Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00905/2023
Első irat érkezett: 04/27/2023
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.21.062/2022/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (megbízási díj)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/04/2023
.
Előadó alkotmánybíró: Handó Tünde Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kaposvári Törvényszék 1.Pf.21.224/2021/9. számú ítélete és a Kúria Pfv.I.21.062/2022/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó ügyvéd kártérítési megbízási díj megfizetése iránt nyújtott be keresetet a bírósághoz volt ügyfeleivel szemben. Az ügy előzménye, hogy az alperesek autópálya építés kapcsán többletkártalanításra adtak megbízást az indítványozónak, majd kiegészítették az EJEB előtti eljárásra vonatkozóan az ésszerűtlenül hosszú hazai bírósági eljárás miatti kártalanítás kérésére vonatkozó megbízással. A megbízási díj az eljárás teljes időtartamára, a megnyert összeg fele volt. Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adott. A másodfokú bíróság a kártérítési megbízási szerződést jóerkölcsbe ütközőnek minősítette, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a teljes keresetet elutasította. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik az emberi méltósághoz való jogot, a tulajdonhoz való jogot, a tisztességes, pártatlan bírósági eljáráshoz való jogot, az indokolt bírói döntéshez való jogot, és a jogorvoslathoz való jogot. Nézete szerint az ítéletek sértik továbbá a hátrányos megkülönböztetés elvét, mert más, hasonló szerződést kötő felek esetében az ellenérték megfizetésre került, az csupán az indítványozó esetében maradt el..
.
Indítványozó:
    Dr. Czirmes György
Támadott jogi aktus:
    Kaposvári Törvényszék 1.Pf.21.224/2021/9. számú ítélete
    Kúria Pfv.I.21.062/2022/7. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (1) bekezdés
II. cikk
IV. cikk (1) bekezdés
XII. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk
XV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_905_2_2023_Ind.egys.szek.anonim.pdfIV_905_2_2023_Ind.egys.szek.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3549/2023. (XII. 21.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 12/12/2023
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.12.12 9:15:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3549_2023_AB_végzés.pdf3549_2023_AB_végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.21.062/2022/7. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, és kérte az alapperben másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék 1.Pf.21.224/2021/9. számú ítélete, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.21.062/2022/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
      [2] Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügy tényállása szerint az indítványozó ügyvéd szerződés teljesítése (ügyvédi megbízási díj megfizetése) iránt keresetet nyújtott be a bírósághoz volt ügyfeleivel szemben. Ennek előzménye, hogy utóbbiak ingatlanait autópálya-építés miatt kisajátították, majd 2003-ban többletkártalanítási összeg iránt peres eljárás indítására megbíztak egy ügyvédet, s e perben később az indítványozó ügyvéd képviselte őket. A peres eljárás elhúzódott, ezért az indítványozó az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) előtt kártérítési eljárás megindítását javasolta az ügyfeleinek, akik közül többen megbízást adtak neki e kártérítési eljárásban történő képviselet ellátására is, majd 2019-ben az eljárásban meghatározott, személyenként 6 800 euró kártérítés felvételére. Az indítványozót megbízó személyek az általuk aláírt nyilatkozatban vállalták, hogy megbízási díjként megfizetik a Magyar Állam által teljesített összeg 50%-át sikerdíjként. A Magyar Állam az alkotmányjogi panasz alapját képező ügy alpereseinek személyenként 2 247 740 Ft kártérítést teljesített, de ők nem fizettek megbízási díjat az indítványozónak.
      [3] Az alkotmányjogi panasz alapját képező, a szerződés teljesítése iránt indított perben az elsőfokú bíróság részben megalapozottnak tartotta az indítványozó keresetét, s egyikük kivételével a kártérítési eljárásban kapott összeg 50%-ának megfelelő összegű megbízási díj megfizetésére kötelezte az alpereseket. Utóbbiak fellebbezése nyomán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében részben megváltoztatta és az indítványozó teljes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság a kártérítési megbízás megbízási díjának mértékére vonatkozó szerződéses kikötést jóerkölcsbe ütközőnek, ezért semmisnek, érvénytelennek minősítette. Az indítványozó felülvizsgálati kérelme nyomán eljáró Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva a Kúria a jogerős ítélettel összhangban rögzítette, hogy a kártérítési megbízás kizárólag az EJEB előtti eljárásra vonatkozott. A kisajátítási kártalanításként fizetendő többletösszeg iránt folyt peres eljárásban végzett ügyvédi munka és a peres megbízásban átvállalt perköltség így nem volt értékelhető a kártérítési megbízás megbízási díja körében. Következésképpen a Kúria megítélése szerint a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.
      [4] Alkotmányjogi panaszában az indítványozó azt állította, hogy a támadott jogerős ítélet, illetve a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartó kúriai ítélet az Alaptörvény több rendelkezését sérti. Az Alkotmánybíróság főtitkára az alkotmányjogi panasszal kapcsolatban az indítványozót hiánypótlásra hívta fel, mivel az Abtv. 27. §-a szerinti indítvány hiányosnak minősült, nem tartalmazott alapjogi érveléssel is ellátott indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény indítványozó által hivatkozott rendelkezéseivel. A hiánypótlási felhívásnak az indítványozó határidőben eleget tett. A hiánypótlási felhívásra válaszul az indítványozó részben megismételte, részben összefoglalta eredeti beadványát, s abban a támadott bírói döntések megsemmisítését kérte. A hiánypótlási felhívásra válaszul benyújtott beadványában az indítványozó a támadott bírói döntések kapcsán az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése, II. cikke, IV. cikk. (1) bekezdése, VI. cikk (1) bekezdése, XII. Cikk (1) bekezdése, XIII. cikke, XV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése, valamint az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezménynek (a továbbiakban: Egyezmény) 6. cikk (1) bekezdése sérelmére hivatkozott. A hiánypótlási felhívásra adott válaszában sem adott elő alapjogi érveléssel ellátott indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntések miért ellentétesek az Alaptörvény általa felsorolt rendelkezéseivel. Beadványában mindenek előtt keresetének elutasítását, az alperesekkel jogi képviseletükre kötött szerződés teljesítésének, ügyvédi megbízási díja megtérítésének elmaradását kifogásolta.
      [5] Panaszában az indítványozó kérte „a végrehajtás felfüggesztését” az Abtv. 61. § (1) bekezdésére hivatkozással. Előadta, hogy „a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó döntést kérem, mert a végrehajtás folyamatban léte a kérelmező alapjogait nyilvánvalóan sérti, mert annak foganatosítása helyrehozhatatlan károkat okoz a kérelmező tulajdonában, cca 20-25 Millió HUF értékben”.
      [6] Az Alkotmánybíróság az eljárását a hiánypótlási felhívásra válaszul előterjesztett alkotmányjogi panaszra figyelemmel folytatta le.

      [7] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
      [8] Az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó a sérelmezett kúriai ítélettel zárult ügyben felperes volt, a perben a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. A magánszemély kérelmező ekként alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, érintettsége fennáll.
      [9] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az indítványozó az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvannapos határidőben előterjesztett panaszában (a kúriai ítéletet az indítványozó 2023. március 27-én vette át, az alkotmányjogi panaszt 2023. április 20-án nyújtotta be) a bírósági eljárást befejező, rendes jogorvoslattal nem támadható kúriai ítéletet, illetve a Kúria által hatályában fenntartott jogerős ítéletet támadta.
      [10] Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltételeként az Abtv. 52. §-a kifejezetten rögzíti a határozott kérelem követelményét. Az Abtv. 52. §-a alapján a határozott kérelem követelményének részét képezi az indokolás előterjesztésének a kötelezettsége is [52. § (1b) bekezdés b) és e) pont]: „Indokolás hiányában a kérelem nem felel meg a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség.” {34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]} Az indítvány e követelménynek nem tesz eleget.
      A kiegészített indítvány sem tartalmazott megfelelő indokolással ellátott kérelmet arra vonatkozóan, hogy a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartó kúriai ítélet, illetve a jogerős ítélet milyen módon valósítja meg az indítványozó Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése, II. cikke, IV. cikk. (1) bekezdése,
      VI. cikk (1) bekezdése, XII. Cikk (1) bekezdése, XIII. cikke, XV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése sérelmét.


      [11] 3. Mivel a fent kifejtettek szerint az alkotmányjogi panasz nem tett eleget az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában írt feltételeknek, azt az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Márki Zoltán s. k.,
          alkotmánybíró
          .
          Haszonicsné dr. Ádám Mária s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          04/27/2023
          .
          Number of the Decision:
          .
          3549/2023. (XII. 21.)
          Date of the decision:
          .
          12/12/2023
          .
          .