Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01933/2020
Első irat érkezett: 11/17/2020
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.20.097/2020/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (felülvizsgálati eljárás illetékének megfizetése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 12/02/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Miklós Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.V.20.097/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - felperes - keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperes a haszonbérleti díj emelésére vonatkozó rendelkezést megszegte, erre tekintettel a haszonbérleti díj összege nem emelkedett meg. Másodlagosan a szerződésszegő magatartás jogkövetkezményeként kérte, hogy a bíróság kötelezte az alperest kártérítés megfizetésére. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, melyet a fellebbezés során eljáró másodfokú bíróság helybenhagyott. A Kúria a törvényes határidőn belül benyújtott felülvizsgálati kérelmet arra hivatkozással utasította vissza, hogy az indítványozó nem rótta le a felülvizsgálati kérelem illetékét.
Az indítványozó előadta, hogy a felülvizsgálati illetéket nem az EFER rendszeren keresztül rótta le, hanem az illetékes törvényszék illetékbevételi számlájára átutalással fizette meg határidőben. A bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítása 61. § (7) bekezdése alapján az átutalással történő illetékfizetés esetén a fizetés megtörténtét nem kell igazolni a bíróság felé, mivel a bíróság az maga teszi meg. A bíróság feltehetően elmulasztotta ellenőrizni a befizetés tényét, így a MÁK illetékbevételi bankszámlakivonatát nem csatolta a Kúria részére továbbított aktához. A Kúria nem kapott megfelelő információt, aminek következtében helytelen következtetést vont le, emiatt az indítványozót megfosztotta az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogától. .
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.V.20.097/2020/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
II. cikk
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1933_0_2020_indítvány.anonim.pdfIV_1933_0_2020_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3179/2021. (IV. 30.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 04/13/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.04.13 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3179_2021 AB végzés.pdf3179_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.V.20.097/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Bacskai Edina ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése szerint a Kúria Pfv.V.20.097/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.

      [2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és az indítványban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.

      [3] 2.1. Az indítványozó szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránt indított pert. Az első fokon eljáró Tatabányai Járásbíróság 2019. március 21-én kelt, 13.P.20.993/2018/14. számú ítéletével keresetét elutasította, a döntést a másodfokon eljáró Tatabányai Törvényszék 2019. szeptember 18-án kelt, 1.Pf.20.092/2019/7. számú ítéletével helybenhagyta.
      [4] A jogerős ítélettel szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyet a Kúria 2020. augusztus 27-én kelt, Pfv.V.20.097/2020/3. számú végzésével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 415. § (1) bekezdés b) pontja alapján visszautasított. A Kúria megállapította, hogy az indítványozó a felülvizsgálati kérelemben tudatos és egyértelmű nyilatkozatot tett az eljárási illeték megfizetéséről, ez a nyilatkozat azonban – a Bírósági Integrált Informatikai Rendszer, az ügyiratok és az elsőfokú bíróság polgári irodájának tájékoztatása alapján – nem valós, a felülvizsgálati kérelem illetékét nem fizette meg. A Kúria indokolásában kifejtette, hogy a Pp. mely rendelkezései alapján és milyen okoknál fogva nem hívta fel hiánypótlásra, illeték-kiegészítésre az indítványozót.

      [5] 2.2. Az indítványozó az Alaptörvény II. cikke, XXIV. cikk (1) bekezdése, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése sérelmére hivatkozással terjesztett elő alkotmányjogi panaszt a Kúria végzésével szemben.
      [6] Az indítványozó szerint a Kúria tévesen állapította meg, hogy a felülvizsgálati illetéket nem rótta le, ugyanis azt pontosan, beazonosítható módon és határidőben utalta át. Az utalás igazolására nem volt jogszabályi kötelezettsége, viszont az utalás tényét a bíróságnak észlelnie kellett volna. Álláspontja szerint a Kúria egy adminisztrációs hiba alapján nem értesülhetett a befizetésről, így téves információ birtokában utasította el kérelmét. Érvelése szerint az illetékbefizetés megfelelő ellenőrzésének hiánya megfosztotta attól, hogy ügye a felülvizsgálati eljárás során érdemi elbírálást nyerjen, ezáltal sérült a jogorvoslathoz való joga.

      [7] 3. Az Abtv. 56. § (1)–(2) bekezdései alapján az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a befogadhatóság törvényi feltételeinek.

      [8] 3.1. Az indítványozó jogi képviselője az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint megállapított határidőn belül nyújtotta be. Megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó rendelkezést és a sérelmezett bírói végzést. Az indítványozó az alapügy felperese volt, így érintettsége megállapítható, úgyszintén az is, hogy a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.
      [9] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a Kúria felülvizsgálati kérelmet visszautasító végzése az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerint a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek minősül, így alkotmányjogi panasszal támadható {3063/2021. (II. 19.) AB végzés, Indokolás [15]}.
      [10] Az indítványozó megjelölte az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [II. cikk, XXIV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése], amelyekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság az alábbiakra mutat rá.
      [11] Az indítvány az Alaptörvény II. cikke, XXIV. cikk (1) bekezdése és XXVIII. cikk (1) bekezdése sérelmét csak állította, de egyszerű megjelölésén túl egyáltalán nem indokolta. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítvány érdemi elbírálásának akadálya, ha az indokolás hiányosságai miatt a kérelem nem felel meg a határozottság követelményének, illetve nem kapcsolja össze alkotmányjogilag értékelhető módon az Alaptörvény felhívott rendelkezését a sérelmezett döntéssel {3058/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]}.
      [12] A kifejtettek alapján az indítványban megjelölt alaptörvényi rendelkezések közül csak a XXVIII. cikk (7) bekezdése tekintetében felel meg a panasz a határozott kérelem valamennyi követelményének [Abtv. 52. § (1b) bekezdés].

      [13] 3.2. Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be.
      [14] Az indítványozó a jogorvoslathoz való jog sérelmét arra tekintettel állította, hogy a Kúria egy adminisztrációs hiba alapján, téves információ birtokában utasította el felülvizsgálati kérelmét.
      [15] Az Alkotmánybíróság a jogorvoslathoz való alapvető jog tartalmát elemezve korábbi határozataiban megállapította, hogy ezen alapjog követelményét az egyfokú fellebbezési rendszer is kielégíti, de a törvényhozó ezen túlmenő jogorvoslati lehetőséget is adhat {22/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [85]}. Az Alaptörvény nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy hogyan épüljön fel hazánkban a jogorvoslat rendszere. Nem található az Alaptörvényben rögzített követelmény azzal kapcsolatosan sem, hogy a jogorvoslati fórumrendszer hány fokon biztosítsa az érintett alapjog gyakorlását. Ennek megfelelően a jogorvoslati eljárás egyfokú kialakítása az Alaptörvény kívánalmainak teljességgel eleget tesz {22/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [95]}.
      [16] „A jogorvoslathoz való jog tehát nem követeli meg a rendkívüli perorvoslati rendszer létét, így egy rendkívüli perorvoslati eljárásban hozott ítélet felülvizsgálhatóságának lehetőségét sem.” {Lásd például: 3307/2017. (XI. 24.) AB határozat, Indokolás [10]}
      [17] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz alapját képező peres eljárásban az indítványozónak lehetősége volt arra, hogy jogorvoslattal éljen a számára sérelmesnek tartott elsőfokú bírósági döntéssel szemben, és e jogával kétséget kizáróan élt is, a másodfokon eljáró Tatabányai Törvényszék pedig az indítványozó fellebbezésében foglalt érvek érdemi vizsgálatát követően hozta meg ítéletét. A másodfokú ítélettel szembeni további jogorvoslat biztosításának kötelezettsége ugyanakkor az Alaptörvényből nem vezethető le.
      [18] A fentiek szerint az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria támadott végzése nem hozható összefüggésbe az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való joggal.
      [19] A Kúria állított tévedésére vonatkozó indítványelem tekintetében az Alkotmánybíróság ismételten rámutat, hogy mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve hangsúlyozottan nem ténybíróság {3002/2021. (I. 14.) AB határozat, Indokolás [51]}. Ilyen módon az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy az indítványozó által mellékelt bankszámlakivonat vagy egyéb bizonyítékok vizsgálata által felülmérlegelje a Kúria döntését. Önmagában a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós ténybeli tévedés ugyanis nem adhat alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]}.

      [20] 4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére azt visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Czine Ágnes
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Juhász Miklós
          előadó alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Horváth Attila
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Sulyok Tamás
          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          11/17/2020
          .
          Number of the Decision:
          .
          3179/2021. (IV. 30.)
          Date of the decision:
          .
          04/13/2021
          .
          .