Az indítvány lényege:
Az indítványozó legfőbb ügyész - az Abtv. 37. § (2) bekezdése és 45. § (4) bekezdése alapján - a Kúria 6/2018. Büntető jogegységi határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
A jogegységi határozat rendelkező része szerint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet hitelezője a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 404. § (1), (2) és (4) bekezdésébe ütköző csődbűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban nem sértett, ezért magánfélként polgári jogi igényt nem érvényesíthet, és pótmagánvádlóként sem léphet fel.
Az indítványozó előadta, hogy - álláspontja szerint - a jogegységi határozat rendelkező része és annak indokolása az irányadó törvényi szabályozásnak alaptörvény-ellenes értelmet tulajdonít. A jogegységi határozat figyelmen kívül hagyja a csődeljárás, illetőleg a felszámolási eljárás alatt lévő gazdálkodó szervezet vagyonának sajátos jogi helyzetét, azt, hogy az egyben a hitelező, illetőleg hitelezők kielégítési alapja is. Ebből következően a csődbűncselekményt megvalósító magatartás hatása is kettős. E magatartás következtében - az adós gazdálkodó szervezet vagyonára vonatkozó hátrány bekövetkezésével egyidejűleg, azzal párban - ez a kielégítési alap is közvetlenül és szükségszerűen sérül, esetlegesen el is vész, ezzel a hitelező érdeksérelme is bekövetkezik. A jogegységi határozatnak a közvetlenség hiányára alapított érvelése ezért nem állja meg a helyét.
Mindezekből következően a hitelező a jogegységi határozat meghozatalakor hatályban volt büntetőeljárási törvény sértetti fogalmának - de az időközben hatályba lépett új büntetőeljárási törvény (a 2017. évi XC. törvény ) sértetti fogalmának is - maradéktalanul megfelel. Ehhez képest azzal, hogy a jogegységi határozat a hitelező sértetti minőségét - ebből következően magánféli, illetőleg pótmagánvádlói minőségét - nem ismeri el, őt megfosztotta a sértetti, magánféli, illetőleg pótmagánvádlói jogok - egyebek között az őket e minőségükben megillető fellebbezési jog - gyakorlásától. Mindezek az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) és (7) bekezdésébe, valamint a 28. cikkébe ütköznek..
. |