Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03184/2015
Első irat érkezett: 11/06/2015
.
Az ügy tárgya: Dabas Város Önkormányzatának egyes, a város közigazgatási területén található közterületek védett övezetté nyilvánításáról szóló 9/2004. (II.16.) rendelete elleni alkotmányjogi panasz (védett övezet kijelölése szexuális szolgáltatás nyújtásával összefüggésben)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/07/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó Dabas Város Önkormányzatának egyes, a város közigazgatási területén található közterületek védett övezetté nyilvánításáról szóló 9/2004. (II.16.) rendelete (a továbbiakban: rendelet) alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó álláspontja szerint a prostituáltaknak az Alaptörvény I. cikkében, XII. cikkében és XV. cikkében foglalt alapvető jogait sérti, hogy a támadott rendelet következtében az adott településen, illetve annak nagy részén lényegében egyáltalán nem nyújthatnak szexuális szolgáltatást.
Az indítványozó a támadott rendelettel összefüggésben jogszabályba ütközést is állít, álláspontja szerint a rendelet ellentétes a Jat. 2. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményével, figyelemmel a rendelet címzettjei, vagyis a prostituáltak által a védett övezet határának tényleges beazonosíthatóságának kérdésére.
Álláspontja szerint továbbá a rendelet ellentétes a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltakkal, mivel a támadott rendelet a szexuális szolgáltatás nyújtását - a törvény céljával ellentétesen - lényegében a település túlnyomó részén megtiltja, amely szabályozás a gyakorlatban a szexuális szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység teljes tilalmát eredményezi.
Az indítványozó általánosságban megjegyzi, hogy álláspontja szerint a vonatkozó hazai és nemzetköti jogi szabályozás az önkormányzatok kötelezettségévé teszi türelmi zónák kijelölését, ugyanakkor türelmi zónát egyetlen önkormányzat sem jelölt még ki, ellenben védett övezet önkormányzat általi kijelölésére rendszeresen sor kerül.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    Dabas Város Önkormányzatának egyes, a város közigazgatási területén található közterületek védett övezetté nyilvánításáról szóló 9/2004. (II.16.) rendelete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk
XII. cikk
XV. cikk
32. cikk (2) bekezdés
32. cikk (3) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_3184_3_2015_ind_kieg.pdfIV_3184_3_2015_ind_kieg.pdfIV_3184_0_2015_inditvany.pdfIV_3184_0_2015_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3036/2016. (II. 23.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/16/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.02.09 15:00:00 2. öttagú tanács
    2016.02.16 15:00:00 2. öttagú tanács

    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság Dabas Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes, a város közigazgatási területén található közterületek védett övezetté nyilvánításáról szóló 9/2004. (II. 16.) számú rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (1114 Budapest, Bocskai út 17.; képv.: Dr. Makó Klaudia ügyvéd, 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 1., fszt. 4.) indítványozó 2015. november 6-án Dabas Város Önkormányzatának az „egyes, a város közigazgatási területén található közterületek védett övezetté nyilvánításáról” szóló, 2004. február 17-én hatályba lépett 9/2004. (II. 16.) számú rendeletével (a továbbiakban: Ör.) szemben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdés a)b) pontjai alapján alkotmányjogi panasz indítványt terjesztett elő.
      [2] Kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: az Ör. sérti az Alaptörvény és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) egyes rendelkezéseit. Kérte az Ör. teljes egészében való megsemmisítését.

      [3] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdése kimondja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés kimondja, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

      [4] 2.1. Az érdekképviseleti egyesület indítványozó az alkotmányjogi panasz kiegészítésében az Alaptörvény I. cikke, XII. cikke, és a 32. cikk (2)–(3) bekezdése sérelmét állította. A 32. cikk (3) bekezdésével összefüggésben hivatkozott a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvényre (a Továbbiakban: Tv.). Az indítványozó érdekképviseleti egyesület, jogi személy. Az általa képviseltek Alaptörvényben foglalt jogai érvényesítésére – a törvényi feltételek hiányában – alkotmányjogi panaszt közvetlenül, a saját nevében nem terjeszthet elő. A jelen esetben az indítványozó érintettsége hiányzik, az Ör. nem az indítványozó szervezet, hanem természetes személyek Alaptörvényben biztosított jogait érintheti. Hasonlóan döntött az Alkotmánybíróság a 3133/2013. (VII. 2.) AB végzésben, [9]–[10]. Ezért az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján vissza kell utasítani.

      [5] 2.2. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panaszt a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.
      [6] A Tv. 10. §-a kimondja, hogy tilos a védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhívni, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadni. A védett övezet kijelölésétől kezdve ez a szabály mindenkivel szemben hatályosul.
      [7] A 2004. február 17-én hatályba lépett Ör. ellen a 2015. november 6-án benyújtott alkotmányjogi panasz elkésett, ezért azt az Alkotmánybíróságnak az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján is vissza kell utasítania.

      [8] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Szívós Mária s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          11/06/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3036/2016. (II. 23.)
          Date of the decision:
          .
          02/16/2016
          .
          .