A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kvk.III.37.284/2018/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó a Kúria Kvk.III.37.284/2018/2. számú végzése ellen alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, mely 2018. március 19. napján érkezett meg az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az alkotmányjogi panasz előzményeként a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2018. március 10. napján meghozott 278/2018. számú határozatával visszautasította A Haza Pártja elnevezésű jelölő szervezet által állított pártlista nyilvántartásba vételét. Az NVB indokolása szerint a jelölő szervezet az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán állított pártlistáját 2018. március 6-án 31 fő jelölttel jelentette be. Az NVB rámutatott, hogy az országos képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 8. § (1) bekezdése alapján pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább 9 megyében és a fővárosban – legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Az NVB megállapította, hogy A Haza Pártja 10 megyében összesen 23 egyéni választókerületi jelöltet állított, míg a fővárosban nem állított jelöltet. Ennek következtében az NVB arra a megállapításra jutott, hogy A Haza Pártja jelölő szervezet pártlistájának bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg, mert az általa állított jelöltek száma és területi eloszlása nem felel meg a Vjt. 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.
[3] Az NVB fentiekben ismertetett határozatával szemben az indítványozó terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben alapvetően arra mutatott rá, hogy két megyei és két fővárosi jelölés jogerősen még nincsen elbírálva, így az NVB határozata megalapozatlan.
[4] Az indítványozó által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kvk.III.37.284/2018/2. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Rámutatott a Kúria, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, míg a jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A Kúria megállapítása szerint az indítványozó azonban a kérelméhez nem csatolta a jogi szakvizsga megszerzését igazoló dokumentumot, valamint A Haza Pártja által részére adott meghatalmazást sem. A felülvizsgálati kérelméhez jogtanácsosi igazolványának másolatát, továbbá egy közte és a Budapesti Ügyvédi Kamara közötti e-mail levelezés másolatát csatolta. Utóbbi kapcsán kiemelte a Kúria, hogy az indítványozó nem adta semmilyen magyarázatát annak, hogy a levelezés miképpen kapcsolódik a képviseleti jogosultság igazolásához.
[5] A jogtanácsosi igazolvány másolatával összefüggésben a Kúria a következőkre mutatott rá döntésében. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 208. § (7) bekezdése alapján a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet alapján kiadott jogtanácsosi igazolványok 2018. január 1-jén érvényüket vesztik, és azokat 2018. január 31. napjáig a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 2017. december 31-én hatályos 8. § (2) bekezdése szerint vissza kell vonni.
[6] A Kúria arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozó által csatolt érvénytelen jogtanácsosi igazolvány nem elfogadható az indítványozó jogi szakvizsgájának megléte és a képviseleti jogának igazolására. A Kúria rámutatott, hogy a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. Mindezek alapján a Kúria 2018. március 14-i keltezésű, Kvk.III.37.284/2018/2. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül utasította el az indítványozó felülvizsgálati kérelmét.
[7] Ilyen előzmények után terjesztett elő alkotmányjogi panaszt az indítványozó a Kúria Kvk.III.37.284/2018/2. számú végzésével szemben. Alkotmányjogi panaszában előadta, hogy az „új ügyvédi törvény bevezetése kapcsán előállott abszurd helyzetben egyoldalúan a kérelmező képviselőjének nyakába varrta a jogszabályalkotási látszólagos ellentmondást”. Utalt továbbá arra, hogy az Ügyvédi tv. 208. § (6) bekezdése alapján a régi szabályok alapján járhat el.
[8] 2. Az Alkotmánybíróság eljárása során elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt, mely során megvizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott formai és tartalmi követelményeknek. Az Abtv. 56. §-a szerinti befogadási eljárás során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be és érdemi elbírálásra nem alkalmas az alábbiak miatt.
[9] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli – többek között – azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. § (1b) a) pont]; az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) b) pont]; az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit [Abtv. 52. § (1b) d) pont]; az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével [Abtv. 52. § (1b) e) pont]; valamint kifejezett kérelmet a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára [Abtv. 52. § (1b) f) pont].
[10] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált alkotmányjogi panasz a fent felsorolt alapvető követelmények egyikét sem teljesíti.
[11] Az Abtv. 55. § (4) bekezdés d) pontja értelmében az indítvány nem kerül érdemi elbírálásra, ha a beadvány nem minősül indítványnak. Továbbá hangsúlyozandó az is, hogy az Abtv. 52. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik, míg a (4) bekezdés szerint az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia.
[12] Jelen eljárása kapcsán utal arra az Alkotmánybíróság, hogy hiánypótlási eljárás lefolytatására sem az Alkotmánybíróság főtitkárának, sem az előadó alkotmánybírónak nincsen törvényi lehetősége, mivel azt a Ve. 233. § (3) bekezdése kifejezetten kizárja. Ugyanakkor az indítványozó beadványának fentiekben részletezett hiányosságai lehetetlenné tették az alkotmányjogi panasz befogadását és érdemi elbírálását.
[13] 3. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az Ügyrend 5. § (1)–(2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság tanácsa járt el, és az Abtv. 56. § (3) bekezdése szerinti rövidített indokolással ellátott végzést hozott.
[14] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Dr. Salamon László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |