Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00562/2014
Első irat érkezett: 03/20/2014
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.III.37.312/2014/3. számú végzése (választási ügyben hozott bírság)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/20/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése, valamint a 27. §-a alapján - a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 124. § (2) bekezdése, valamint a Kúria Kvk.III.37.312/2014/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
A Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság 624/2014. számú határozatát, amely másodfokon bírságot szabott ki az indítványozóval szemben ajánlóiv leadási kötelezettségének mulasztása miatt.
Az indítványozó kifejti, hogy a Ve. támadott rendelkezése nem biztosít a mulasztás igazolására lehetőséget, objektív felelősséget állapít meg. Álláaspontja szerint a vele szemben - a Ve. támadott rendelkezése alapján - kiszabott bírság, illetve annak mértéke az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében meghatározott mértékben korlátozza tulajdonhoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 124. § (2) bekezdés
    a Kúria Kvk.III.37.312/2014/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (3) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_562_0_2014_inditvany_anonim.pdfIV_562_0_2014_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3072/2014. (III. 26.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1556
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: választások során alkalmazott bírság
    .
    A határozat kelte: Budapest, 03/24/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.03.24 17:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.III.37.312/2014/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. március 19. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriánál az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. §-a és a 26. § (1) bekezdése alapján.
      [2] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Kúria Kvk.III.37.312/2014/3. számú határozata a kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 624/2014. számú határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme alapján megindult nemperes eljárásban az NVB határozatát helybenhagyta.
      [3] A kérelmező mint független jelöltként indulni szándékozó választópolgár a választási eljárásban az ajánlások gyűjtése és jelöltállítás céljából ajánlóíveket vett át. A leadásra megadott határidőig, 2014. március 3-án 16 óráig az átvett 120 db ajánlóívet nem adta át az illetékes választási bizottságnak, emiatt a Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) a 51/2014. (III. 6.) számú határozatában 6 090 000 Ft bírsággal sújtotta. A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság a 624/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
      [4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a bírság törlését kérte. Az ügy érdemét érintő kifogás kapcsán rámutatott a Kúria arra, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 10. § (1) bekezdése alapján a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők, emiatt a mulasztás kimentésére nincs lehetőség. A Ve. 124. § (2) bekezdése szerint az ajánló ívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett objektív felelősséggel tartozik, a mulasztáshoz vezető egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, méltányosság gyakorlására ezért nincs lehetőség. A Kúria ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az NVB határozatát helybenhagyta.

      [5] 2. Az indítványozó szerint a Kúria döntésével az ügyben alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított alapjogok sérelme következett be. A panasz a Ve. 124. § (2) bekezdésével (ajánlóívre vonatkozó átadási kötelezettség és a bírság szabályaival) kapcsolatban a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés] és a tulajdonhoz való jog [XIII. cikk (1) bekezdés] sérelmét állította.
      [6] Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a Kúria panaszban sérelmezett határozatát, illetve az azzal felülvizsgált határozatokat, valamint a Ve. 124. § (2) bekezdésének Alaptörvénybe ütközését állapítsa meg és semmisítse meg azokat.

      [7] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést, valamint az alapul fekvő jogszabályok alkalmazását támadja.

      [8] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság tartalmi feltételének nem felel meg.
      [9] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés kimondja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
      [10] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata során az Alkotmánybíróság a bírói döntés mellett figyelemmel volt a Kúria által alkalmazott jogszabályra is.

      [11] 4.1. A jelen esetben a Ve. 124. § (2) bekezdésében szabályozott bírság jogintézménye az Alaptörvénynek a panaszban felhívott szabályai [XXIV. cikk (1) bekezdés és XIII. cikk (1) bekezdés] szempontjából nem alapozza meg a panasz befogadását.
      [12] Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében valamely bírság meghatározásakor a jogalkotó olyan szempontokat vesz figyelembe, mint pl. a jogsértés természete, a jogellenes cselekmény súlya vagy ismétlődése, a megelőzés, a szankció visszatartó hatása a jogsértéstől, vagy a jogsértés által okozott közérdeksérelem. A jogalkotót széleskörű szabadság illeti meg abban a kérdésben, hogy az egyes jogsértésekkel szemben milyen eszközökkel kíván fellépni. [540/D/2002. AB határozat, ABH 2004, 1614, 1616–1617.]
      [13] Így, konkrét esetben az Alkotmánybíróság a jogbiztonságot erősítő intézkedésnek minősítette a jogalkotó részéről objektív felelősségi alapon nyugvó bírsági szabályok megalkotását. [387/B/2007. AB határozat, ABH 2008, 2690, 2694.]
      [14] Az Alkotmánybíróság korábban azt is megállapította, hogy az építési bírságra vonatkozó szabályozás alkotmányossága a tulajdonhoz való joggal összefüggésben általában nem vizsgálható. [498/D/2000. AB határozat, ABH 2003, 1202, 1207.]

      [15] 4.2. A fentiekre figyelemmel nem lehet megállapítani, hogy a jelen esetben és tényállás mellett az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vetne fel.
      [16] Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
        Dr. Balogh Elemér s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        Dr. Paczolay Péter s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Stumpf István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szívós Mária s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        03/20/2014
        .
        Number of the Decision:
        .
        3072/2014. (III. 26.)
        Date of the decision:
        .
        03/24/2014
        .
        .