A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság Dabas Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes, a város közigazgatási területén található közterületek védett övezetté nyilvánításáról szóló 9/2004. (II. 16.) számú rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (1114 Budapest, Bocskai út 17.; képv.: Dr. Makó Klaudia ügyvéd, 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 1., fszt. 4.) indítványozó 2015. november 6-án Dabas Város Önkormányzatának az „egyes, a város közigazgatási területén található közterületek védett övezetté nyilvánításáról” szóló, 2004. február 17-én hatályba lépett 9/2004. (II. 16.) számú rendeletével (a továbbiakban: Ör.) szemben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdés a)–b) pontjai alapján alkotmányjogi panasz indítványt terjesztett elő.
[2] Kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: az Ör. sérti az Alaptörvény és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) egyes rendelkezéseit. Kérte az Ör. teljes egészében való megsemmisítését.
[3] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdése kimondja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés kimondja, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[4] 2.1. Az érdekképviseleti egyesület indítványozó az alkotmányjogi panasz kiegészítésében az Alaptörvény I. cikke, XII. cikke, és a 32. cikk (2)–(3) bekezdése sérelmét állította. A 32. cikk (3) bekezdésével összefüggésben hivatkozott a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvényre (a Továbbiakban: Tv.). Az indítványozó érdekképviseleti egyesület, jogi személy. Az általa képviseltek Alaptörvényben foglalt jogai érvényesítésére – a törvényi feltételek hiányában – alkotmányjogi panaszt közvetlenül, a saját nevében nem terjeszthet elő. A jelen esetben az indítványozó érintettsége hiányzik, az Ör. nem az indítványozó szervezet, hanem természetes személyek Alaptörvényben biztosított jogait érintheti. Hasonlóan döntött az Alkotmánybíróság a 3133/2013. (VII. 2.) AB végzésben, [9]–[10]. Ezért az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján vissza kell utasítani.
[5] 2.2. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panaszt a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.
[6] A Tv. 10. §-a kimondja, hogy tilos a védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhívni, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadni. A védett övezet kijelölésétől kezdve ez a szabály mindenkivel szemben hatályosul.
[7] A 2004. február 17-én hatályba lépett Ör. ellen a 2015. november 6-án benyújtott alkotmányjogi panasz elkésett, ezért azt az Alkotmánybíróságnak az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján is vissza kell utasítania.
[8] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Szívós Mária s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |