Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Fővárosi Törvényszék 21.G.42.081/2018/54-II. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.531/2021/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az alkotmányjogi panasz előzményeként az indítványozó mint felperes és szerződő partnere közötti, szerződés felmondásának jogszerűségével kapcsolatos jogvita szolgált. Az indítványozó és az alperes kereskedelmi ügynöki - "vezérügynöki" - szerződést kötöttek, ennek teljesítése során az indítványozó késedelembe esett, tartozása kiegyenlítésére - az őt megillető jutalék csökkentését magában foglaló - megállapodást kötöttek. Szerződéses partnere (a későbbi alperes) ezt követően a szerződést felmondta, az indítványozó jutalékát visszatartotta. Az indítványozó a tartozása rendezésére megkötött megállapodástól való eltérés miatt a szerződés felmondásának jogszerűtlenségét állította, és keresetében az alperes kártérítés megfizetésére kötelezését kérte. A bíróság a keresetet jogerősen elutasította, megállapítva, hogy az alperes a szerződést a rendes felmondási joga gyakorlásával szüntette meg, a szerződés jogszerű rendes felmondása kártérítési kötelezettséget nem alapoz meg.
Az indítványozó a bírósági eljárás szabálytalanságát állítja, és előadja, hogy az elsőfokú bíróság az alperes rosszhiszemű eljárása nyomán annak ellenére tartott tárgyalást, hogy a felek annak elhalasztását előzetesen közösen kérték. Ez alkalmat biztosított a bíróság és az alperes közötti ellenőrizetlen kommunikációra, és így álláspontja szerint megkérdőjelezhetővé teszi az eljáró bíró pártatlanságát. Emellett a bíróság contra legem jogértelmezését is állítja, valamint arra hivatkozik, hogy a bíróság nem vizsgálta érdemben a szerződés teljesítése körében elmulasztott jóhiszemű és tisztességes eljárás értékelésére vonatkozó kereseti kérelmét. Mindezekre tekintettel álláspontja szerint a bíróság döntései az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésébe ütköznek..
. |