A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 353/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s I.
[1] 1. Dr. Pardavi Márta társelnök által képviselt Magyar Helsinki Bizottság (1074 Budapest, Dohány utca 20., II/9.) indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Kérte az Alkotmánybíróságtól annak megállapítását, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 353/A. §-a ellentétes az Alaptörvény az I. cikk (3) bekezdésével (szükségesség-arányosság elve), a VIII. cikk (2) bekezdése (egyesülési jog) valamint a IX. cikk (1) bekezdése (szólásszabadság) rendelkezéseivel, és ezért semmisítse meg azt. Az Alkotmánybíróság az indítványt a tartalma szerint bírálta el.
[2] 2. Az Alkotmánybíróság az indítvány benyújtását követően egy másik, a IV/1556/2018. szám alatt nyilvántartásba vett ügyben már érdemben vizsgálta, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 353/A. §-a ellentétben áll-e az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével (szükségesség-arányosság elve), a VIII. cikk (2) bekezdése (egyesülési jog), a IX. cikk (1) bekezdése (szólásszabadság) és a XXVIII. cikk (4) bekezdése (nullum crimen sine lege) rendelkezéseivel. Az Alkotmánybíróság – alkotmányos követelmény megállapítása mellett – az alkotmányjogi panaszt elutasította 2019. február 25. napján a 3/2019. (III. 7.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.).
[3] 3. Az Abtv. 31. § (1) bekezdése értelmében, ha alkotmányjogi panasz alapján a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással – ha a körülmények alapvetően nem változtak meg – nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak. Tekintettel arra, hogy az Abh. óta a körülményekben változás nem következett be, az Alkotmánybíróság ítélt dolog miatt a Btk. 353/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával visszautasította.
Dr. Szívós Mária s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
előadó alkotmánybíró |
Dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleménye
[4] A határozat a Btk. 353/A. §-át támadó, az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti panaszt az Abtv. 31. §-a szerinti ítélt dolog miatt utasította vissza azon az alapon, hogy hasonló tartalmú indítványt már elbírált (elutasított) az Alkotmánybíróság az Abh.-ban. A döntéssel több szempontból nem értettem egyet.
[5] Egyrészt, bár az Abh.-ban elbírált és a jelen ügyben vizsgált panasz azonos jogszabályt támadott és megegyező alaptörvényi rendelkezésekre is hivatkozott, az indítványok nem csak az indítványozó személyében különböznek egymástól, hanem érvelésükben is. Talán nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróság nem egyesítette a panaszokat együttes elbírálás végett – ha lényegi eltérés nem lett volna tartalmukban, akkor ez lett volna a logikus eljárás. A kellően megalapozott döntés érdekében álláspontom szerint a határozatnak részletesen be kellett volna mutatnia, hogy ez a panasz nem vet fel olyan új összefüggést, amit az Abh. ne bírált volna el, res iudictata-t megállapítani ugyanis akkor lehet, ha a panasz benyújtása nem csupán ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, hanem emellett kizárólag „azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással” történt.
[6] Másrészt, álláspontom szerint „ítélt dolog” miatt – az azonos összefüggések esetén is – elsősorban akkor van helye az indítvány visszautasításának, ha ez az eljárási akadály már az indítvány benyújtásakor fennáll, s nem az elbírálás során „keletkezik” amiatt, hogy a testület a jelen ügyben vizsgált panasznál később benyújtott másik indítványt korábban bírált el.
Budapest, 2019. március 5.
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró . |