A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.I.20.750/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Debreceni Ítélőtáblához (a továbbiakban: ítélőtábla) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § a) pontja alapján.
[2] Az indítványozó az ítélőtábla Pk.I.20.750/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint a támadott döntés sérti az Alaptörvényben biztosított több alapjogát.
[3] 2. Az alkotmányjogi panasz előzményeként az Érpataki Helyi Választási Bizottság polgármester- és képviselőválasztás eredményét megállapító határozata ellen az egyik érintett jelölő szervezet választókerületi elnöke fellebbezést terjesztett elő. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: területi választási bizottság) 84/2014. (X. 18.) számú határozatában a beadványt tartalmát tekintve kifogásnak minősítette, annak helyt adott és az Érpataki Helyi Választási Bizottság polgármester- és képviselőválasztás eredményét megállapító határozatát megváltoztatta, a választás eredményét megsemmisítette és elrendelte a választás megismétlését. A határozat rendelkező részében a döntés ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) címzett, ám a területi választási bizottsághoz benyújtott fellebbezés lehetőségéről adott jogorvoslati kioktatást. A határozattal szemben az egyik polgármester-jelölt terjesztett elő jogorvoslati kérelmet. Ezt a kérelmet a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) felülvizsgálati kérelemnek minősítette és az iratokkal együtt elbírálás céljából megküldte az ítélőtáblának.
[4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmét az ítélőtábla a kötelező jogi képviselet hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[5] 3. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Állítása szerint azzal, hogy az NVI hatáskör hiányában és a területi választási bizottság határozatának a jogorvoslati lehetőségről szóló kioktatásával ellentétesen a jogorvoslati kérelmet átminősítette bírósági felülvizsgálati kérelemmé, és azt elbírálás céljából az ítélőtáblának megküldte, anélkül, hogy őt értesítette volna, és ezt követően az ítélőtábla a jogi képviselet biztosítására lehetőséget nem engedve érdemi vizsgálat nélkül elutasította kérelmét, sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való joga.
[6] Az indítványozó emellett a területi választási bizottság és az ítélőtábla döntésével összefüggésben az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében, XXIII. cikk (1) bekezdésében, XXIV. cikkében és XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt jogainak sérelmét is állította.
[7] 4. Az indítványozó, miután tudomást szerzett arról, hogy beadványa elbírálás céljából az ítélőtáblához került, jogi képviselővel eljárva ismét előterjesztette kérelmét. Az ítélőtábla ezért – az alkotmányjogi panasz benyújtását követő napon – a Pk.II.20.754/2014/2. sz. végzésével a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemben elbírálva a területi választási bizottság 84/2014. (X. 18.) számú határozatát megváltoztatta és a kifogást elutasította.
[8] Tekintettel arra, hogy az ítélőtábla a Pk.II.20.754/2014/2. számú végzésével az indítványozó kérelmét érdemben bírálta el, az ügy nyilvánvalóan okafogyottá vált, ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a, valamint az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntette.
[9] 5. Az indítványozó alkotmányjogi panasza végén a Ve. jogorvoslati fejezetének „kidolgozatlan és átgondolatlan volta” eredményezi az általa leírt visszásságokat, ezért kérte, hogy az Alkotmánybíróság „vizsgálja meg az Abtv. 28. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Ve. Alaptörvénnyel összhangban álló voltát.”
[10] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a beadványnak ez az eleme – az Abtv. 26. § (1) bekezdésének felhívása hiányában – önálló indítványi elemként nem kezelhető, így az alkotmányjogi panasz befogadása tárgyában nem döntött. {lásd: 3161/2014. (V. 23.) AB végzés, Indokolás [14]}
Dr. Stumpf István s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró
. |