Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00850/2014
Első irat érkezett: 04/24/2014
.
Az ügy tárgya: a Szegedi Törvényszék 19.Pk.20.729/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (egyéni választókerületek határai-önkormányzati választások-Szeged)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/24/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - a Ve. 233. § (1) bekezdése, illetve az Abtv. 27. §-a alapján - a Szegedi Törvényszék 19.Pk.20.729/2014/2. számú végzése (végzés) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
A Szegedi Törvényszék a támadott végzésben - közvetlen érintettsége hiányában - érdemi vizsgálat nélkül elutasította az indítványozó felülvizsgálati kérelmét, amelyet a Szegedi Helyi Választási Iroda Vezetőjének 3/2014. (III. 27.) HVI határozata (határozat) ellen nyújtott be. A határozat Szegedi Megyei Jogú Városban a helyi önkormányzati képviselők választásán az egyéni választókerületek határait állapítja meg.
Az indítványozó előadja, hogy a határozat a választókerületek kialakítása során nem vette figyelembe Szeged településszerkezetét, földrajzi és egyéb helyi sajátosságait. A választókerületek kialakítása ellentétes az egyenlő képviselet elvével, alkalmas lehet a választások politikai eredményének befolyásolására ezért a - határozatot érdemben nem vizsgáló - bírói végzés ellentétes az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésével, valamint sérti az indítványozónak az Alaptörvény XXIII. cikk (1), (4) és (5) bekezdéseiben biztosított, illetve a jogorvoslathoz való jogát.
Az indítványozó sérelmezi a Szegedi Törvényszék jogértelmezését, álláspontja szerint állandó szegedi lakcíme, illetve aktív választójoga alapján közvetlen érintettsége egyértelműen megállapítható. Kifejti, hogy a támadott végzés - a Pp. 3. § (3) bekezdése, és az 50. § (1) bekezdése mellett - sérti a jogorvoslathoz való jogát, továbbá rámutat, hogy a végzés megfosztotta választójogának álatlános és egyenlő, az alkotmányos normáknak maradéktalanul megfelelő érvényesülésétől..
.
Támadott jogi aktus:
    a Szegedi Törvényszék 19.Pk.20.729/2014/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (2) bekezdés
XXIII. cikk (1) bekezdés
XXIII. cikk (4) bekezdés
XXIII. cikk (5) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
35. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_850_0_2014_inditvany_anonim.pdfIV_850_0_2014_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3143/2014. (V. 9.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1927
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: jogorvoslathoz való jog választási eljárás során
    .
    A határozat kelte: Budapest, 04/28/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.04.28 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Szegedi Törvényszék 19.Pk.20.729/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján 2014. április 17-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Szegedi Törvényszéknél az Alkotmánybírósághoz címezve.
      [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján a Szegedi Törvényszék 2014. április 15-én kelt 19.Pk.20.729/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

      [3] 2. A Szegedi Törvényszék nemperes eljárásban a támadott végzésben érdemi vizsgálat nélkül elutasította az indítványozó felülvizsgálati kérelmét, amelyet a Szegedi Helyi Választási Iroda Vezetőjének 3/2014. (III. 27.) HVI határozata [amelynek egyes pontjait a Szegedi Helyi Választási Iroda Vezetőjének 4/2014. (III. 28.) HVI határozata módosította – a továbbiakban: együttesen: HVIHat.] ellen nyújtott be a Ve. 307/Q. §-a alapján. A HVIHat. a Ve. 306/A.–306/D. §-aiban foglaltaknak megfelelően Szeged Megyei Jogú Városban a helyi önkormányzati képviselők választásán az egyéni választókerületek határait állapítja meg.
      [4] A Szegedi Törvényszék szerint a HVIHat. a rendelkező részében részletezettek szerint megállapította Szeged Megyei Jogú Városban az önkormányzati képviselők választásán az egyéni választókerületek határait a Ve. 306/A–306/D. §-aiban foglalt rendelkezésekre hivatkozással. A határozat rendelkező részében rögzítette azt is, hogy a központi névjegyzék alapján az egyéni választókerületben választásra jogosultak számát és az egyéni választókerület választásra jogosultjai számának a településen, egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számának átlagától való eltérésének mértékét a határozat melléklete tartalmazza. Döntését azzal indokolta, hogy a Ve. 306/A. § (1) bekezdése alapján a helyi választási iroda vezetőjének hatásköre és feladata, hogy a 10 000-nél több lakosú településeken az egyéni (önkormányzati) választókerületeket kialakítsa. Határozatát a Ve. 306/A. § (1) bekezdésének rendelkezéseit megtartva a helyi választási bizottsággal véleményeztette, mely azzal teljes egészében egyetértett. A Ve. 306/C. § b) pontja alapján a 2010-ben kialakított és megállapított szegedi önkormányzati választókerületek teljeskörű felülvizsgálata vált szükségessé, amelyek változtatási kényszert jelentettek, mert a választókerületek választópolgárainak számtani átlagától több választókerületben a választópolgárok száma jelentősen eltért; a +1–20%-os mértéket meghaladva négy esetben, míg további tíz választókerületben +1–5–15%-os eltérés is aránytalanságot eredményezett. A Ve. 351. § (1a) bekezdése alapján a helyi önkormányzati választások választókerületeit első alkalommal 2014. március 31-ig kellett kialakítani.
      [5] A HVIHat. ellen a Ve. 307/Q. §-a folytán alkalmazandó Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében felülvizsgálati kérelem nyújtható be, míg a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint a bíróság a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha azt nem a 221. § (1) bekezdése, illetve a 222. § (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be.
      [6] A bíróság e körben rámutatott arra, hogy a korábbi szabályozással ellentétben a Ve. jelen esetre kialakított jogorvoslati rendszere eltérően határozza meg a jogorvoslati jogosultság alanyi körét. A Ve. 221. § (1) bekezdése szerint a fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölőszervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult jogorvoslati kérelmet benyújtani. Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele – egyéb formai feltételek mellett – az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. Az érintettség akkor állapítható meg, ha a hivatkozott jogsérelem a kérelmező saját jogaira és/vagy kötelezettségeire közvetlenül kihat.
      [7] A jogi képviselővel eljáró kérelmező felülvizsgálati kérelmében érintettségére ugyan hivatkozott azzal, hogy Szegeden található állandó lakcíme, azonban ezen túl nem jelölt meg semmilyen olyan konkrét tényt, körülményt, adatot, amelyből a bíróság az ügyben való közvetlen érintettségére következtetni tudott volna. Ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem állapítható meg. A bíróság álláspontja szerint önmagában az, hogy a kérelmező állandó lakhelye Szegeden található, egyéb konkrét tény, körülmény hiányában semmiképpen nem értelmezhető úgy, hogy a saját, illetve Szeged valamennyi – a határozatban újraszabályozott húsz – választókerületét illetően érintettsége megállapítható lenne. Hangsúlyozza a bíróság, hogy a felülvizsgálati kérelemben a kérelmező egyébként sem jelölt meg a felülvizsgálni kért határozattal összefüggésben olyan sérelmet, amely a választókerületek határainak megállapításával összefüggésben saját jogaira vagy kötelezettségeire közvetlenül kihatna.
      [8] A választási eljárásban hivatalból bizonyítás felvételére lehetőség nincs, ezért a kérelmezőt terhelte a felülvizsgálati kérelem valamennyi formai és tartalmi törvényi követelményének határidőben történő előterjesztése, ebből következően érintettségének pontos megnevezése és annak igazolása is. Jelen esetben a kérelmező érintettsége tekintetében ennek a törvényi követelménynek nem tett eleget, ezért a bíróságnak a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania. Utalt egyben a bíróság arra, hogy a Kúria Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.I.37.440/2014/3. és Kvk.I.37.469/2014/2. sorszámú végzéseiben korábban már ilyen tartalmú döntéseket hozott.
      [9] A fentiekben ismertetett bírósági végzés ellen benyújtott alkotmányjogi panaszban az indítványozó előadja, hogy a határozat a választókerületek kialakítása során nem vette figyelembe Szeged településszerkezetét, földrajzi és egyéb helyi sajátosságait. A választókerületek kialakítása ellentétes az egyenlő képviselet elvével, alkalmas lehet a választások politikai eredményének befolyásolására, ezért a – határozatot érdemben nem vizsgáló – bírói végzés ellentétes az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésével, valamint sérti az indítványozónak az Alaptörvény XXIII. cikk (1), (4) és (5) bekezdéseiben biztosított jogát, illetve a jogorvoslathoz való jogát [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése].
      [10] Az indítványozó sérelmezi a Szegedi Törvényszék törvényértelmezését a Ve. 221. § (1) bekezdésében előírt érintettségre, mint a jogorvoslati kérelem benyújtására feljogosító követelményre vonatkozóan. Álláspontja szerint állandó szegedi lakcíme, illetve aktív választójoga alapján közvetlen érintettsége egyértelműen megállapítható. Kifejti, hogy a támadott végzés – a Pp. 3. § (3) bekezdése, és az 50. § (1) bekezdése mellett – sérti a jogorvoslathoz való jogát, továbbá rámutat, hogy a végzés megfosztotta választójogának általános és egyenlő, az alkotmányos normáknak maradéktalanul megfelelő érvényesülésétől.
      [11] Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a Szegedi Törvényszék tárgybeli végzésének Alaptörvénybe ütközését állapítsa meg és semmisítse meg.

      [12] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz a HVIHat. határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja. A Ve. 3. § 14. pontja értelmében a választási iroda választási szervnek minősül.

      [13] 4. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26–27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

      [14] 5. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság feltételeinek nem felel meg.

      [15] 5.1. Fellebbezését az indítványozó a HVIVHat. ellen hiányosan – a közvetlen érintettségének pontos megnevezése és annak igazolása nélkül – nyújtotta be, azért azt a Szegedi Törvényszék érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

      [16] 5.2. Az indítványozó nemcsak alapvető jogok, hanem az Alaptörvény más szabályai sérelmére is hivatkozott az alkotmányjogi panaszban: az Alaptörvény XXIII. cikke (4) bekezdésére, valamint a 35. cikk (1) bekezdésére, amelyek tekintetében az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz vizsgálatának e körben nem lehet helye, mivel azt csak az Alaptörvényben biztosított jogra lehet támasztani.

      [17] 5.3. A panasz állítja, hogy a támadott végzés sérti a Pp. 3. § (3) bekezdését, és 50. § (1) bekezdését, de ehhez kapcsolódó alaptörvény-ellenességre nem hivatkozik.

      [18] 5.4. Az indítványozó jogorvoslattal összefüggő joga sérelmére történő hivatkozása tekintetében megállapítható, hogy a Ve. 221. § (1) bekezdése értelmében fellebbezést a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be; a 222. § (1) bekezdése szerint az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelemmel élhet. Az indítványozó dominánsan a Szegedi Törvényszék végzésében az ügyben való érintettségével összefüggő megállapításokat, a Ve.-nek a bíróság által végzett értelmezését sérelmezte. A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár az, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, [jelen esetben a Szegedi Törvényszék] dönt el {3082/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [16]}.
      [19] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3065/2012 (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [5]; 3391/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [25]; 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]}. {3082/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [18]}

      [20] 5.5. Az indítványozó állította, hogy a támadott bírósági végzés megfosztotta választójoga általános és egyenlő érvényesülésétől, attól, hogy a helyi egyéni választókerületek hatályos törvényeknek és alapelveknek megfelelő kialakítása által politikai akaratát és szándékát kifejezésre juttathassa.
      [21] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírósági végzés és az indítványozónak az Alaptörvény XXIII. cikke (1) és (5) bekezdése által garantált passzív és aktív választójog gyakorolhatósága között nincs összefüggés.

      [22] 5.6. Az indítványozó beadványa alapján megállapítható, hogy a panaszban megjelölt aggályok a Szegedi Törvényszék döntését érintően nem tartalmaznak kifejezetten olyan érvelést, amely alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatát megalapoznák.
      [23] Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

        Dr. Kovács Péter s. k.,
        tanácsvezető,
        előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Bragyova András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        04/24/2014
        .
        Number of the Decision:
        .
        3143/2014. (V. 9.)
        Date of the decision:
        .
        04/28/2014
        .
        .