Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01476/2013
Első irat érkezett: 10/08/2013
.
Az ügy tárgya: a Nyíregyházi Törvényszék 1.Kpfk.II.20.110/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/12/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Nyíregyházi Törvényszék 1.Kpfk.II.20.110/2013/2. számú végzése, a Nyíregyházi Törvényszék 1.K.21.634/2012/5. számú végzése,
a Legfelsőbb Bíróság Kfv.V.35.060/2011/12. számú ítélete és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 6.K.20.854/2010/19. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az indítványozót az eljáró adóhatóság és döntés felülvizsgálatát végző bíróságok arra kötelezték, hogy adókölönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot fizessen meg. Az indítványozó szerint a hatósági határozatok, és az azokat részben helybenhagyó bírósági ítéletek törvénysértőek voltak, mert az eredeti hatósági határozathozatalkor már hatályban volt új ÁFA törvény alkalmazása esetén az adóhatóság jogszerűen semmilyen mértékben nem korlátozhatta volna, és nem szüntethettte volna meg az indítványozó adólevonási jogát.
Az indítványozó az ügyben perújítási eljárást kezdeményezett, amely során az eljáró bíróság az indítvánnyal támadott első- és másodfokú végzésben arról határozott, hogy az ügyben perújításra nincs lehetőség, részben az objektív perújítási határidő túllépése miatt. Az indítványozó szerint az adóhatósági és a bírósági eljárás egésze sérti az Alaptörvényben foglalt jogait, a perújítási eljárás tekintetében különösen az, hogy az indítványozó fellebbezését a bíróság nem tárgyaláson bírálta el, a fellebbező nem ismerhette meg a fellebbezési ellenkérelem tartalmát, a fellebbezési bíróság indolási kötelezettségének nem tett eleget, a határozatot késedelmesen foglalta írásba, illetve nem észlelte, hogy az elsőfokú bíróság nem bírálta el az indítványozó igazolási kérelmét, és nem függesztette fel az eljárást az ügyet érintő büntetőeljárás jogerős befejezéséig. Mindezek miatt számos Alaptörvénybe foglalt alapelv mellett sérült az indítványozó vállalkozáshoz fűződő joga, tulajdonhoz való joga, a jogegyenlőséghez való joga és a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való joga..
.
Támadott jogi aktus:
    a Nyíregyházi Törvényszék 1.Kpfk.II.20.110/2013/2. számú végzése
    a Nyíregyházi Törvényszék 1.K.21.634/2012/5. számú végzése
    a Legfelsőbb Bíróság Kfv.V.35.060/2011/12. számú ítélete, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 6.K.20.854/2010/19. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R. cikk (3) bekezdés
E. cikk (3) bekezdés
Q. cikk (2) bekezdés
Q. cikk (3) bekezdés
L. cikk (1) bekezdés
L. cikk (3) bekezdés
M. cikk (2) bekezdés
I. cikk (4) bekezdés
II. cikk
XII. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (4) bekezdés
XX. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1476_2013_inditvany_anonim.pdfIV_1476_2013_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3089/2014. (IV. 1.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1627
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: Alaptörvényben biztosított jog sérelme (mint az alkotmányjogi panasz feltétele); alkotmányjogi panasz és a jogsérelem; alkotmányossági felülvizsgálat; érintettség (alkotmányjogi panasz eljárásban); tisztességes eljáráshoz való jog
    .
    A határozat kelte: Budapest, 03/31/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.03.31 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága 2836223516. számú, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztálya 5228118315. számú határozatai, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 6.K.20.854/2010/19. számú ítélete, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.060/2011/12. számú ítélete, a Nyíregyházi Törvényszék l.K.21.634/2012/5. számú, és a Nyíregyházi Törvényszék l.Kpfk.20.110/2013/2. számú végzései alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozók jogi képviselőjük útján alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz.

      [2] 2. Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz az alábbi határozatok, végzések és ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve, mivel az indítványozók álláspontja szerint a hivatkozott döntések sértik az Alaptörvény számos, a továbbiakban ismertetendő bekezdését: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága 2836223516. számú, 2009. 10. 07-i elsőfokú határozata, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztálya 5228118315. számú, 2010. 02. 23-i másodfokú határozata, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 6.K.20.854/2010/19. számú, 2010. 11. 16. napján kihirdetett jogerős ítélete, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.060/2011/12. számú, 2011. 11. 10-én kihirdetett ítélete, a Nyíregyházi Törvényszék l.K.21.634/2012/5. számú, 20l2. 11. 26. napján kelt végzése és a Nyíregyházi Törvényszék l.Kpfk.20.110/2013/2. számú, 2013. 05. 31-én kelt végzése.
      [3] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága a 2009. október 7. napján kelt, 2836223516. számú határozatában arra kötelezte az indítványozó gazdasági társaságot, hogy fizessen meg a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, az egészségügyi hozzájárulás, a nyugdíjbiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a munkaadói járulék adónemekben összesen: 57 000 000 Ft adóhiánynak minősített adókülönbözetet, továbbá 28 500 000 Ft adóbírságot és 16 590 000 Ft késedelmi pótlékot, mindösszesen 102 090 000 Ft-ot.
      [4] Az elsőfokú adóhatóság határozata ellen az indítványozó fellebbezéssel élt, melyben kérte a sérelmezett határozat teljes megsemmisítését. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztálya az 5228118315. számú másodfokú határozatában részben helyt adott a fellebbezésben foglaltaknak.
      [5] Az indítványozó keresetet nyújtott be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságra a másodfokú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérve. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a 6.K.20.854/2010/19. számú, 2010. 11. 16. napján kihirdetett jogerős ítéletével az alperes határozatát kismértékben megváltoztatta. A jogerős bírósági ítélet ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a Kfv.V.35.06012011/12. számú, 2011. 11. 10-én kihirdetett ítéletében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
      [6] Az indítványozó 2012. 09. 03. napján perújítási kérelmet nyújtott be a Nyíregyházi Törvényszékre. A Nyíregyházi Törvényszék az l.K.21.634/2012/5. számú, 2012. 12. 27. napján kézbesített végzésével a perújítási kérelmet, mint érdemi elbírálásra alkalmatlant elutasította. A végzés ellen az indítványozó fellebbezést nyújtott be. A Nyíregyházi Törvényszék az l.Kpkf.20.11012013/2. számú – tárgyaláson kívül meghozott – 2013. 07. 08. napján kézbesített végzésében az elsőfokú bíróság végzését helyben hagyta.

      [7] 2. Az indítványozók álláspontja szerint az alkotmányjogi panaszban támadott határozatok sértik az Alaptörvény E) cikk (3) bekezdésében, az L) cikk (1) bekezdésében, az L) cikk (3) bekezdésében, az M) cikk (2) bekezdésében, a Q) cikk (2) bekezdésében, a Q) cikk (3) bekezdésében, az R) cikk (3) bekezdésében, az I. cikk (4) bekezdésében, a II. cikkben, XII. cikk (1) bekezdésében, a XIII. cikk (1) bekezdésében, a XV. cikk (2) bekezdésében, a XV. cikk (4) bekezdésében, a XX. cikk (1) bekezdésében, a XXIV. cikk (1) bekezdésében és a XXVIII. cikk (2) bekezdésében foglaltakat. Az indítványozók az alkotmányjogi panaszban a relevánsnak ítélt tényállási és pertörténeti elemeket valamennyi eljárás tekintetétében részletesen ismertetik.
      [8] Az indítványozók az alkotmányjogi panaszt az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján az Abtv. 27. §-ra alapítják.

      [9] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 2627. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 2931. § szerinti feltételeket. Ennek során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a panasz nem fogadható be.
      [10] Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai követelményeknek.
      [11] Az Abtv. 27. § értelmében, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [12] Az Alkotmánybíróság először az indítványozók érintettségét vizsgálta.
      [13] Az Alkotmánybíróságnak az Ügyrend 30. § (4) bekezdése alapján a befogadási eljárásban az érintettséget és a befogadási kritériumok fennállását minden indítványozó tekintetében egyedileg kell vizsgálni.
      [14] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó magánszemély tekintetében az Abtv. 27. § a) pontja szerinti érintettség nem áll fenn, mivel nevezett (az alkotmányjogi panasz szerint is) csak tagja és ügyvezetője annak a korlátolt felelősségű társaságnak, amelynek tekintetében az alkotmányjogi panasszal támadott határozatokat meghozták és ebből következőleg ezen határozatok rá vonatkozóan nem állapítanak meg jogot és kötelezettséget. Az indítványozó tehát nem vett részt ügyfélként, illetve félként az alkotmányjogi panasszal érintett egyetlen eljárásban sem.
      [15] Az APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága a 2009. október 7. napján kelt 2836223516. számú határozatában az indítványozó gazdasági társaságot kötelezte arra, hogy fizessen meg 102 090 000 Ft-ot. Az indítványozó gazdasági társaság élt a különböző jogorvoslati lehetőségekkel, és végül fellebbezéssel élt a perújítási kérelmet mint érdemi elbírálásra alkalmatlant elutasító végzéssel szemben. A gazdasági társaság mint indítványozó alkotmányjogi panaszát a perújítási kérelmet elutasító végzés tekintetében a fellebbezési eljárásban meghozott, azt hatályában fenntartó végzése ellen nyújtotta be, tehát érintettsége fennáll, és a rendelkezésére álló jogorvoslatokat kimerítette.
      [16] Az Alkotmánybíróság ezt követően az alkotmányjogi panasz előterjesztésére nyitva álló határidő betartását vizsgálta.
      [17] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A kézbesítést végző első fokú bíróság tértivevény másolattal igazolta, azt, amit az indítványozó jogi képviseletét ellátó egyéni ügyvéd az alkotmányjogi panaszhoz csatolt borítékkal, miszerint a Nyíregyházi Törvényszék l.Kpfk.20.110/2013/2. számú, támadott másodfokú végzését 2013. július hó 8. napján vette át a jogi képviseletet ellátó ügyvéd meghatalmazottja, míg az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 53. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra 2013. szeptember hó 6. napján határidőben nyújtották be. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére a Nyíregyházi Törvényszék l.Kpfk.20.110/2013/2. számú másodfokú végzése tekintetében tehát a törvényes határidőn belül került sor.
      [18] Az Alkotmánybíróság a továbbiakban a gazdasági társaság mint indítványozó alkotmányjogi panaszának a Nyíregyházi Törvényszék l.Kpfk.20.110/2013/2. számú másodfokú végzése (a továbbiakban: támadott végzés) tekintetében előterjesztett részeit vizsgálta.
      [19] Az indítványozó e körben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 260. § (1) bekezdése a) pontja szerinti, a perújítást elbíráló bíróság hatáskörébe tartozó mérlegelési kérdések felülmérlegelését kéri. Elsődleges hivatkozásai: az Európai Unió Bírósága (harmadik tanács) C-409/04. számú, The Queen, kérelme alapján Teleos plc és társai kontra Commissioners of Customs & Excise ügyben 2007. szeptember 27-én hozott ítélete (EBHT 2007., I-07797. o.) valamint az Európai Unió Bírósága (harmadik tanács) C-80/11. számú, Mahagében Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága és C-142/11. számú, Péter Dávid kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága egyesített ügyekben 2012. június 21-én hozott ítélete, vitatva azok jog- és/vagy ténykérdés tekintetében állított döntő szerepének értékelését. Továbbá lényegében felmentést kér a Pp. 260. § (1) bekezdése c) pont szerint előírt jogerős büntető ítélet becsatolásának kötelezettsége alól. Az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tartja a támadott végzés elleni fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását, és az indítványozó ügyvezetőjének, erre vonatkozó kérelme elleni, meghallgatása mellőzését. Hivatkozik az Alaptörvény számos rendelkezésére, továbbá az indítványozó az adótartozások megfizetése alóli mentesülés tekintetében az utolsó lehetőségeként említi az alkotmányjogi panaszt, és rámutat az ügy – álláspontja szerint – nem egyedi mivoltára.
      [20] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó megjelölte az Abtv. 27. §-át, melyre alapozva nyújtotta be alkotmányjogi panaszát, valamint kifejezett kérelmet terjesztett elő a sérelmezett bírósági végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozóan. Megjelölte az Alaptörvény azon bekezdéseit, amelyek tekintetében – álláspontja szerint – az alaptörvény-ellenesség fennáll. Az alkotmányjogi panasz a kérelem határozottságát illetően a törvényi feltételeknek megfelel.

      [21] 3.2. A továbbiakban az Abtv. 56. §-a szerint az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit.
      [22] Az Abtv. 27. §-a szerint alkotmányjogi panasz akkor terjeszthető elő, ha a bírósági eljárást befejező döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti [a) pont]. Az Abtv. 29. §-a értelmében az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [23] Az indítványozó gazdasági társaság szerint a támadott végzés sérti a Kft. vonatkozásában a Nemzeti Hitvallás egyes mondataiban, az E) cikk (3) bekezdésében, az M) cikk (2) bekezdésében, a Q) cikk (2) bekezdésében, a Q) cikk (3) bekezdésében, az R) cikk (3) bekezdésében, az I. cikk (4) bekezdésében, a XII. cikk (1) bekezdésében, a XIII. cikk (1) bekezdésében, a XV. cikk (2) bekezdésében, a XV. cikk (4) bekezdésében, a XXIV. cikk (1) bekezdésében foglaltakat.
      [24] Az Alkotmánybíróság ehelyütt már természetesen nem vizsgálta az alkotmányjogi panasz szerint az indítványozó, mint természetes személy vonatkozásában előterjesztett indítvány-részeket.
      [25] Az indítványozó gazdasági társaság alkotmányjogi panaszában hivatkozott több alapvető jogra, mint például a tulajdonhoz való jog, a diszkrimináció tilalma, továbbá számos alaptörvényi jogelvre és deklarációra, történeti alkotmányunk vívmányaira. Panaszát azért tekinti alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek, mert: „olyan alapjogi sérelmet vet fel, ami országszerte ismert és egyúttal elszaporodott, illetve visszatérően jelentkező sérelem”.
      [26] Az R) cikk (3) bekezdése az Alaptörvény értelmezésére irányadó rendelkezés. A Nemzeti hitvallás hivatkozott fordulatai pedig olyan absztrakt módon megfogalmazott elvek, amelyek az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezése során nyerhetnek jelentőséget. Az említett jogszabályhelyek, továbbá az E) cikk (3) bekezdése, a Q) cikk (2) bekezdése, a Q) cikk (3) bekezdése, az I. cikk (4) bekezdése és a XV. cikk (4) bekezdése a jelen ügy kontextusában az indítványozóra vonatkoztatható Alaptörvényben biztosított jogot nem tartalmaznak.

      [27] 3.2.2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény további, az indítványozó által hivatkozott cikkei, bekezdései tekintetében az indítványozó a támadott bírósági végzéssel, az abban foglalt mérlegelési és jogértelmezési kérdésekkel kapcsolatosan nem állított olyan pontosan körülírt, releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel. Rámutat továbbá az Alkotmánybíróság, hogy az Alaptörvény a XXIV. cikk (1) bekezdése kizárólag közigazgatási eljárásra vonatkozik. Az indítványozó nem hivatkozott az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére, de a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog elve alapján sem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság a Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a perújítást elbíráló bíróság hatáskörébe tartozó ténykérdéseket, azokat nem mérlegelheti felül. Eltérést a Pp. 260. § (1) bekezdés c) pont szerinti jogerős büntető ítélet becsatolásának kötelezettségétől az Alkotmánybíróság nem állapíthatna meg.
      [28] Az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tartja a támadott végzés elleni fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását, és az indítványozó ügyvezetőjének, erre vonatkozó kérelme elleni, meghallgatása mellőzését a ránézve nem kedvező eredmény miatt, továbbá más –álláspontja szerinti – eljárási szabálysértésekre is hivatkozik. Értékelhető alkotmányjogi érvekkel azonban ezen állításait sem támasztotta alá.
      [29] Az Abtv. 43. § (4) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is.
      [30] A Nyíregyházi Törvényszék l.Kpfk.20.110/2013/2. számú, a perújítási kérelmet elutasító másodfokú végzését megelőzően meghozott, az alkotmányjogi panaszban az Abtv. 43. § (1) és (4) bekezdésére hivatkozással, az eljárási szakaszok részletes elemzésével támadott határozatokat az Alkotmánybíróság vizsgálta az alkotmányjogi panasz előterjesztésének határideje szempontjából is, és megállapította, hogy azok tekintetében az alkotmányjogi panasz elkésett. Arra tekintettel pedig, hogy a törvényes határidőn belül előterjesztett alkotmányjogi panasszal támadott, a Nyíregyházi Törvényszék l.Kpfk.20.110/2013/2. számú másodfokú végzése tekintetében az indítványozó értékelhető alkotmányjogi érvekkel állításait nem támasztotta alá, a fenti végzést megelőzően meghozott határozatok tekintetében az Alkotmánybíróság az indítványozó által hivatkozott Abtv. 43. § (4) bekezdését sem alkalmazhatta.
      [31] Az Abtv. 56. § (3) bekezdése értelmében a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a), c), d), f) és h) pontjaira tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Kovács Péter s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Bragyova András s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          10/08/2013
          .
          Number of the Decision:
          .
          3089/2014. (IV. 1.)
          Date of the decision:
          .
          03/31/2014
          .
          .