A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.704/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az alkotmányjogi panasz szerint a 2014. október 12-i önkormányzati választás nyírbogáti polgármesterjelöltje a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre hivatkozással, tekintettel az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban: Abtv.) 27. § a) pontjában foglaltakra és az Alaptörvény „Szabadság és Felelősség” XXVIII. cikk (7) bekezdésében, „Az Állam” 24. cikk (2) bekezdés d) pontjában és a 28. cikkben foglalt rendelkezésekre a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.704/2014/12. számon 2014. október 21-én kelt végzése ellen 2014. október 24-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be az ítélőtáblához.
[2] Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.704/2014/2. számú végzése az Alaptörvénnyel ellentétes és az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján a végzést semmisítse meg. Másodlagosan kérte, hogy „a döntéssel felülvizsgált Nyírbogát Nagyközség Helyi Választási Bizottságának 51/2014. számú és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Választási Bizottság 75/2014. számú határozatait” semmisítse meg az Alkotmánybíróság.
[3] Álláspontja szerint a sérelmezett végzés az Alaptörvény R) cikkébe, I. cikkébe, XV. cikkébe, XXIV. cikke (1) bekezdésébe, XXVIII. cikke (7) bekezdésébe és 28. cikkébe ütközik.
[4] Az alkotmányjogi panasz a területi választási bizottság tagjainak behívásával, valamint szórólapok terjesztésével kapcsolatos észrevételeket tartalmaz az ítélőtábla végzésével összefüggésben.
[5] 2. A Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.704/2014/2. számú végzése a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 75/2014. (X. 16.) számú határozatát helybenhagyta.
[6] A végzés indokolása szerint a polgármester-jelölt kérelmező 2014. október 12-én a Ve. 2. § (1) bekezdése a) és c) pontjaiban megjelölt, a választás tisztaságának megóvása, valamint az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között választási eljárási alapelvek megsértésére hivatkozással kifogást nyújtott be, kérte az eredmény hatályon kívül helyezését és Nyírbogáton új választás kitűzését.
[7] Az alapelvi sérelmet a kérelmező a végzés szerint négy jogsértés kapcsán állította:
[8] – A választás napján egy másik polgármester-jelölt és az őt támogató testületi tagjelöltek, barátok folyamatosan hordták az embereket gépjárművel szavazni és egy listát adtak a kezükbe azzal, hogy kire, kikre kell szavazni. Bizonyítékul fényképfelvételt csatolt egy személygépjárműről. (I.)
[9] – Sz. és a Jobbik Magyarországért Mozgalom nyírbogáti alapszervezete tagsága nevében szórólap terjesztése történt olyan tartalommal, hogy a nyírbogáti választópolgárok a szavazataikkal támogassák 24. sorszám alatt Sz.-t, valamint a FIDESZ-KDNP polgármester-jelöltjét és képviselőjelöltjeit. A szórólap szerint V. a Jobbik Magyarországért Mozgalom Országos Elnöke Nyíregyházán kijelentette, hogy ott, ahol a Jobbik nem állít jelöltet, ott támogatják a FIDESZ-KDNP jelöltjeit. A kifogástevő szerint Sz. ilyen szórólap kibocsátására nem volt felhatalmazva és a hivatkozás sem volt igaz. A szórólap ezért alkalmas volt a választók megtévesztésére, a Jobbik szavazók tényleges befolyásolására. (II.)
[10] – 2014. október 12-ére virradóra név nélkül mocskolódó, aljas és minden alapot nélkülöző adatokat tartalmazó szórólapot terjesztettek. Az alkalmas volt a választók befolyásolására. Ennek alátámasztására csatolt szórólap aláírás nélküli nyílt levél B.-nek és csapatának. (III.)
[11] – Egy másik jelölt a választást megelőző napokban több kisebbséghez tartozó személynek mobiltelefont ajándékozott, amely mindenképpen a választás miatt történt. (IV.)
[12] A végzés megállapítja, hogy a Nyírbogát Nagyközség Helyi Választási Bizottsága 51/2014. (X. 12.) számú határozatával a kifogást elutasította, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 75/2014. (X. 16.) számú határozatával a kérelmező fellebbezését elutasította, a Nyírbogát Nagyközség Helyi Választási Bizottsága 51/2014. (X. 12.) számú határozatát helybenhagyta.
[13] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapján indult nemperes eljárásban az ítélőtábla kifejtette, hogy érdemben kizárólag a kérelmező által a fentiek szerint a kifogása fenti pontjaiban felhozott, a felhívott választási eljárási alapelvek sérelmével járó magatartásokról foglalhatott állást.
[14] Az ítélőtábla a felülvizsgálat során figyelemmel volt arra is, hogy a kifogás nem a Ve. 241. §-ában meghatározott, a választás eredménye elleni jogorvoslat volt. A kifogást tevő a fellebbezését nem a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen nyújtotta be a 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjában megengedett jogalapon: nem hivatkozott a szavazóköri eredményt megállapító döntés törvénysértő módjára, a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére.
[15] Az ítélőtábla megállapította, hogy a kérelemben hivatkozott eljárási jogszabálysértés esetén sincs lehetősége a bíróságnak a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott választási bizottsági határozatok hatályon kívül helyezésére. A bíróság a megtámadott határozatot érdemben bírálja felül, a Ve. 231. § (5) bekezdés a) és b) pontja alapján vagy helybenhagyja vagy megváltoztatja.
[16] Az ítélőtábla megállapította azt is, hogy a kifogásban I. pont alatt jelölt, a szavazók szavazási napon szavazóhelyiséghez történő személygépjárművel való szállítását a Ve. kifejezetten megengedi. A 2013. évi CCVII. törvény 9. §-ával beiktatott, 2013. december 11-től hatályos Ve. 143/A. §-ának (1) bekezdése alapján a választópolgár a szavazóhelyiséghez való eljutásához más személy segítségét jogosult igénybe venni; a (2) bekezdése szerint a szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető. Így a Ve. által engedett magatartás tanúsítása esetén választási alapelvi sérelem nem állapítható meg.
[17] Az ítélőtábla a Jobbik nevében terjesztett szórólap kapcsán sem találta megállapíthatónak a megjelölt alapelvek megsértését. Utalt ara, hogy a kifogástevőnek igazolnia kellett volna az elkövetés, az észlelés időpontját is, mert a jogsértés elkövetésének időpontja az, melytől a kifogás benyújtására nyitva álló három napos jogvesztő határidő kezdete számítandó.
[18] A végzés szerint a kifogás eredményessége érdekében a kérelmezőnek meg kellett volna jelölnie a szórólap kifogásolt tartalmát, a hamis tényállításokat és annak ellenében az igaz tényekre, vagy az állítások hamisságára vonatkozóan bizonyítékokat kellett volna csatolnia. A bíróság szerint választási bizottságoknak nem volt feladata a kétoldalas szórólap tartalmának elemzése, értékelése.
[19] Az ítélőtábla szerint mindkét fokú választási bizottság helyesen foglalt állást a kampányidőszakban a választópolgárok részére nyújtott ajándék kapcsán is. Az egyszeri magatartás kapcsán érvényesül a Ve. 209. §-ának (1) bekezdése szerinti anyagi jogi jogvesztő határidő: a kifogást legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon elő kell terjeszteni. Az elkésett kifogás a bíróság szerint érdemben a Ve. 215. §-ának b) pontja alapján nem is volt vizsgálható.
[20] 3. Az alkotmányjogi panaszra a jelen ügyben – bizonyos kivételekkel – az Abtv. rendelkezései irányadók. Vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási eljárásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó rendes bíróság döntését követően.
[21] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel.
[22] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz törvényben előírt, tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. §-ok szerinti feltételeket.
[23] Az Abtv. 29. §-a szerint, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadhatja be, azonban az indítványozó alkotmányjogi panasza egyik feltételnek sem felel meg, a következők miatt.
[24] Az Abtv. 27. §-a szerinti panasz érdemben akkor bírálható el, ha az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogai sérelmét állítja. Habár ez az előírás formálisan teljesül a jelen esetben az alkotmányjogi panaszban az Alaptörvény I. cikkére, XV. cikkére, XXIV. cikke (1) bekezdésére és XXVIII. cikke (7) bekezdésére való hivatkozással, tartalmi szempontból, a panasz befogadása körében, vizsgálni kell a hivatkozást abból a szempontból, hogy az az Abtv. 29. §-ának megfelel-e.
[25] 4. Az ítélőtábla az indítványra okot adó ügyben a Ve. alapján járt el.
[26] Az ítélőtáblának a választási bizottság határozata törvényességének felülvizsgálatára van hatásköre. Ez az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b) pontján alapul, és nem az Alaptörvény XXVIII. cikke (1) bekezdésén {3010/2014. (II. 11.) AB végzés, Indokolás [23] bekezdés}.
[27] A jelen esetben is megállapítható, hogy a kifogással érintett ügyben nem alanyi jog érvényesítése a vita tárgya, a fellebbezés, a felülvizsgálati kérelem és az alkotmányjogi panasz közvetlenül nem erre irányul. Ezért nem lehet megállapítani, hogy a jelen esetben és tényállás mellett az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vetne fel.
[28] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Kiss László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró |
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró
. |