Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az 27. §-a alapján - a Budapest Környéki Törvényszék 6.Pf.20.809/2021/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
A indítvány alapját képező tényállás szerint egy, a perben nem álló harmadik személy és a felperes jogelődje (hitelintézet) között gépjármű finanszírozás céljából kölcsönszerződés jött létre. A kölcsön eredetileg változó alapú volt, melyet idővel fix törlesztésű deviza alapú kölcsönre módosítottak. Az indítványozó és a kölcsön eredeti adósa között, valamint a felperes jogelődje között megállapodás jött létre a kölcsön indítványozó általi átvállalásáról. Mivel az indítványozó ezt követően két hónap vonatkozásában nem tett eleget a fizetési kötelezettségének, a hitelintézet szerződésszegés miatt, azonnali hatállyal, felmondta a kölcsönszerződést. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott és kötelezte az indítványozót a követelés, a késedelmi kamat és a perköltség megfizetésére. Az indítványozó fellebbezése nyomán a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét azzal, hogy az indítványozó részletekben történő fizetésével kapcsolatos rendelkezést a másodfokú döntésnek megfelelően állapította meg. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az árfolyamrés tekintetében az elsőfokú bíróság helyesen fejtette ki azt, hogy az árfolyamréssel összefüggő szerződési feltételek semmisségét a Magyar Nemzeti Bank orvosolta, emiatt szerződés érvénytelensége iránti igény nem érvényesíthető. Az árfolyamkockázati tájékoztató megfelelőségével kapcsolatosan szintén egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy ezen szerződéses rendelkezés nem volt tisztességtelen. A másodfokú bíróság szerint a elsőfokú ítélet megfelelő indokát adta annak, hogy a fix törlesztésű konstrukcióra figyelemmel az utóbb elszámolt tisztességtelenül felszámított összeg a felmondáskor fennálló tartozás tényét és összegét miért nem érintette. Az indítványozó szerződésszegésének súlya megalapozta az azonnali hatályú szerződés felmondását.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett bírósági döntések által sérült a tisztességes eljáráshoz, mivel a bíróság figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság gyakorlatát..
. |