A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.017/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. §-a alapján alkotmányjogi panasz indítványt terjesztett elő a Pécsi Ítélőtábla (a továbbiakban: Ítélőtábla) Pk.VI.20.017/2014/2. számú végzésével, valamint a Somogy Megyei Területi Választási Bizottság 70/2014. (X. 17.) számú határozatával összefüggésben.
[2] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az indítványozó – mint polgármesterjelölt – ajánlásgyűjtés közben észlelte, hogy egy másik jelölt tisztességtelen eszközökkel gyűjt ajánlásokat, ezért kifogással élt. A kifogást a Ladi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 14/2014. (X. 12.) számú határozatával elutasította tekintettel arra, hogy az egyrészt elkésett, másrészt hiányos volt (nem terjesztett elő bizonyítékot a jogszabálysértésre, hiányzott a személyi azonosítója). A Somogy Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 70/2014. (X. 17.) számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította a fellebbezést – egyúttal helybenhagyta a HVB határozatát –, tekintettel arra, hogy az nem felelt meg a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, azaz nem tartalmazta a jogszabálysértés megjelölését, mint a fellebbezés jogalapját. Az indítványozó a TVB határozata ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Pécsi Ítélőtáblához, de tekintettel arra, hogy – a törvény által megkívánt – jogi képviselő nélkül járt el, kérelmét a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az Ítélőtábla sérelmezett végzése szerint a döntés ellen 3 napon belül nyújtható be alkotmányjogi panasz az Alkotmánybírósághoz.
[3] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát 2014. október 29-én postai úton küldte meg közvetlenül az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság főtitkára IV/1801-1/2014. számú levelében tájékoztatta az indítványozót, hogy a Ve. és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény alapján az alkotmányjogi panasz csak akkor felel meg a formai követelményeknek, ha azt az előírt határidőn belül a döntést hozó bíróságon terjesztik elő. Tekintettel arra, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszt nem az Ítélőtáblánál, hanem közvetlenül az Alkotmánybíróságnál terjesztette elő, a főtitkár az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 25. § (3) bekezdés d) pontja alapján tájékoztatta az indítványozót, hogy beadványa érdemi vizsgálatára nincs lehetőség. Az indítványozó válaszlevelében – amely az Alkotmánybíróságra 2014. november 13-án érkezett – kifejtette, hogy nem fogadja el a főtitkári tájékoztatást, és kérte indítványa érdemi elbírálását, különös tekintettel arra, hogy az Ítélőtábla sérelmezett határozatának jogorvoslati záradéka szerint az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni. Az indítványozó azt sérelmezte, hogy a jogi képviselő hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül utasították el a TVB határozata elleni felülvizsgálati kérelmét, holott annak előterjesztésekor arról tájékoztatták, hogy ez nem lehet akadálya az eljárás lefolytatásának.
[4] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz a TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja.
[5] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 53. § (2) bekezdésével ellentétes módon nem az Ítélőtáblánál, hanem az Alkotmánybíróságnál terjesztette elő, ennek oka azonban az Ítélőtábla téves jogorvoslati tájékoztatása volt.
[6] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, ha a választási eljárás során akár a választási szerv, akár annak határozatát felülvizsgáló bíróság a határozatában téves tájékoztatást nyújt a határozata ellen igénybe vehető jogorvoslatról, annak benyújtásáról, az elbírálásra hatáskörrel bíró szervről, az abból fakadó eljárási cselekmény nem értékelhető a kérelmező hátrányára. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy az alkotmányjogi panasz nem utasítható vissza arra tekintettel, hogy azt az Alkotmánybíróságnál terjesztették elő.
[7] Az alkotmányjogi panasz azonban a befogadhatóság egyéb feltételeinek nem felel meg, mert az indítványozó az alábbi követelményeknek nem tett eleget.
[8] Az Abtv. 52. § (1) bekezdés értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ezzel szemben a panaszos nem jelölte meg azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét indítványa elbírálására. Az Alaptörvényben biztosított jog sérelme lényegének kifejtése, továbbá a kérelem részletes indokolása úgyszintén része a határozott kérelemmel szemben meghatározott követelményeknek. Az alkotmányjogi panaszos ezzel szemben nem fejti ki jogsérelmét, és kérelme nem tartalmaz alkotmányjogi relevanciával bíró indokolást sem. Az indítványozó nem kérte továbbá a sérelmezett bírósági döntés megsemmisítését sem.
[9] 5. A fentiekben kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság tanácsa az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontjai alapján visszautasította.
Dr. Kiss László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Juhász Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró |
. |