A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportjának 11.Bv.1760/2018/8. számú végzése és a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 6.Bpkf.983/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A saját ügyében személyesen eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
[2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege a következőképpen foglalható össze: az indítványozó fogvatartottként kártalanítási kérelmet nyújtott be alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt 2017. június 22. napján, 2004. február 12-től – utólagos beadványa alapján – 2016. december 31-ig terjedő időszak tekintetében.
[3] Kérelmét az indítványozó korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (a továbbiakban: EJEB) is benyújtotta 2015. március 9. dátummal, amelyet nyilvántartásba vettek.
[4] Az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a kérelmet 11.Bv.1760/2018/8. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ugyanis a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 10/A. § (6) bekezdése szerint a kártalanítás előfeltétele, hogy az elítélt a Bv. tv. 144/B. § szerinti alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panaszt nyújtson be a végrehajtásért felelős szerv vezetőjéhez.
[5] 1.2. Az indítványozó jogi képviselője által előterjesztett fellebbezését a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék alaptalannak találta és az elsőfokú döntést a 6.Bpkf.983/2019/2. számú végzésével helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy a Bv. tv. 436. § (10) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy az indítványozó esetében a fogvatartás és az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények 2017. január 1. napját követően is folyamatosak voltak, tehát a Bv. tv. 144/B. § szerinti panasz benyújtása kötelező előfeltétel a kérelmet megelőzően, vagy legkésőbb azzal egyidejűleg, azt az EJEB-hez előterjesztett kérelem nem helyettesíti.
[6] 2. A fentieket követően fordult az indítványozó alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportjának 11.Bv.1760/2018/8. számú végzése és a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 6.Bpkf.983/2019/2 számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert véleménye szerint azok sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, Q cikk (1) bekezdését, XV. cikk (1) és (2) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdését.
[7] 2.1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog megsértése kapcsán – tekintettel az Alaptörvény 28. cikkben foglaltakra is – előadta, hogy az eljáró bíróságok szembementek, ezen felül megváltoztatták a korábban kialakított joggyakorlatukat, anélkül, hogy törvénymódosítás történt volna és az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények fennállta ellenére nem ítéltek meg számára kártalanítást. Az önkényes törvényértelmezés ellentétes volt a Bv. tv. jogalkotói céljával is, amely az alapvető jogokat sértő fogvatartási körülmények esetére nyújtana kompenzációt kártalanítás formájában. Álláspontja szerint országszerte más bíróságok, valamint a Szegedi Törvényszék más tanácsai a kérelmeket érdemben vizsgálják és a kártalanítást megítélik a Bv. tv. 144/B. § szerinti panasz megléte nélkül. Erre tekintettel sérelmesnek vélte az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőséghez fűződő alapjogát is.
[8] Az indítványozó a panasz befogadhatóságának alátámasztásaként hivatkozott az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából a 9/1990. (IV. 25.) AB határozatra, a 14/2004. (V. 7.) AB határozatra és a 23/2014. (VII. 15.) AB határozatra.
[9] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, Q cikk (1) bekezdését és a XV. cikk (2) bekezdését a panaszban megjelölte, azonban ezekkel kapcsolatosan az indítványozó semmilyen indokolást nem adott elő.
[10] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.
[11] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta be.
[12] 3.2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek – az alábbiak szerint – csak részben felel meg. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve a sérelmezett bírói döntést és kifejezetten kéri a megsemmisítését. Ugyanakkor az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz releváns alkotmányjogi indokolást arra nézve, hogy a megjelölt alapjogokat miért és mennyiben sértik meg a támadott végzések, csak a – számára kedvezőtlen – bírói jogértelmezést bírálja, így nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában fogalt követelménynek.
[13] 4. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Handó Tünde
alkotmánybíró helyett
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Schanda Balázs
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
előadó alkotmánybíró helyett
. |
. |