A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.III.37.312/2014/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. március 19. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriánál az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. §-a és a 26. § (1) bekezdése alapján.
[2] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Kúria Kvk.III.37.312/2014/3. számú határozata a kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 624/2014. számú határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme alapján megindult nemperes eljárásban az NVB határozatát helybenhagyta.
[3] A kérelmező mint független jelöltként indulni szándékozó választópolgár a választási eljárásban az ajánlások gyűjtése és jelöltállítás céljából ajánlóíveket vett át. A leadásra megadott határidőig, 2014. március 3-án 16 óráig az átvett 120 db ajánlóívet nem adta át az illetékes választási bizottságnak, emiatt a Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) a 51/2014. (III. 6.) számú határozatában 6 090 000 Ft bírsággal sújtotta. A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság a 624/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a bírság törlését kérte. Az ügy érdemét érintő kifogás kapcsán rámutatott a Kúria arra, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 10. § (1) bekezdése alapján a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők, emiatt a mulasztás kimentésére nincs lehetőség. A Ve. 124. § (2) bekezdése szerint az ajánló ívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett objektív felelősséggel tartozik, a mulasztáshoz vezető egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, méltányosság gyakorlására ezért nincs lehetőség. A Kúria ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az NVB határozatát helybenhagyta.
[5] 2. Az indítványozó szerint a Kúria döntésével az ügyben alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított alapjogok sérelme következett be. A panasz a Ve. 124. § (2) bekezdésével (ajánlóívre vonatkozó átadási kötelezettség és a bírság szabályaival) kapcsolatban a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés] és a tulajdonhoz való jog [XIII. cikk (1) bekezdés] sérelmét állította.
[6] Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a Kúria panaszban sérelmezett határozatát, illetve az azzal felülvizsgált határozatokat, valamint a Ve. 124. § (2) bekezdésének Alaptörvénybe ütközését állapítsa meg és semmisítse meg azokat.
[7] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést, valamint az alapul fekvő jogszabályok alkalmazását támadja.
[8] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság tartalmi feltételének nem felel meg.
[9] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés kimondja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[10] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata során az Alkotmánybíróság a bírói döntés mellett figyelemmel volt a Kúria által alkalmazott jogszabályra is.
[11] 4.1. A jelen esetben a Ve. 124. § (2) bekezdésében szabályozott bírság jogintézménye az Alaptörvénynek a panaszban felhívott szabályai [XXIV. cikk (1) bekezdés és XIII. cikk (1) bekezdés] szempontjából nem alapozza meg a panasz befogadását.
[12] Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében valamely bírság meghatározásakor a jogalkotó olyan szempontokat vesz figyelembe, mint pl. a jogsértés természete, a jogellenes cselekmény súlya vagy ismétlődése, a megelőzés, a szankció visszatartó hatása a jogsértéstől, vagy a jogsértés által okozott közérdeksérelem. A jogalkotót széleskörű szabadság illeti meg abban a kérdésben, hogy az egyes jogsértésekkel szemben milyen eszközökkel kíván fellépni. [540/D/2002. AB határozat, ABH 2004, 1614, 1616–1617.]
[13] Így, konkrét esetben az Alkotmánybíróság a jogbiztonságot erősítő intézkedésnek minősítette a jogalkotó részéről objektív felelősségi alapon nyugvó bírsági szabályok megalkotását. [387/B/2007. AB határozat, ABH 2008, 2690, 2694.]
[14] Az Alkotmánybíróság korábban azt is megállapította, hogy az építési bírságra vonatkozó szabályozás alkotmányossága a tulajdonhoz való joggal összefüggésben általában nem vizsgálható. [498/D/2000. AB határozat, ABH 2003, 1202, 1207.]
[15] 4.2. A fentiekre figyelemmel nem lehet megállapítani, hogy a jelen esetben és tényállás mellett az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vetne fel.
[16] Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró
. |