalmazásával a +10 többletként megjelenő szavazatot valamennyi jelöltre, illetve a listára leadott érvényes szavazatból levonta. Ezért alaptalannak találta a szavazóköri eredmény megsemmisítésére és a szavazás megismétlésére vonatkozó kérelmet. Az NVB utalt arra is, hogy a jogorvoslati kérelem általános hivatkozásokat tartalmaz, a fellebbezés nem jelölt meg konkrét jogszabálysértést.

      [6] 4. Az indítványozók bírósági felülvizsgálati kérelmükben az NVB 1040/2014. számú határozatának megváltoztatását, az eredmény megsemmisítését és a szavazás megismétlésének elrendelését kérték. Azt állították, hogy az NVB a tanúnyilatkozatokat és a felhozott jogi érveket nem megfelelően értékelte. Álláspontjuk szerint olyan súlyú eljárási szabálysértések történtek, amelyek miatt a szavazás eredményét törvényesen nem lehetett volna megállapítani.

      [7] 5. A Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzése az NVB 1040/2014. számú határozatát helybenhagyta. A Kúria megállapította, hogy az NVB a kifogás tekintetében helyesen és megalapozottan döntött. Utalt arra, hogy az e tárgyban hozott, 1036/2014. számú – a kifogást elutasító – NVB határozatot a Kúria Kvk.I.37.494/2014/2. számú döntésében helybenhagyta, ezzel ebben a kérdésben a jogorvoslati eljárás lezárult, így a jogorvoslati kérelem a jogvesztő, három napos határidőn túl érkezett. A Kúria továbbá részletes indokolást adott a kifogás valamennyi kérdésére, utalt arra is, hogy a felülvizsgálati eljárásban nem jogosult annak vizsgálatára, hogy más jogorvoslati eljárásban a kérelmező miért nem tudott eleget tenni eljárási kötelezettségeinek. Megjegyezte, hogy az érvénytelen szavazatok országos átlagot meghaladó száma önmagában nem elegendő indok az egyéni választókerületi eredmény vizsgálatára és megsemmisítésére. Az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés alapján nem látott módot a kérelem szerinti döntés meghozatalára.

      [8] 6. Az indítványozók ezt követően fordultak az Alkotmánybírósághoz.
      [9] Indítványukban kérték: az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú – 2014. április 22. napján kelt – végzése alaptörvény-ellenességét és változtassa azt meg. Kérték, hogy a Budapest XV. kerület 5. számú szavazókörében a szavazást és annak eredményét az Alkotmánybíróság semmisítse meg, illetve rendelje el a szavazás megismétlését, továbbá Budapest 12. számú országgyűlési egyéni választókerület szavazatszámláló bizottságainak a szavazólapok érvénytelenségét, illetve érvényességét megállapító döntéseit vizsgálja meg, illetve az eredményt a Ve. 241. § (3) bekezdése alapján a szavazatok újraszámlálása alapján változtassa meg.
      [10] Indítványukban részletesen előadták az ügy előzményeit, kifogásaikat az OEVB és a NVB eljárását illetően. Sérelmezték, hogy a Kúria az érveiket alátámasztó bizonyítékokat nem vette figyelembe. Vitatták a bírói jogértelmezést, álláspontjuk szerint az téves.
      [11] Véleményük szerint a Kúria támadott végzése az abban foglalt jogértelmezés miatt sérti az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében foglaltakat.

      [12] 7. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, és az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fenn álltát.
      [13] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg a befogadhatóság formai feltételeinek az alábbiak miatt.
      [14] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerint a kérelem pedig akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli:
      – azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza,
      – az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét;
      – a vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést;
      – az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezéseit,
      – indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével vagy a nemzetközi szerződéssel,
      – kifejezett kérelmet a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.
      [15] Az indítványozók Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 26. § (1) bekezdésében jelölték meg, és panaszukat a Ve. 233. § (1) bekezdése alapján terjesztették elő.
      [16] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panasz eljárását az kezdeményezheti, aki egyedi ügyben érintett és az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Alkotmánybíróság ebben az esetben megállapította, hogy az indítványozók nem jelöltek meg jogszabályt, amelynek alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogaik sérelme következhetett volna be.
      [17] Az indítványozók az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésére alapították panaszukat. Az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése szerint „Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.” E rendelkezés a választás alapelveit tartalmazza. Ezt az indítványozók nem kapcsolták össze Alaptörvényben biztosított alapjoggal, nem jelöltek meg olyan konkrét alapjog sérelmet, amely az alkotmányjogi panasz befogadását megalapozná.
      [18] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz – a vizsgálandó jogszabály, valamint az indítványozók Alaptörvényben biztosított jogának megjelölése hiányában – nem felel meg a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pontjában foglalt feltételnek, ezért azt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
      [19] Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panasz nem felelt meg a befogadhatóság formai feltételeinek, ezért az Alkotmánybíróság a befogadhatóság törvényben előírt tartalmi feltételeit (Abtv. 26–27. §, 29–31. §) nem vizs­gálta.
          Dr. Kovács Péter s. k.,
          tanácsvezető,
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Bragyova András s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          04/28/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3146/2014. (V. 9.)
          Date of the decision:
          .
          05/05/2014
          .
          .