Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bpkf.10.579/2022/4. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 14.Bpk.62/2022/14. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó ügyvédje útján kérte, hogy a két összbüntetési ítéletét, mint a törvénynek nem megfelelőt a bíróság helyezze hatályon kívül, és foglalja az összbüntetéseit egy döntésbe a Be. 840. §-a alapján, mely szerint a bíróság hivatalból, vagy az ügyészség, az elítélt és a védő indítványára hatályon kívül helyezheti az összbüntetési eljárásban meghozott határozatát, ha az összbüntetési eljárás jogerős befejezését követően megállapítja, hogy az összbüntetésbe foglalásról vagy annak tartalmáról nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. Az elsőfokú bíróság elutasította kérelmét, hivatkozással arra, hogy az újbóli összbüntetésbe foglalásra nem volt mód, tekintve, hogy a Be. 840. §-ban meghatározott okok nem állnak fenn. A végzés indokolása szerint a régi Btk alkalmazása akkor merülhet fel, ha valamennyi bűncselekményt 2013. július 1. megelőzően követték el, és ezt követően jogerőre emelkedett alapítéleteket hozó bíróságok egyik ügyben sem alkalmazták az új Btk-t. A Törvényszék álláspontja szerint tehát mindkét összbüntetésbe foglalás iránti ítélet meghozatalára irányuló kérelem vonatkozásában az új Btk. szabályai alapján kellett a bíróságnak az eljárást lefolytatnia. A másodfokú bíróság az utólagos összbüntetésbe foglalás iránti indítványt elutasító végzést helybenhagyta. A végzés indokolása szerint az első fokon eljáró bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy milyen okok mentén nem kerülhetne sor az utólagos védői indítvány elfogadásának esetén sem az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával az összbüntetés lefolytatására.
Az indítványozó véleménye szerint az elkövetési idő nem lehet közömbös, nem hozható hátrányosabb helyzetbe azért, mert az alapügyei nagy részében az eljáró bíróságok és hatóságok annyira elhúzták az eljárást, hogy ezzel átcsúszott az új Btk. hatálya alá. A régi Btk. az indítványozóra kedvezőbb helyzetet teremtene. A bíróságok álláspontja szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében és a XXVIII. cikk (4) bekezdésében foglalt alapjogait sérti. .
. |