Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01692/2013
Jelen ügyhöz egyesítve lett(ek) a következő ügy(ek): IV/01693/2013, IV/01694/2013,
.
Első irat érkezett: 11/15/2013
.
Az ügy tárgya: a Gyulai Törvényszék 9.Pkf.25.589/2013/2. számú végzésével összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/04/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Kiss László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Gyulai Törvényszék végrehajtási ügyben hozott 9.Pkf.25.589/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok nem nyújtottak a jogállamiság elvének megfelelő jogvédelmet ezért megsértették az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglaltakat. A bíróságok eljárása sérti az Alaptörvény I. cikk (1) és (2) bekezdéseit is, mert jogsérelmét nem küszöbölték ki. Az indítványozó kifejti, hogy a bíróságok nem vettek figyelembe releváns jogszabályi rendelkezéseket, illetve azokat nem céljuknak megfelelően értelmeztek, ezzel pedig megsértették az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakat. A bíróságok jogértelmezése sérti továbbá a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvét is..
.
Támadott jogi aktus:
    a Gyulai Törvényszék 9.Pkf.25.589/2013/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1692_2_2013_ind_kieg.pdfIV_1692_2_2013_ind_kieg.pdfIV_1692_0_2013_inditvany_anonim.pdfIV_1692_0_2013_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3147/2014. (V. 9.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1949
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); érintettség (alkotmányjogi panasz eljárásban)
    .
    A döntés kelte: Budapest, 05/05/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.05.05 8:30:00 1. öttagú tanács
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Gyulai Törvényszék 9.Pkf.25.589/2013/2., 9.Pkf.25.590/2013/2. és 9.Pkf.25.591/2013/2. számú végzései alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó három külön alkotmányjogi panaszában 2013. november 4-én az első fokon eljárt bíróság útján – Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. § alapján – alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.

    [2] 1.1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszaiban a Gyulai Törvényszék 9.Pkf.25.589/2013/2., 9.Pkf.25.590/2013/2. és 9.Pkf.25.591/2013/2. számú végzései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte; valamennyi – lényegében azonos – indítványában az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, I. cikk (1) bekezdésének, XV. cikkének, XXVIII. cikk (1) bekezdésének és a 28. cikkének sérelmére hivatkozott, részletes alkotmányjogi érvelést azonban nem terjesztett elő. A konkrét ügy kapcsán az indítványozó előadta, hogy termőföld bírósági végrehajtási árverezése során a bírósági végrehajtó nem ellenőrizte a termőföld megszerzésére vonatkozó törvényi korlátok megtartását, ezért kifogással élt. Kifogását a Békési Járásbíróság elutasította, amely végzést a Gyulai Törvényszék 9.Pkf.25.589/2013/2., 9.Pkf.25.590/2013/2. és 9.Pkf.25.591/2013/2. számú végzéseivel helyben hagyott. A jogerős végzések indokolása szerint a bírósági végrehajtónak a Vht. értelmében az árverés során nem kellett ellenőriznie a termőföld megszerzésére vonatkozó anyagi jogi jogszabályoknak való megfelelést, mivel az árverési vétel bejegyzésére az ő megkeresésére fog sor kerülni, megkereséséhez viszont mellékelnie kell mindazon okiratokat, amelyek alapján az ingatlan-nyilvántartási hatóság a bejegyzést megteszi. Ezek között az okirati feltételek között van – többek között – a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 9. § (3) bekezdése által megkövetelt nyilatkozat, amelyben az árverési vevő nyilatkozik a tulajdonszerzési korlátoknak való megfelelésről. Mivel a bírósági végrehajtó ezeket a Tft. és ingatlan-nyilvántartásól szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) által megkívánt okiratokat megkereséséhez csatolni köteles, így nem követett el mulasztást azáltal, hogy az árverés során e feltételek meglétét nem vizsgálta.
    [3] Az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására az indítványozó alkotmányjogi panaszait úgy módosította, hogy az Alaptörvény C) cikk (1) és (3) bekezdésére hivatkozott, előadva, hogy a bíróság elmulasztotta a Tft. szabályainak érvényre juttatását, sértve a hivatkozott alkotmányi rendelkezést. Felhívta a P) cikk (2) bekezdését, amely a termőföldre vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmaz. Hivatkozott az indítványozó továbbá az I. cikk (2) bekezdésére, az alapvető jogok elismerésére; érvelése szerint a tulajdon szerzéséhez való jog csak alkotmányosan korlátozható, jelen esetben azonban ettől elesett, mivel az online ingatlan árverésen olyanok is árverezhettek, akik törvényes korlátozás miatt a termőföldet nem szerezhették volna meg. Ez a bírósági döntés az indítványozó véleménye szerint az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltóságát is sértette, mivel mellőzte az azonos szempontok szerinti kezelését: minden árverési vevőt már az árverés során ilyenként kellene kezelni, s ez elmaradt. A törvény előtti egyenlőség [Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdés] is azt követelné meg, hogy már az árverés folyamán ellenőrizze a bírósági végrehajtó a tulajdonszerzési korlátozások meglétét. Felhozta az indítványozó az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, azonban e körben továbbra sem terjesztett elő semmilyen indokolást. Végül hivatkozott az indítványozó az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésére, amely szerint mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. Ebből arra a következtetésre jut, hogy az Alaptörvény védi a tulajdon megszerzéséhez való jogot, amelytől ő a konkrét ügyekben azért esett el, mert a bírósági végrehajtó az árverési vevők esetleges tulajdonszerzési korlátozását nem vizsgálta.

    [4] 1.2. Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az előtte folyó ügyek tárgya egymással összefügg és elrendelte az ügyek egyesítését [Ügyrend 34. § (1) bek.].

    [5] 2. Az Alkotmánybíróság az indítványozónak a felhívás folytán fenntartott, kiegészített alkotmányjogi érvelést tartalmazó alkotmányjogi panaszait vizsgálta, amelyek a kiegészítést követően is lényegében azonos érvelést tartalmaztak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. Az indítványozó a Gyulai Törvényszék valamennyi (9.Pkf.25.589/2013/2., 9.Pkf.25.590/2013/2. és 9.Pkf.25.591/2013/2. sz.) – indítvánnyal támadott – jogerős végzését 2013. szeptember 2-án vette kézhez, alkotmányjogi panaszait 2013. november 4-én, ajánlott küldeményként nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz címezve az elsőfokú bíróságnál. Tekintettel arra, hogy 2013. november 1-jére, munkaszüneti napra esett, majd 2013. november 2-a és 3-a is munkaszüneti nap volt, így a 2013. november 4-én, hétfőn, ajánlott küldeményként benyújtott alkotmányjogi panasz határidőben benyújtottnak tekinthető.
    [6] Az alkotmányjogi panaszok megfelelnek az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)f) pontjaiban foglalt feltételeknek is, mert megjelölik az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, a támadott bírói döntéseket, felhívásra tartalmaznak a bírói döntések alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést, valamint rögzítik a kifejezett kérelmet a támadott végzések megsemmisítésére.

    [7] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság megvizsgálta az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.

    [8] 3.1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó érintettsége az ügyben fennállt. Bár a végrehajtási eljárásokban félként (végrehajtást kérő, adós) nem szerepelt, az árverés során vételi szándékkal lépett fel, s a Békési Járásbíróság ezen jogállására való hivatkozással érdemben bírálta el végrehajtási kifogását. A Gyulai Törvényszék a panaszos végrehajtási kifogását jogerősen elutasította, ami ellen további rendes jogorvoslat nem áll rendelkezésre, ezért a panaszok az Abtv. 27. § b) pontjában foglaltaknak is eleget tesznek.

    [9] 3.2. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.
    [10] Az indítványozó az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése és I. cikk (2) bekezdése kapcsán lényegében arra támasztja érvelését, hogy állítása szerint az Alaptörvény biztosítja a tulajdonszerzéshez való jogot. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság a 3387/2012. (XII. 30.) AB végzésben (Indokolás [16]) megállapította: „Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az alkotmányos tulajdonvédelem a meglévő tulajdonra vonatkozik, a tulajdonhoz való jog nem biztosít jogot a tulajdonszerzésre [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 201.].” {L. így még: 3021/2014. (II. 11.) AB végzés, Indokolás [14]}. Az Alaptörvény téves értelmezése miatt az alkotmányjogi panaszok vizsgálatára nem volt törvényes lehetőség.
    [11] Az indítványozó emberi méltóságának és törvény előtti egyenlőségének vonatkozásában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó panaszaiban csak hivatkozott arra, de nem támasztotta alá semmilyen adattal, okirattal vagy más bizonyítékkal, hogy alaptörvényi jogainak vélt sérelmét ténylegesen az okozta volna, hogy az ingatlan-árverésen olyan személy szerezte meg az adott ingatlan tulajdonjogát, akire a Tft. termőföld-szerzési korlátai valóban vonatkoznak, s hogy ez a személy nem pusztán megnyerte volna az ingatlan-árverést, hanem tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre is került. Ilyen konkrét jogsérelem igazolásának híján a végrehajtási kifogást elutasító végzést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatának megkezdése sem lehetséges. Mivel az indítványozó mindezek alapján nem mutatott ki alkotmányjogi szempontból jelentős összefüggést az általa támadott bírósági ítélet és a felhozott alaptörvényi rendelkezés között, az Alkotmánybíróság az indítványokat e részükben sem vizsgálhatja érdemben.
    [12] Fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panaszok befogadására nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat ezért az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján – visszautasította.
        Dr. Kovács Péter s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Bragyova András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        11/15/2013
        .
        Number of the Decision:
        .
        3147/2014. (V. 9.)
        Date of the decision:
        .
        05/05/2014
        .
        .