A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.21.982/2018/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Egy budapesti társasház és egy magánszemély indítványozó a csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőjük (dr. Tóth György ügyvéd) útján közös alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő.
[2] Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal éltek a Kúria Pfv.I.21.982/2018/11. számú ítélete ellen alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
[3] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a felperes – többek között az indítványozók (I. rendű és XII. rendű alperesek) ellen – jognyilatkozat pótlása iránti pert indított, melynek előzményeként a felperes és a társasház tulajdonostársai adásvétellel vegyes vállalkozási szerződést kötöttek. A társasház épülete leromlott állapotban volt, ezért a társasház tulajdonostársai megállapodtak a felperessel, hogy eladják részére a társasházi osztatlan közös tulajdonban lévő padlásteret és a hozzá kapcsolódó padlásfeljárót, melynek ellenértékeként a meghatározott felújítási munkákat a felperes saját költségén elvégezteti, és kifizeti a társasház felhalmozott közüzemi tartozását. Mindezek mellett a szerződő felek megállapodtak abban is, hogy a felperes a padlástérben – a tető elbontása mellett – újabb épületszintet létrehozva, új társasházi lakásokat építhet, és ezen új építésű társasházi lakások a felperes, mint építtető tulajdonába kerülnek. Mindehhez két lépcsőben kellett a társasházi alapító okiratot módosítani. A társasház, illetve a társasház tulajdonos- és haszonélvező társai azonban a felújítási munkák egy részét nem tartották megfelelő minőségűnek, valamint a padlástér beépítése során bekövetkezett beázások miatti kárigénnyel éltek. Ezért az alapító okirat módosításához, valamint a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatot megtagadták. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a felperesi keresetnek helyt adva pótolta a társasház alapító okiratának módosításához, valamint a felperes tulajdonjoga bejegyzéséhez hozzájáruló alperesi jognyilatkozatokat.
[4] Az alperesek többsége által benyújtott fellebbezés nyomán másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét – a kisebb súlyú eljárási szabálysértéseket is orvosolva – megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
[5] A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria ítéletében megállapította, hogy a releváns körülményeket az elsőfokú bíróság értékelte teljes körűen és helyesen, ennek alapján az eljárási szabályoknak megfelelő mérlegeléssel találta megalapozottnak az elsődleges keresetet, ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben.
[6] Az indítványozók ezt követően alkotmányjogi panasszal éltek. Az indítványozók álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mivel a döntés önellentmondásos, iratellenes és jogsértő, valamint nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy milyen jogszabályi alapon ad helyt a felperesi kérelemnek, valamint, hogy milyen mértékben határozta meg a peres felek pernyertessége-pervesztessége arányát és ebből kifolyólag miért a Kúria ítélete rendelkező részében foglaltak szerint kell viselniük a peres feleknek a perköltséget. Mindezekre tekintettel szerintük sérült az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) bekezdése, valamint 28. cikke.
[7] Az indítványozók alkotmányjogi panaszbeadványukban kérték az Alkotmánybíróságot, hogy a sérelmezett bírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztésére hívja fel az eljáró bíróságokat, valamint, hogy ügyükben soron kívül, illetve gyorsított eljárás keretében járjon el.
[8] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a értelmében, tanácsban eljárva megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.
[9] Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozók a sérelmezett bírósági ítélettel zárult ügyben peres felek voltak (I. rendű és XII. rendű alperesek), rájuk nézve hátrányos döntés született, érintettségük tehát az ügyben fennáll. A rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőséget kimerítették.
[10] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A Kúria Pfv.I.21.982/2018/11. számú ítéletének kézbesítése 2020. január 16. napján történt, az alkotmányjogi panaszt 2020. február 4-én érkeztették az első fokon eljáró bíróságon. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére a törvényes határidőn belül került sor, az ügyben perújítási eljárás nincs folyamatban.
[11] Az Abtv. 52. §-a értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban megjelölték az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontját, és az Abtv. 27. §-át, amely alapján az alkotmányjogi panaszeljárást kezdeményezték, valamint a megsemmisíteni kért bírósági ítéletet, és az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit. Beadványukban előadták, hogy álláspontjuk szerint a bírósági ítélet miért ellentétes az Alaptörvény felhívott rendelkezéseivel, ezzel részben eleget tettek a határozott kérelem törvényi feltételeinek.
[12] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be.
[13] Az indítványozók beadványukban többek között az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogbiztonság elvének sérelmét állították. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján alkotmányjogi panasz csak az Alaptörvényben biztosított alapjog sérelmére alapítható. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése tekintetében az abban megfogalmazott jogállamiság és jogbiztonság alkotmányos követelményére hivatkozásnak csak kivételesen, a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében van helye {3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [171]}. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése nem jogot, hanem olyan jogelvet tartalmaz, amelynek egyedi érintett vonatkozásában fennálló sérelme önmagában nem valósulhat meg, így arra alkotmányjogi panasz nem alapítható {3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [11]}. Alkotmányjogi panasz esetében az Alaptörvény B) cikkére mindezek alapján nem lehet alappal hivatkozni, mert az nem alapjogi rendelkezés {3195/2015. (X. 14.) AB határozat, Indokolás [29]; 3090/2016. (V. 12.) AB határozat, Indokolás [46]}.
[14] Az indítványozók beadványukban az Alaptörvény 28. cikke sérelmét is állították. Az Alaptörvény 28. cikke szintén nem alapjogot tartalmaz, hanem a bíróságok felé fogalmaz meg a működésükre irányulóan elvárásokat, így az abban foglaltak egyedi érintett vonatkozásában megvalósuló alapjog sérelemhez nem vezethetnek, ezért arra alkotmányjogi panasz nem alapítható {3257/2016. (XII. 6.) AB végzés, Indokolás [13]; 3184/2016. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [25]; 3369/2018. (XI. 28.) AB végzés, Indokolás [9]}.
[15] Az indítványozóknak jelen alkotmányjogi panaszbeadványukban a XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában fennálló alaptörvény-ellenesség tekintetében előadott érveit illetően az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok (alkotmányjogi panaszbeadvány, bírósági ítéletek) alapján arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozók valójában nem alkotmányossági problémát tártak fel. Az alkotmányjogi panasz arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság a jognyilatkozat pótlása iránti igényt, valamint az annak feltételeként rögzített teljesítést a Kúria álláspontjától eltérő módon értékelje, azaz végső soron azt kívánták elérni, hogy a számukra kedvező másodfokú bírósági döntés maradjon érvényben.
[16] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírósági döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálati eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvény és az abban biztosított jogok védelmére hivatott {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. Ebből következően az Alkotmánybíróság a bírósági döntés irányának, a bizonyítékok körének, bírói mérlegelésének és értékelésének felül bírálatára nem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; 3300/2018. (X. 1.) AB végzés, Indokolás [13]; 3369/2018. (XI. 28.) AB végzés, Indokolás [11]}.
[17] 3. Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alapján rövidített indokolással ellátott végzésben visszautasította.
[18] Az indítványozók alkotmányjogi panaszbeadványukban kérték az Alkotmánybíróságot, hogy a sérelmezett bírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztésére hívja fel az eljáró bíróságokat. Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panasz befogadása visszautasításra került, az Alkotmánybíróság mellőzte a felfüggesztés iránti kérelem vizsgálatát, ahogyan a soron kívüli, illetve gyorsított eljárás elrendelését is.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Handó Tünde
előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Schanda Balázs
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
alkotmánybíró helyett
. |
. |